Gánt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Gánt | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Bicskei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Spergelné Rádl Ibolya (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8082 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 862 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gánt
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gánt
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| Gánt weboldala | |||
Gánt község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
„A Vértes hegység déli szélén egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[3] Csákvártól nyugatra” – írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 km-re található. A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxit réteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.
[szerkesztés] Története
- Gánt első említése 1193, III. Béla oklevelében.
- A török időkben teljesen elnéptelenedett.
- 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
- 1776 – 1777-ben megépült a katolikus templom.
- 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
- 1920-ban fedezték fel a környék bauxit kincsét.
- Az első külszíni bauxit bányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
- 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
- 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
- 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.
[szerkesztés] Kőhányás története
- 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
- 1818-ban már iskolája is volt.
- 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
- 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját Csákvárt és Majkot köti össze.
[szerkesztés] Vérteskozma története
- Ősidők óta lakott terület.
- 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó terület.
- A török időkben elnéptelenedett.
- 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítette be a települést.
- 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
- 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Vértes Tájvédelmi Körzet
- Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdödött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bauxit bányát 1962 december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik.
- Bauxit földtani park: [1]
- Gánti-barlang
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Göröcs János, 61-szeres magyar válogatott labdarúgó.
