Dunántúli-középhegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunántúli-középhegység
Hely Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Zala
 Magyarország
Legmagasabb pont Pilis-tető (756 m)
Típus röghegység
Terület 7200 km2
Térkép
Dunántúli-középhegység térképe.png
A Dunántúli-középhegység részei

A Dunántúli-középhegység (vagy régi nevén Nyugati-középhegység) magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódó patakvölgyek választják el.

Kb. 7200 km², 200 km hosszú, 30– 40 km széles. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik.

A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.

Tartalomjegyzék

Részei [szerkesztés]

Geopolitikai szempontból gyakran ide sorolják a földrajzilag az Északi-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet is.

Ásványkincsei [szerkesztés]

Nemzeti parkok [szerkesztés]

Tájvédelmi körzetek [szerkesztés]

Természetvédelmi területek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunántúli-középhegység témájú médiaállományokat.