Igar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Igar
Ref. templom (3655. számú műemlék).jpg
Református templom
Igar címere
Igar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Sárbogárdi
Kistérség Sárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Bognár János[1]
Jegyző Gerzsei Jánosné[2]
Irányítószám 7015
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 968 fő (2014. jan 1.)[3]
Népsűrűség 24,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160[4] m
Terület 41,19 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Káloz–Igari-löszhátak[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Igar (Magyarország)
Igar
Igar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 18° 30′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 18° 30′ 51″
Igar (Fejér megye)
Igar
Igar
Pozíció Fejér megye térképén
Igar weboldala

Igar község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye déli részén, Simontornyától északnyugatra fekvő település. Simontornya 2 km, Mezőszilas 8,5 km, Cece 10 km, Dég 14 km, Enying 29 km, Ozora 11 km, Tolnanémedi 8,5 km, Pincehely 12 km távolságra található.

Megközelíthető a 64-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei[7] (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.

Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.

1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.

1334 -ben a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.

1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.

A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.

1751-körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Igar-Vámpuszta: Strasszer-kastély – 1910 körül ekletikus stílusban Hübner Jenő tervei szerint építtette Strasszer Vilmos.
  • Az 1835-ben, barokk stílusban épült igari református templom
  • Rezes-tó
  • Hordóvölgy-vízállás
  • Igari-tó
  • Bozót-patak
  • Pósa-patak

Környékbeli nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Ozorai Pipo várkastély és az Ozorádó Horgászparadicsom
  • A simontornyai vár
  • A dégi Festetics-kastély és a római katolikus, műemlék jellegű templom, mely még az 1820-as években épült, Pollack Mihály építész tervei alapján

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  2. Polgármesteri Hivatal. igar.hu. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Igar, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. Hampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II. Braunschweig, 354-357; Fülöp Gyula 1988: Awarenzeitliche Fürstenfunde von Igar. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae XL/1-4, 151-190.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]