Hármashatár-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hármashatár-hegy
Hármashatár-hegy.jpg
A Hármashatár-hegy a Kálvária-hegyről nézve

Magasság 495 m
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Elhelyezkedése
Hármashatár-hegy (Budai-hegység)
Hármashatár-hegy
Hármashatár-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 54″
Hármashatár-hegy (Budapest)
Hármashatár-hegy
Hármashatár-hegy
Pozíció Budapest térképén

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. Hármashatárhegy egy szóba írva Budapest egyik városrésze a III. kerületben.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hármashatár-hegy nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg választja el a Csúcs-hegytől, délen a Felső-Szépvölgy, valamint a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, a Felső-Kecske-hegytől és az Újlaki-hegytől.

Kopár csúcsáról széles kilátás nyílik a budai hegyek teljes vonulatára, de látszik a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny is. A hegy lábánál található a Hármashatárhegyi repülőtér.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a Budai-hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az aljában a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el.

Kirándulóhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Erdőtlen, dolomitsziklás csúcsáról körkilátás nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra, a Pilis. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala.[2] Itt működött a Hármashatár-hegyi turistaház, helyén ma étterem várja a vendégeket.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest panorámája a Hármashatár-hegyről, előtérben az ORFK-torony
A hegy légifotója
A Hármashatár-hegy Dél-Budáról
Pest felől, előtérben az Árpád híd

A rendőrség ügyeleti- és mozgószolgálati rádiórendszerének üzemeltetését az ORFK Híradástechnikai Szolgálata végzi. Rádiótávközlési főközpontjának tornya a Hármashatár-hegy leglátványosabb építménye. Újabban digitális földi televízióadásokat is sugároz.

Hármashatár-hegy keleti oldalán kiugró, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 162 m hosszú Tábor-hegyi-barlang, mely előtt kilátóteraszt képeztek ki.

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közösségi közlekedéssel:

A BKV 65-ös és 65A buszjárata a Kolosy tér és a Fenyőgyöngye között közlekedik. Onnan tovább gyalog érhető el a Hármashatárhegy.

  • Gyalog vagy autóval:

Az óbudai Kolosy térről indulva a Szépvölgyi úton a Fenyőgyöngye étteremig kell elmenni. A busz végállomásánál jobbra le kell térni, onnan már csak egy út vezet a csúcs alatti parkolóba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A II. kerület határa: a Duna budai ágának középvonalától halad a Szépvölgyi útig, a Szépvölgyi úton a Guckler Károly útig, ezen a menedékházig - azt területével a III. kerületnél hagyva -, innen a Hármashatár-hegy csúcsáig, Budapest és Pesthidegkút határáig, innen a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán, majd ezek elválása után Pesthidegkút határvonalát követve vissza Adyliget (volt Tisza István kertváros) északnyugati települési határáig, a település határvonalán a budapesti határig, majd ennek mentén a Budakeszi útig, a Budakeszi úton a Szilágyi Erzsébet fasorig, a Szilágyi Erzsébet fasoron át a Moszkva térig, innen a II. kerület régi határvonalán a tér délnyugati szélén, majd a Krisztina körúton a Csaba utcáig, a Csaba utcán a Várfok utcáig, ezen, majd a Vérmező utcán és a Széna tér délkeleti szélén a Csalogány utcáig, a Csalogány utcán kelet felé a Duna középvonaláig, az egyesült, majd a budai Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig. A III. kerület határa: a Duna szentendrei ágának középvonalától a régi békásmegyeri határ mentén halad a Budapest-Üröm-Békásmegyer hármas határpontig, innen a főváros határvonalát követve a főváros és Pesthidegkút régi határának találkozási pontjáig, majd a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán a Hármashatár-hegy csúcsáig, innen a menedékházig - azt területével a kerületnél hagyva -, majd a Guckler Károly úton a Szépvölgyi útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna budai ágának középvonaláig, a budai, majd a főág középvonalán a Népszigettől nyugatra a Szentendrei-Duna-ágig, a Szentendrei-Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig. (1. számú melléklet az 1994. évi XLIII. törvényhez Budapest főváros I-XIX. és XXI., XXII. kerületeinek határa)
  2. 14. számú túra: Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út)
  3. Régi Turistaházak III. - A Hármashatárhegyi turistaház (magyar nyelven). GPSGames.hu, 2009. február 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ORFK-adótorony
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 537. o. ISBN 963-05-6410-6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]