Cseszneki vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseszneki vár
Csesznek - Castle.jpg
A cseszneki vár légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Csesznek
Tszf. magasság 330 m

Épült 1263 körül
Elhagyták 1810-20 körül
(földrengés, villámcsapás miatti tűzvész)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Cseszneki vár (Magyarország)
Cseszneki vár
Cseszneki vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 04″, k. h. 17° 52′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 04″, k. h. 17° 52′ 53″
Cseszneki vár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseszneki vár témájú kategóriát.

A cseszneki vár Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti út mellett, Csesznek község felett található középkori vár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. 1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia Cseszneki János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a Szapolyai család uralta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig 1537-ig birtokolta. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd 1540-ben Csaby István kapta, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby–Wathay családok kezére került.

Csesznek, várrészlet

A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 196769-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.

1947-ben itt forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit.[1]

A vár közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán.[2] Az "Ostromlók útja" C, vagyis közepes erősségű és 120 méter hosszú[3], a D nehézségű "Várpanoráma út" hossza 180 méter[4], míg a legnehezebb (E fokozatú) Tálos Zoltán emlékút 70 méter hosszú.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyek harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották. A 15. század eleji vár új alapokra épült. Az alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. A felső vár néhány szép faragású kőtöredékét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik; ezekből a történészek arra következtetnek, hogy a vár hajdani külleme tükrözte az építtető Garai nádor gazdagságát.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csesznek – Lovagvár a Bakony erdejében – Szép Magyarország.hu
  2. Németh Sarolta: Vár bevéve, avagy hogy ízlik a magyar "kletternarancs"?. origo.hu, 2013. november 6. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  3. Ostromlók útja. Hegyvilág.hu. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  4. Várpanoráma út. Hegyvilág.hu. (Hozzáférés: 2013. november 7.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerő László (főszerk.): Várépítészetünk (Műszaki Könyvkiadó, 1975) ISBN 963-10-0861-4. 120–125. oldal
  • A cseszneki vár története
  • Gerő László: Magyar várak (Budapest, 1968)
  • Héjj M.: Gótikus faragványok a cseszneki várból. Folia Archeologica XI, Budapest, 1957

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseszneki vár témájú médiaállományokat.