Gánt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gánt
Gánt címere
Gánt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Kistérség Bicskei
Jogállás község
Polgármester Spergelné Rádl Ibolya (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8082
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 835 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 14,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 247[3] m
Terület 58,15 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Lovasberényi-hát[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gánt  (Magyarország)
Gánt
Gánt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 23′ 19″
Gánt  (Fejér megye)
Gánt
Gánt
Pozíció Fejér megye térképén
Gánt weboldala
A bányamúzeum gőzmozdonya
Kápolna
A gánti bánya madártávlatból

Gánt község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A Vértes hegység déli szélén egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[6] Csákvártól nyugatra” – írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 km-re található. A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxit réteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gánt első említése 1193, III. Béla oklevelében.
  • A török időkben teljesen elnéptelenedett.
  • 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
  • 17761777-ben megépült a katolikus templom.
  • 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
  • 1920-ban fedezték fel a környék bauxit kincsét.
  • Az első külszíni bauxit bányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
  • 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
  • 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
  • 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.

Kőhányás története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
  • 1818-ban már iskolája is volt.
  • 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
  • 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját Csákvárt és Majkot köti össze.
  • 2013-ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy-kápolnát.[7]

Vérteskozma története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ősidők óta lakott terület.
  • 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó terület.
  • A török időkben elnéptelenedett.
  • 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítette be a települést.
  • 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
  • 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vértes Tájvédelmi Körzet
  • Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdödött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962 december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik.
  • Bauxit földtani park: [1]
  • Gánti-barlang

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Gánt, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Pontosabban északkeletre.
  7. Házi Péter: Gyönyörűen megújították a kőhányási kápolnát (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 12. (Hozzáférés: 2013. október 12.)

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]