Fehérvárcsurgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérvárcsurgó
Károlyi-kastély (3637. számú műemlék) 3.jpg
Károlyi-kastély
Fehérvárcsurgó címere
Fehérvárcsurgó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Móri
Jogállás község
Polgármester Schmidtné Cser Viktória (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8052
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1955 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 64,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 142[3] m
Terület 29,64 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Móri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehérvárcsurgó  (Magyarország)
Fehérvárcsurgó
Fehérvárcsurgó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 24″, k. h. 18° 16′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 24″, k. h. 18° 16′ 08″
Fehérvárcsurgó  (Fejér megye)
Fehérvárcsurgó
Fehérvárcsurgó
Pozíció Fejér megye térképén
Fehérvárcsurgó weboldala

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében, a Móri kistérségben. A Móri-árok egyik meghatározó települése.

A falu védőszentje Szent Katalin, a Katalin-napi búcsút november 25. körüli vasárnapon tartják.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északnyugati részén,a 81-es főútvonal, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken. Bodajk 4 km, Székesfehérvár 13 km, Mór 11 km, Bakonykúti 9 km, Isztimér 8 km távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, autóbusszal a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon. A buszjáratok sűrűn járnak, a falu megközelíthetősége jó.

193 hektáros központi belterülete sík területen fekszik 130-160 méteres tengerszint feletti magasságban. Külterülete 2772 hektár. A belterületi lakóházak száma kb. 680. A csapadékmennyiség éves átlaga 650 mm.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült. A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonymus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is.

1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka. 1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

1591-1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett. A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett.

1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről.

Fehérvárcsurgó 1862-ben a Sármelléki járás főszolgabírói járásának községe, 1868-tól a Sármelléki járás központi területébe tartozott. 1873-ban a Bodajki felsőjárás községe, 1877-től a Móri járás nagyközsége, 1950-től a móri járás önálló tanácsú községe, napjainkban a Móri Kistérség települése.

Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett. A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó(a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál.

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás. Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is. A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel, és növénytermesztéssel is. Egy rövidebb ideig a lakosságnál divatban volt a selyemhernyó-tenyésztés is. Itt kell megjegyezni azt, hogy a fehérvárcsurgói káposzta messze földön híres volt, és a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak. Erre az alkalomra szervezték meg 2008-ban, első alkalommal a Tóparton a Rutya Fesztivált, ahol káposztából készült ételek készítésével versenyeztek a csapatok. A móri születésű Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy "a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk". Innen eredeztethető ez a falucsófoló: "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába." Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve. A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

1976 szeptemberében átadták az új általános iskolát, s 20 férőhelyes napköziotthont is kialakítottak. Az iskola neve 2002 óta gróf Károlyi József Általános Iskola. 1983-ban harminc taggal megalakult a faluban a Nyugdíjas klub is, ami azóta is aktív. A Fehérvárcsurgói Sportegyesület 1925-ben alakult, azóta aktív szerepet játszik a község életében. A futballcsapat a megyei III. osztályban, zöld-fehér egyesületi színekben szerepel. A faluban működik Ifjúsági klub, mely 1997-ben alakult, tagjai alakították meg a Csámborgó néptánccsoportot, ami már több rangos fesztiválon sikert aratott. Helyi szervezete van a Magyar Vöröskeresztnek is.

1991-ben kiépült a kábeltelevíziós, majd a telefonhálózat. 2009 januárjában tartotta alakuló közgyűlését a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A településen működik falutévé, valamint interneten elérhető a csurgó rádió is. A művelődési ház pincéjében kialakításra került egy modern eszközökkel felszerelt teleház is, ami többek között lakók internet-elérését teszi lehetővé. A 90-es években megépült a faluban az üzemanyagtöltő-állomás is. 1996-ra kiépült a földgázhálózat, majd a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító is megépült a településen. A községben minden belterületi utat szilárd burkolattal láttak el. Az Öreghegyen is elkészült az ivóvízhálózat, így a falu infrastrukturális szempontból igen jól áll a többi, hasonló nagyságú településhez képest. A településen viszonylag nagy a zöldterületek aránya, és ezt a jövőben még növelni kívánják.

A munkanélküliség alacsony mértékű, a közbiztonság jó. A településen működik Polgárőrség. A munkalehetőségek jók, a településhez tartozik egy modern fémfeldolgozó üzem, a településtől mintegy 3 km-re található hazánk egyetlen különleges tisztaságú kvarchomok lelőhelye és az erre települt bányászati üzem, valamint a bányától kissé távolabb mészhomoktéglát gyártó üzem is működik. A falu lakossága viszonylag fiatal, a település népessége lassan, de növekszik. Az Öreghegyen, a Kutyahegyen, valamint az üdülőövezetben csaknem annyi ház, nyaraló áll, mint a falu belterületén.

Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek: harcsa 78 kg és 218 cm, ponty 14 kg. Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni. A víztározó átlagos mélysége 4–7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.

Az 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum. A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem. Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.

A település címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sötétkék alapú címerpajzs, alsó harmadában szabálytalan alakú hármashalom, melyből egy aranyszínű tölgyfa nő ki. A halom közepéből egy forrás "csurog", ami beleömlik a halmokat kettészelő ezüstszínű folyóba. A jobb és bal felső sarokban kisebb címerpajzsok láthatóak, a jobb oldali egy várat ábrázol, vártoronnyal, ezüstszínű téglákkal kirakva, a bal oldali kisebb pedig vörössel és ezüsttel hétszer vágott címer, Árpád-házi királyaink címerpajzsa. A hármashalom a Bakonyra utal, mivel a település a Bakony keleti lejtőjére épült. Az aranyszínű tölgyfa a hajdani hatalmas bakonyalji tölgyfaerdőkre utal. A halomból csordogáló forrás a falu elnevezésére, a hajdan a faluban csörgedező sok forrásra utal. Az ezüstszínű folyó a Gaja-patakot jelképezi, mely régen három malomkereket is forgatott a határban. A jobb oldali kisebb címer Székesfehérvár közelségét, és a régen a környéken álló földvárat jelképezi. A bal oldali címer a honfoglalásra utal. A címer meghatározza Fehérvárcsurgó lakóinak identitását, és rámutat a falu történetére, jelképeire.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

A Károlyi-kastély 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük ballusztráddal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

A katolikus templom az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így sötétben is teljes pompájában látható.

A református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.

Az evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le.

Nevezetes még a Fehérvárcsurgói-víztározó és a Gajavölgy, valamint a vadaskert, melyet gróf Károlyi Gyula alapított 1888-ban.

Szobrok, köztéri alkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a "Béke királynője szobor: Szűz Máriát ábrázolja. a II. világháborús lengyel menekültek által állítva. Felirata: "Béke királynője, könyörögj érettünk" A magyaroknak a lengyel katonák 1943.9.12."
  • Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete: "Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké."
  • a falu főterén (Vörösmarty-tér) lévő, 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű
  • 1848-as emlékmű
  • gróf Károlyi Józsefnek, az iskola névadójának domborműve
  • a településen található három feszület( Krisztus-szobor)
  • a kastélyparkban található turul-szobor, ami egy dór oszlop tetején áll
  • Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobra
  • régi 56-os emlékmű a kastélyparkban
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • A II. világháborús lengyel menekültek által állított Szűz Mária-szobor

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója
  • gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja
  • Itt született 1909. szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész.
    A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta "Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.
  • Kétly Károly 1839-ben született a településen, szegény zsellércsalád gyermekeként..
    Apja nagy áldozatok árán taníttatta. Az orvosegyetem elvégzése után 31- évesen lett a Rókus Kórház főorvosa. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője volt. 1897-ben ő alakította meg az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét a településen az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktábla őrzi.
  • Táncsics Mihály, miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérvárcsurgó témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fehérvárcsurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Fehérvárcsurgó, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]