József-hegy
| József-hegy | |
 | |
| A József-hegyi-barlang épülete | |
| Magasság | 234 m |
| Hely |  Magyarország, Budapest |
| Hegység | Budai-hegység |
| Legmagasabb pont | 234 |
| Elhelyezkedése | |
 József-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′ | |
József-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
A József-hegy, új néven Szemlő-hegy egy viszonylag alacsony, 234 méter magas hegy a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A Hármashatár-hegy tömbjének délkeleti kiemelkedése. A tetejére a Fővárosi Vízművek 1928-ban víztározót épített, amire később kilátót is emelt. A hegy felszíne az utóbbi évtizedekben teljesen beépült.[1]
Leírása[szerkesztés]
A hegy eredeti felszíne eocén kori briozoás márga és oligocén kori budai márga. Legmagasabb pontja, ahova a József-hegyi kilátó is épült, egy pleisztocén kori, sekély édesvízi mészkőtakarón emelkedik, alapja azonban triász kori dolomit, amely nem messze, a Szépvölgyi úttól keletre megnyitott kőbányában feltárva is megtekinthető.
A hegy nyugat-keleti irányban kissé megnyúlt, északi lejtőin Zöldmál-városrész utcái húzódnak, keleti irányba meredeken lejt a Duna felé; déli irányban egészen enyhe lejtővel vált át a Rózsadombra, nyugat felől pedig a Ferenc-hegy a legközelebbi szomszédja, amitől a Pusztaszeri út mentén húzódó tágas nyereg különíti el.
Délies fekvésű lejtőin, a környező magaslatokhoz hasonlóan villákat magukban foglaló, nagy alapterületű, gyakran luxus kategóriás ingatlanok helyezkednek el. Északi lejtőjén van bejárata a jól karsztosodó mészkőben keletkezett Szemlő-hegyi-barlangnak.
Nevének eredete[szerkesztés]
Eredetileg a "Josephberg" (József-hegy) név alatt ismerték. A Szemlő-hegy nevet 1847. július 17 a budai dűlők keresztelésének idején kapta Döbrentey Gábor kezdeményezésére, arra hivatkozva, hogy Buda várának 1686-os visszavételekor ez a magaslat volt az ostromló sereg északi részének fő őr- és szemlélőhelye. Később Haynau rendelettel visszaállította a német elnevezéseket, de az osztrák járom elmúltával újra a magyar neve jött közhasználatba.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tenczer Gábor - Zöldmáli delta: Budapest ismeretlen zöldfolyosója (Index.hu, 2019.03.02.)
- ↑ Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)1934-03-17 / 1160. szám
Galéria[szerkesztés]
-
A József-hegyi kilátó -
Kilátás a Belvárosra és Gellért-hegyre
Irodalom[szerkesztés]
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
Külső hivatkozások[szerkesztés]
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |