Krisztina Téri Iskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztina Téri Iskola
Elhelyezkedése
Krisztina Téri Iskola (Budapest)
Krisztina Téri Iskola
Krisztina Téri Iskola
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 01′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 01′ 52″
A templom jobb oldalán az 1883-ban felépült, ma is álló iskolaépület

A budapesti Krisztina Téri Iskola 1787-ben „a szüret után a rendes iskolázást megindította” (idézet Hofecker Ferencz, 1887).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a Krisztina tér 1872 körül, az épület a templom jobb oldalán 1772-ben épült

1787 Az iskola alapítása [1]

1783-ban a Krisztinaváros városrésznek 730 lakója volt. Ekkora lakos szám mellett Buda város akkori hatósága szükségesnek látta, hogy iskoláról gondoskodjék, 1787-ben "a szüret után a rendes iskolázást megindította" (Idézet Hofecker Ferencz 1887).

Az első iskolaépület a mai Gellérthegy utca 1-3. helyén, volt kocsmaépület. Krisztinaváros első tanítója Zonner Ferenc. Az iskola 1810-ig működött ebben az épületben.

1810

Az iskola új épületbe költözött a mai Krisztina körút 63. szám helyén egy 1772-ben épült házban kapott helyet.

1883

A templom irányában megnövelt telken építették fel a ma is álló épületet. 1883-ban tanítás indul a ma is álló iskolaépületben.

1887

Az iskola 100-éves évfordulója. Hofecker Ferencz 1887, Budapest Krisztinavárosi Iskola Százéves Története.

1945

1945. januárban a tabáni iskolát a Czakó utcában bombatalálat lerombolta.

A Naphegy lakói 1958-ig a Krisztina téri iskolába járnak.

1955

A Krisztina téri épület homlokzati, külső felújítása, a háborús, 1945-ös nyomok eltűnnek.

1958

Nagyobb átalakítások a Krisztina téri épületen belül.

1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola [1] épülete.

A Naphegy lakói saját iskolát kapnak.

1958 szeptemberében indult a Lisznyaiban az oktatás 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal.

1970-ben központi fűtést vezettek be a Krisztina téri iskolába. Kialakították a biológia, földrajz és gyakorlati szertárakat.[2]

1976-ban itt forgatták Bergendy IstvánDemjén Ferenc Iskolatáska című dalának videoklipjét.[3]

1987

Az iskola 200-éves évfordulója. Emlékkönyv a 200. éves évfordulóra 1787 – 1987, Ákosné Jobb Mária igazgató.

1997

1997-ben a Krisztina téri épületet a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium kapta meg az ekkor induló gimnázium számára.

Fényképek a múlt század közepén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951/52 képen láthatóak az 1945-ös, háborús nyomok az épület falain. Ezek a sérülések megmaradtak 10 évig, az 1955-ös felújításig

Fényképek a mai iskoláról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola bejárata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

A kép bal oldalán a 200 éves évfordulóra 1787 – 1987 készült emléktábla látható.

Emléktábla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korabeli tantermek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejárati lépcsőn felérve rögtön jobbra a kis folyosón 1 tanterem, a folyosó végén a gondnoki lakás. A földszinti folyosón 2 db tanterem, majd az orvosi szoba, utána még 1 tanterem, a folyosó végén még 1 terem volt, ezek a templomra néztek. Jobbra fordulva 1 tanterem, innen az udvarra lehetett látni, szemben vele a mellékhelyiségek. Továbbhaladva a tornaterembe érünk.

Az emeleten jobbra fordulva 1 tanterem, innen a könyvesboltot, ill. az órást lehetett figyelni, mellette az étkező helyiség. A folyosó másik felén 3 tanterem kilátással a templomra, a folyosón balra az utolsó ajtó volt a rettegett tanári, mellette az Igazgatói szoba, amiből a kisudvarra lehetett lenézni. A folyosón 1,5 méter magasan világoszöld olajlábazat volt, melybe a diákok előszeretettel lyukakat kapartak.

A tanteremben 3 oszlopban, összecsavarozott padsorokban kb 28-30 tanuló foglalt helyet. A tábla függőlegesen fel-le húzható volt, előtte a tanári asztal egy kb. 15-20 centiméter magas dobogón. A bejárati ajtó mellett közvetlenül 1 db 2 ajtós szekrény. A falakon kb. 1,3 magasan fogasok sorakoztak. A tantermek parkettásak voltak és aránylag kicsik.

Tornaterem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lépcsőház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hofecker Ferencz 1887, Budapest Krisztinavárosi Iskola Százéves Története [2]
  • Emlékkönyv a 200. éves évfordulóra 1787 – 1987, Ákosné Jobb Mária igazgató [3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hofecker Ferencz 1887, Budapest Krisztinavárosi Iskola Százéves Története
  2. Emlékkönyv a 200. éves évfordulóra 1787 – 1987, Ákosné Jobb Mária igazgató
  3. https://www.youtube.com/watch?v=KZNcsFi_f_w

Internet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]