Horváth-kert
A Horváth-kert egy közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban. A Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határolja.
Történelem [szerkesztés]
A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kerten át folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. (A befedés munkálatait itt, a János hídnál kezdték el 1873. március 5-én, de csak 1876 júniusában adták át a Vérmezőig tartó szakaszt.) Azóta csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. Az addigra megrongálódott szobrot az 1950-es években lebontották.[1]
A Szent János-szobor mögötti területen (szemben az 1900-ban épült állami főgimnáziummal, a mai Petőfi gimnáziummal) állt az 1878-ban felépített, és 1941-ben lebontott Budai Tornacsarnok.[2]
A Horváth-kert északnyugati sarkán (az Alagút utca és a Krisztina körút sarkán) működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.[3] Helyén csak az 1935-ben állított Déryné-szobor maradt (Ligeti Miklós műve), amely az ostrom idején elpusztult. 2010-ben az Önkormányzat felállította a szobor másolatát (Polgár Botond művét).
A parkot a benne álló Haydn-szoborról egy időben Haydn-parknak is nevezték, de az elnevezés nem gyökeresedett meg. A bronz mellszobrot Kocsis András készítette 1960-ban.[4]
A park északi felén, a volt Budai Színkör helyén 1961-ben szökőkutas vízmedencét létesítettek, partján állították fel Ferenczy Béni „Ülő nő” c. bronzszobrát. A szökőkút csak néhány évig üzemelt, az 1970-es évek közepén tönkrement, azóta nem működött.[forrás?] 2010 körül felújították, modern díszvilágítással látták el és ismét üzembe helyezték.
Az Alagút utca 3. sz. alatt állt valaha az 1935-ben megszűnt Philadelphia Kávéház, amelynek a 19–20. század fordulóján Ady Endre is gyakori vendége volt. Az 1960-as évek elején a házat lebontottak, helyén toronyház épült.[5]
A rendszerváltás után visszaállították a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídját őrizte.[6]
-
Kocsis András Haydn-szobra, 1960.
-
Ferenczy Béni Ülő nő-szobra, 1961.
-
Nepomuki Szent János-szobor.
-
A Budai Tornacsarnok emléktáblája a Petőfi gimnázium falán -
Déryné régi/új szobra (er. Ligeti Miklós (1935), másolat Polgár Botond (2010).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/petofi-sandor-gimnazium/3316
- ↑ A budai színházak. Magyar színháztörténet II. 1870-1920.. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Kocsis András. HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ „Alagút u. 3. 1867-ben Az Ország Nádorához, Wastl Lambert; esetleges későbbi tulajdonosai neve ismeretlen; 1898-tól Philadelphia. (…) A régi házat az ostromkor bombatalálat érte, teljesen elpusztult.” Id.: Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia kávéház c. cikkből, [1]
- ↑ Ifju György: A budai Horváth kert. Vendégváró, 2008. július 31. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
További információk [szerkesztés]
- A Horváth-kert a Vendégvárón
- A Horváth-kert szobrai
- A Krisztinaváros és a Philadelphia kávéház (Saly Noémi cikke a Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3). számában
|
|||||||||||||||||||||||||||||
