Ördög-árok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ördög-árok
Ordogarok.jpg
Az Ördög-árok Pasarét mellett
Közigazgatás
Országok Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 21[1] km
Forrásszint 558[1] m
Vízhozam 0,25[1] m³/s
Vízgyűjtő terület 65[1] km²
Forrás Nagykovácsi-medence
Torkolat Duna

Az Ördög-árok egy patak, a Duna budai torkolatú mellékvízfolyásainak egyike. Legnagyobb oldalvize a Kis-Ördög-árok, amely a hűvösvölgyi Nagyrétnél folyik bele. Az Ördög-árok korábban a budai oldal szennyvizének jelentős részét is befogadta: a Budapesten keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízből 50 ezer köbméter rajta keresztül ömlött a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget.[2]

Tartalomjegyzék

Folyása [szerkesztés]

A patak a Budai-hegységben, a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hidász utcától egy nagy iszapfogón átfolyva föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt végigfolyva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd fölött éri el a Dunát.[1]

Története [szerkesztés]

Az Ördög-árok medre a Remete-szurdokban

A Dunához közel eső részét már igen régen boltozat fedte el, fölötte lakóházak épültek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben magára vállalta az árok rendezését. A lefedés munkálatait 1873. március 5-én kezdték meg a János hídnál (Horváth-kert).

1875. június 6-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1200 m hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a rajta épült házakat is.

Az Ördög-árok torkolata és az épülő budai főgyűjtő csatorna az Erzsébet hídnál

Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonálara. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása. A közparkra eső szakaszt azonban csak az 1910-es évek végén adták át.

Az 1933 és 1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át.

1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt.[1]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  2. Újra iható lesz a Duna? Drága és nem látványos beruházás (magyar nyelven). Világgazdaság Online, 2008. augusztus 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)

Források [szerkesztés]