Újbarok
| Újbarok | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Bicskei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Schnobl Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 2066 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 421 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 282,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újbarok
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Újbarok
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| Újbarok weboldala | |||
Újbarok (németül Neudörfl im Schildgebirge) község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben. 2001-ben 341 lakosából 39 vallotta magát német nemzetiségűnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bicskétől keletre fekvő település.
[szerkesztés] Története
Nevét az oklevelekben 1339-ben említették először Sorol falu határjárásakor.
A környező községek már a rómaiak idejében is lakott helyek voltak, Bárokról azonban csak a XV. századból van írásos okmányunk, a későbbi adatokban is – mint puszta – fordul elő, így valószínűleg lakatlan terület volt. Régi birtokosairól adat nincs.
Az első okmány, – mely egy birtokkiegyezésről szól – és amelyben neve, mint Sorul falu határa szerepel 1339-ből való. Ebben az időben a keresztesek birtoka volt, mert István nádor Szentlőrinczi Imrének és fiainak, a fejérvári polgároknak, csóri lakosoknak, Konth Miklósnak, valamint a mohai lakosoknak Iszka és Bárok nevű birtokokat, – mint a keresztesek tulajdonát – elfoglalni megtiltja.
A következő adatunk már 1695-böl való, amikor is Erdy András és Barkó Kata fia – a Bárok-pusztából – őt illető részt Sajnovics Mátyás és neje birtokában hagyja. Hogy miért, az kitűnik a következőkből: Barkó István, Márton akkori főispán fia nőül vette Gazdagh Katát, s hozományul Bárok-puszta 1/3-át kapta. Mindketten elhalván, Gazdagh Kata az ő részét a tatai pápista egyházra hagyományozta, s ezt váltotta magához Sajnovics Mátyás.
1826-ban Dersikai Ernő Béni és neje Ó-Barokon birtokot cserélt nagynénjével: özv. Roboz Mihálynéval, majd 1841-ben Schachtner Antalné Fejér megyében fekvő ó-baroki stb. pusztákat, ill. részjogát – mely Tolnay János, utóbb Nemes Baltus Samu özvegyéről örökségkép szállt rá – Tolnay János és Kászonujfalvi Nagy Antalnak eladta.
Ugyanez évben a Barkó család – mint a puszta régi birtokosa – az akkori birtokosok ellen pert indított s ennek levezetésére Hetyei Sándorral szerződést kötött. E per anyagához mellékelték családfájukat, kimutatva az örökség jogosságát. Mivel a rokonok közül a birtokot többen már kölcsönnel terhelték meg, a család egy része 1842-ben a per vitelével Csörgei Zsigmondot bízta meg. Hogy mi lett a pereskedés vége, nem tudjuk. 20 kát. holdnál nagyobb birtokos gazda a községben jelenleg nincs.
A II. világháborúba bevonult katonák száma: 70, hősi halottaké: 13, hadiözvegyeké: 3, hadi árváké: 8. A földreform folytán a község igénylői között 155 kh. földet osztottak ki.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Óceán-átrepülés emlékműve - 1931 július 16-án 5770 km megtétele után itt szállt le Endresz György és Magyar Sándor, a két magyar, óceánt átrepülő pilóta repülésükkel világrekordot felállítva.
