Széll Kálmán tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 01′ 27″

A Széll Kálmán tér 2006-ban
Névváltozatok
Időszak Név
1929-ig névtelen
1929–1951 Széll Kálmán tér
1951–2011 Moszkva tér
2011-től Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régi divatos becenevén Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett (politikai indíttatásból) Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én ismét visszakapta korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében.[1] 1938 és 1941 közt építették ki a ma ismert jelentős forgalmi csomópontnak.

A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, ami a 19. század második felében is működött. A környéken működő téglavető üzem számára bányásztak agyagot. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, melyet telente korcsolyapályának kezdtek használni. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamosan bevágásban haladó jobb parti körvasút.

A tér 1940-ben a gombával (jobbra), amit 1971-ben lebontottak, így adva helyet a 2-es metró megállójának

A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták meg. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, mely a tér arculatát máig meghatározza.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amit a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. A tér egyik legszebb épülete a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó épülete, amely 1923 és 1925 között épült, és Sándy Gyula tervezte. Az épületet 2008-ban adta el a Posta. A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.[2]

A tér állapota napjainkban igen leromlott, átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években. A jelenlegi átépítési terv a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, távlatilag a metrólejárat legyező formájú épületének elbontásával. A tér átépítésének első ütemét 2013-14-ben tervezik végrehajtani.[3]

A jövő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden van, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen fenn kell tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják.

2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot amiben a győztest várhatóan még ez év decemberében kihirdetik.

Az egykori „Postapalota”, a Magyar Posta székháza az épület 1925-ös átadásától 2008-as eladásáig

Korábbi nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Kalef[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között.[4] A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája.

A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.[5] Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.

A nyolcvanas évekig a fiatalok hétvégenként a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogy erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-es filmje is szól.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik, annak Országút nevű városrészében. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van a 2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os, a 18-as és az 59A villamosok végállomása. 2007-ig az 56-os és 1972-is a 44-es is itt végállomásozott. A téren jelenleg áthalad az 59-es és a 61-es villamos. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.

Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)

Villamosok a téren

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza, stb.) a BKV Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat (16-os, 16A, 21-es, 21A, 22-es, 91-es, 102-es, 128-as, 129-es, 139-es, 149-es, 155-ös, 156-os, 222-es) illetve villamosjárat (4-es, 6-os, 18-as, 59A) végállomása, amiken felül három buszjárat (5-ös, 39-es, 116-os) és két villamosjárat (59-es, 61-es) is érinti. A téren ezeken felül megáll a 2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a Budapesti Fogaskerekű Vasút meghosszabbítása is egészen idáig.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27 ; Nol.hu Mától
  2. Hegyi Imre-Kovalik Márta: Embervásár, Magyar Mozaik 86., p. 185., szerk.: Pelle János
  3. Index.hu 2011-09-04
  4. Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ; C3.hu Helytörténeti  Bächer Iván: A Kalef
  5. Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ;

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]