Őrség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A pityerszeri skanzen egyik lakóépülete
  Ez a szócikk a tájegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Fegyveres biztonsági őrség.

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Fekvése

Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.

Az Őrség átnézeti rajza

[szerkesztés] Éghajlata

Csapadékos, viszonylag hűvös időjárás jellemzi a vidéket.

[szerkesztés] Flórája és faunája

Az Őrség és a Rába-völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. A patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elő, helyett adva a struccpáfránynak zergeboglárnak, különféle moha fajoknak a kereklevelű harmatfűnek, a tőzegepernek, a vidrafűnek és még számos védett növénynek. A lápréteken előforduló növények:

A lomberdők és fenyvesek, a kaszálók és a láprétek, a patakvölgyek és a vizes élőhelyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A szitakötők nemzetközi védelem alatt állnak. A Rábában, a Zalában és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes pisztráng, a sujtásos küsz (Alburnus bipunctatus), és egyedülálló ritkaságként a dunai ingola. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a folyami rák. A területen igen sok a kétéltűek. Él itt:

Az ugyancsak védett hüllők közül megtalálható:

Az énekes madarak közül figyelmet érdemel a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű, a süvöltő, a csíz és az erdei szürkebegy. A ragadozó madarak közül a darázsölyv a legjelentősebb. A templomtornyokban fészkel a fokozottan védett gyöngybagoly. A kisemlősök közül gyakori a csalitjáró pocok és a pirókegér. Az alkonyi órákban találkozhatunk menyéttel, hermelinnel nyesttel, nyuszttal és keleti sünnel is.

A vidék egyetlen, fokozottan védett emlőse a vidra. Él itt néhány borz is. A vaddisznó az őz, a szarvas és a róka általánosan elterjedt. A természeti környezetet az Őrségi Nemzeti Park védi.

[szerkesztés] Története

Kiégetetlen agyagok a fazekas kemencében

Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában Abban az időben folyamatosan ismétlődő német betörések érték nyugati irányból az országot. A határvédelmet úgy szervezték meg, hogy a lakott központi területet széles biztonsági zóna övezte, amit gyepü előtti térségnek neveztek. A legkülső gyepűvonal Muraszombat (ma: Szlovénia) és Regede (ma: Bad Radkersburg (Ausztria) között húzódott.

A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szerek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki, a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal., a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a fa. A boronaházas építésű házak a 19. században váltották fel az oszlopokon nyugvó , kiugró tornáccal ellátott un. kódisállásos házak. A legszebbek Szalafőn és Pankaszon láthatók.

Az Őrség területén több kora középkori emlék található. Kercaszomor: Szent Vendel templom (Pusztatemető), Őriszentpéter románkori templomfafreskói, Az épületet a török korban erődítménnyé alakították. A szomszédságában lévőközépkori téglaégető ipartörténeti emlék. Veleméren a románkori templomban Aquila János freskói láthatók.

1392-ben az Őrség különleges szabadságjogot élvező határőrei földesúri hatalom alá kerültek. 1524-ben pedig a Batthyány család tulajdonába került a terület és a szabadságjogokat már nem vették figyelembe. A 16. és 17. századokban a hazai adókon kívül a töröknek is robottal tartozott. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki bírói és adóbeszedési jogokkal bírt.

A protestantizmus terjedése a 16. századtól indult meg és az itt élő szabad emberek körében hódított tért. E kor jellegzetes emlékei a haranglábak. Közöttük a legrégebbi a pankaszi. Építése 1755-ben történt. A harangot védő sisakot, fazsindellyel, a szoknyát zsúppal fedték.

A reformáció és az ellenreformáció idején a templomok többször gazdát cseréltek. Bajánsenye központjában 1819-ben épült a templom, ahol a Nemesnépi Zakál György az önálló egyházközség megteremtője emléktáblát kapott. Ezenkívül az ö érdeme a térség első tudományos leírása is. Külön kiállítótermet kapott Pálóczi Horváth Ádám az „Őrség jótevője”. Az 1920-ban kötött békeszerződés az Őrséget kettévágta.

Az érintettek közül egyedül a szomoróciak mertek lázadni a diktátum ellen.

Az összetartozó néprajzi és tájtörténeti értékeit - a jelentőségét lassan elvesztő - határ mindkét oldalán egyaránt megtekinthetjük.

Az „őrségi agyag” megmunkálói az egykori fazekasok voltak. Munkáikat a magyarszombatfai Fazekasház őrzi. Legnevesebb utódaik ma is Magyarszombatfa és Gödörháza környékén élnek.

[szerkesztés] Települései

Őrségi skanzen Pityerszeren.

A honfoglalás után Vér-Bulcsú telepített ide gyepűőrzőket és a későbbi századokban is megmaradtak a határőrvidék lakosságának kiváltságai. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A szeres településszerkezet jellemző. Egy-egy szert eredetileg vérrokon családok lakták. E vidéken sok helyütt találkozni un. kerített házakkal, udvarokkal. Ezeknél a lakó és a gazdasági épületek négyszöge fogja közre az udvart. Ez nem magyar sajátosság, tőlünk északra az osztrákoknál is megtalálható.

A Magyarországi őrségi falvak a következők: Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák.

Szlovéniában található őrségi magyar települések északról délre: Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefalva és Szentlászló.

[szerkesztés] Látnivalók

Pankaszi harangláb
  • Templomok:
Kercaszomori Szt. Vendel templom helye - Pusztatemető,
Szent Péter-templom, Őriszentpéter,
Szentháromság-templom (Velemér) Aquila János freskóival,
Harangláb Pankasz,
Harangláb Kercaszomor,
Bajánsenyei református templom Nemesnépi Zakál György emléktáblájával,
Szentgyörgyvölgyi református templom, Nyugat-Dunántúl a egyetlen festett fakazettás temploma,
Középkori Szent Márton templom - Domonkosfa
  • Haranglábak:
Gödörházi harangláb
Nemesnépi harangláb
Pankaszi harangláb
2002-ben az Őrségi Tájvédelmi Körzetből létrehozták az Őrségi Nemzeti Parkot, amely az Őrség területén kívül a Vendvidéket is magába foglalja.
Az őriszentpéteri templom a 13. században épült
  • Szikszai Edit gyűjtemény Őriszentpéter A régi gazdálkodás eszközeit és a mindennapi élet tárgyait mutatja be.
  • Szabadtéri néprajzi múzeum Az Őrség egyik legfőbb látnivalója a Pityerszeri skanzen (Szalafőn), ahol legjobban tanulmányozható a településszerkezet.
Csörgőszeren (Szalafő egyik szerében) még hagyományos módszerrel végzik a tökmag sajtolását.
Tökmagsajtolás Csörgőszeren (Szalafő)
  • Sindümúzeum
Veleméri Sindümúzeum (online)

A szlovéniai oldalon:

[szerkesztés] Hagyományos őrségi rendezvények

  • Virágzás napjai
Több őrségi helyszínen zajló kulturális programsorozat a pünkösdi ünnepek környékén.
  • Őrségi vásár
Több napos népművészeti és kézművesvásár kulturális és sport eseményekkel, koncertekkel, és kiállításokkal.
  • Nemzetközi Fazekastalálkozó
Magyarszombatfán az őrségi kézművesek központjában kiállítás és vásár, a hazai és külföldi fazekasok munkáiból
  • Völgyhídi vásár
A magyar-szlovén vasúti völgyhídról elnevezett Nagyrákoson megrendezendő vásár. A több napos rendezvényeken kézműves és népművészeti alkotások cserélnek gazdát.
  • Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál

Minden év október közepén kerül megrendezésre.

[szerkesztés] Források

  • Faludi Ferenc Alapítvány:Vas megye kézikönyve (Főszerkesztő: Pete György) (Szombathely, 1989) I. és II. kötet ISBN 963-9089-17-6
  • Phare CBC 2003 Magyarország-Ausztria Program Határon átnyúló turizmusfejlesztési hálózatok (2006) 34. o.

[szerkesztés] Monográfiák

  • Moldova György:Az Őrség panasza (Magvető könyvkiadó Budapest, 1987) 478. o. ISBN 963-14-1030-7
  • Csiszár Károly: Az Őrség (Változó Világ 26., Budapest, 2000)
  • Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér, barangolás az Őrség művészeti és történelmi emlékei között (Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999., 2000.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rs%C3%A9g”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök