Rác gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 37″

A Rác gyógyfürdő

A Rác gyógyfürdő vagy rövidebben Rác fürdő Budapest egyik gyógyfürdője. A fürdő jelenleg még jogi viták miatt zárva tart.[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rác fürdő Budapest I. kerületében, a Tabánban található. Hivatalos címe: 1013 Hadnagy utca 8-10.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő nevét a környéken élő rácokról (azaz szerbekről) kapta, német elnevezése Raitzenbad volt. 1931-ben a fürdőt Szent Imre fürdőre keresztelték át, majd a hatvanas években a két nevet a szent előtag elhagyásával egyszerre használták: Imre-(Rác)fürdő.[2] A fürdőt a nyolcvanas évek óta újra Rác gyógyfürdőnek hívják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neoreneszánsz kupola

Egyes feltételezések szerint a fürdő a 15. században, Zsigmond király uralkodása alatt épült, mások Mátyás király nevéhez kapcsolják, de mára bebizonyosodott, hogy a fürdő török eredetű.[3] A különböző török kori leírások különböző néven emlékeznek meg az egykor a Rác fürdő helyén álló fürdőről: Evlija Cselebi török utazó Tabahéne ilidzsaszinak nevezi, Luigi Ferdinando Marsiglinál Kücsük ilidzsa (kisfürdő), míg Edward Brown angol utazó a Tímárok terére néző fürdőként emlékezik meg róla [4].

Nyolcszögletű kupolacsarnoka a 16. századból, a török hódoltság idejéből származik; akkoriban a kisebb fürdők közé tartozott. Buda visszavételét sértetlenül vészelte át. Ezt követően, előbb a császári kamara, majd 1696-ban Pergassi Károly császár kapitány tulajdonába került. A fürdőt 1860-ban Heinrich Nepomuk János vette meg. A Heinrich család Ybl Miklós tervei alapján 1864-1865 között felújíttatta, majd 1869-1870 között kibővíttette az épületet, ekkor épültek romantikus stílusú medencék is. 1890-ben – az Ördög-árok lefedése és a Tabán alsó részének feltöltése miatt – háromszintesből kétszintessé alakították át.[5]

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos így írt a fürdőről 1891-ben a „Budapest fürdői és ásványvizei" című tanulmányában:

A Rácfürdő a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén, a város többi háza között fekszik, tőle oldalvást a nem egyesült görögök temploma áll. A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C. …Európa legszebb fürdőintézeteinek egyike. A fürdőnek 35 kőfürdője, 14 kádfürdője és egy-egy közös fürdője van férfiak és nők számára. A fürdőhöz igen kényelmes a közlekedés, közel esik hozzá a Rudas-fürdő csavargőzös állomása, és azon kívül a fürdő külön csinos társkocsijai a Deák tértől tízpercenként közlekednek. Bérkocsi-állomás is van a fürdő közelében.[6]

1931-ben Szent Imre hercegről nevezték el, halálának 900. évfordulója alkalmából, 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították, belügyminiszteri rendelettel. 1935-ben Budapest székesfőváros megvásárolta. A II. világháború súlyos károkat okozott az épületegyüttesben, 1963-ig ideiglenes felújítással működött, majd renoválás céljából két évre bezárták, és 1965-ben nyitották meg újra. A felújítás során több megmaradt, de sérült épületrészt elbontottak. A bontásokban az Erzsébet híd építése is szerepet játszott, de a hídtól viszonylag távol eső épületrészeket is lebontottak.[7] A nyolcvanas években a kupolacsarnokokat már nem használták, a fürdő állapota egyre romlott.[8]

1994-ben fogadták el a környék új rendezési tervét, majd 1998-ban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. megbízásából elkészültek a fürdő fejlesztési tervei. A Fővárosi Közgyűlés 2002-ben fogadta el a rekonstrukció és a hozzá kapcsolódó szállodaépítés terveit, a felújítás 2010 körül 8 milliárd forintból elkészült.[8]

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felújítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törökfürdő
Rác Gyógyfürdő, Budapest 04.jpg

Az újjáépített fürdő 8000 m²-es területén a tervek szerint 14 medence, törökfürdő és az Ybl Miklós által tervezett zuhanycsarnok áll majd a látogatók rendelkezésére. Befogadóképessége kb. 400 fő lesz. A gyógyfürdő mellett 67 lakosztályból álló ötcsillagos szállodát építenek, melynek letisztult, egyszerű vonalvezetésű épületek adnak otthont. A teljes beruházás értéke 6,5 milliárd forint. A szálloda üzemeltetője az eredeti tervek szerint a Kempinski lett volna, később mégis a Baglioni csoporttal kötöttek szerződést.

2002 júliusában a fürdőt bezárták, ekkor 2004. augusztus 20-ra ígérték az újranyitást. A jogerős építési engedélyt Kaszab Ákos terveire 2003-ban kapták meg. A kivitelezés folyamatosan húzódott, a hivatalos magyarázat szerint a régészeti feltárások és a tervezőcsapat és a megrendelők között kialakult állítólagos konfliktus miatt. Kezdetben a Kempinski szállodalánc látott üzleti lehetőséget a felújításban, azonban üzletrészüket eladták 2006-ban az olasz Baglioni szállodaláncnak. 2007 elején a felújítás tervező csapat is újjáalakult, Dévényi Tamás, Kis Péter és Pethő László építészek vették át a munkálatokat és fejezték be a fürdő felújítását.[9] 2010 elejére a felújítási munkálatok befejeződtek.

A fürdő megnyitásnak csúszása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosi tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 2001-ben Rác Nosztalgia Kft. néven céget alapított a beruházás megvalósítására, amelyben 25%-os tulajdonrésszel bírt, míg a fennmaradó hányad magánbefektetők tulajdonába került. A fürdő 2002-ben zárt be (ekkor az újranyitást 2004 augusztusára ígérték), az építési engedélyt 2003-ban kapták meg. 2005-ben 750 millió forint pályázati támogatást nyertek el a turisztikai hivataltól. A projekt indulása óta az eredeti befejezési határidőt számos alkalommal módosították, mert a beruházó nem tudta tartani az ütemtervet. 2009 októberében a BRFK nyomozást indított, mivel feltételezhető, hogy a beruházás során a Fővárosi Önkormányzatot jelentős vagyoni kár érte.[10][11] Ezt az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették, majd 2012 októberében hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el újból nyomozást a Fővárosi Főügyészség.[12] Ekkora már a Rác Nosztalgia Kft. ellen elindult a csődeljárás.[13] 2013 januárjában Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a Főváros szeretne a hitelező bankkal megegyezni és így megnyithatna a fürdő.[14] A fürdő 2014 májusában még nem nyitott meg.

A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő 2013 áprilisában még nem nyílt meg, a sajtónak több alkalommal illetve nyílt napok keretében azonban már megmutatták a nagyközönségnek a felújított fürdőt.[15]

Törökfürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rác fürdő legrégebbi része a török kupola – épült 1572-ben – melyet anno Kücsük Ilicának, vagyis „kis fürdőnek” neveztek. Ezen fürdőrész kiváló állapotban maradt fenn az évszázadok során, így teljes mértékben eredeti formájában születhetett újjá. A falak, boltívek és ablaknyílások is fennmaradtak, ám ezeken túl a medencetér lépcsői is előkerültek a feltárások során. Ennek megfelelően a török fürdőrész régi pompájában áll, és használható csakúgy, mint elődeink idejében. A nagy medencetér mellett elhelyezkedő kisebb kupolát 1905-ben lebontották, de a mostani feltárások leletei alapján szintén újraépült.

Ybl fürdő és tusolócsarnok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rác fürdő romantikus és neoreneszánsz részei Ybl Miklós munkáját dicsérik, melyek két fázisban, 1865-ben és 1870-ben készültek el. Az Ybl-kupola és tusolócsarnok romantikus, csipkés boltíveinek mindössze 30-40 százaléka maradt fenn a 20. század során elszenvedett pusztulásokat követően. A teljes 19. századi fürdőterület (Ybl-kupola, tusolócsarnok, Flóra-fürdő, neoreneszánsz kupola) korabeli rézkarcok, leírások, rajzok, későbbi bontási dokumentumok, illetve a jelen feltárások leletei alapján épült fel, teljes mértékben tükrözve eredeti állapotát.

Az 1870-ben épült neoreneszánsz kupola jelentős változásokat mutat az építész perspektívájában. A márvány jelenik meg mint fő díszítőelem, és a kor modernitásainak jelképeit domborművek elhelyezésével ábrázolja Ybl. Ilyenek a nyugati és keleti falon található, a vasutat és a szikrapostát jelképező alkotások. Ezen épületrészt az Erzsébet híd építésekor teljesen lebontották, melynek alapvető építészettörténeti információkat nyújtó maradványait a betemetett medencetérből tárták fel a mostani építkezés során.

A Flóra-fürdő, amely szintén 1865-ben épült, az ókori római fürdők stílusát idézi vissza. Ezen fürdőrész a komplexum elkülönített VIP részlegeként szolgál. Közvetlenül a történelmi rész köré épült a fürdő legújabb, modern területe, mely magában foglalja a szaunavilágot, a pihenőtereket és a 20 kezelővel ellátott Day Spát. A híradások szerint a fürdőben 13 medence, 21 kezelő, szaunák széles választéka, pihenőterek, tetőtéri napozóterasz van és egy elkülönített VIP szekciót is kialakítottak.

A fürdő gyógyvize[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rác fürdőt a kénes Nagy- és a Mátyás-forrás látta el gyógyvízzel. A közvetlenül a törökfürdő alatt feltörő víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, szulfát-kloridot, illetve nátrium- és fluorid-iont is. A víz – a fürdőben nyújtott kezelésekkel és szolgáltatásokkal együtt – hatásosnak bizonyul ízületi bántalmak, gerincmegbetegedések, porckorong sérülések, idegzsába, keringési zavarok, illetve asztmás megbetegedések kezelésére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szakonyi Péter: Megtört a jég: a főváros megegyezhet a millárdos beruházásról (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
  2. Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.   114. oldal
  3. 233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni.... Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 4:30. (magyar nyelven)
  4. Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Megjelent: Történelmi szemle 45(2003[2004]):3/4. 213-263.
  5. 233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni.... Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 1:00. (magyar nyelven)
  6. Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783   24. oldal
  7. 233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni.... Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 7:58. (magyar nyelven)
  8. ^ a b Földes András: Mit akart az élveteg Ybl Miklós Owen bácsitól? 2010 szeptember 10. http://index.hu/kultur/klassz/2010/09/10/mit_akart_az_elveteg_ybl_miklos_beru_nenitol_es_owen_bacsitol/ Hozzáférés: 2013. április 10.
  9. Újabb csúszással őszre végre elkészülhet a Rác Fürdő (magyar nyelven). Termalfurdo.net, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  10. Házkutatások a Rác fürdő ügyében (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  11. Házkutatásokat tartottak a Rác fürdő felújítása miatt (magyar nyelven). Origo, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  12. Ismét nyomozás indul a Rác fürdő miatt 2012.október31., http://index.hu/belfold/budapest/2012/10/31/ismet_nyomozas_indul_a_rac_furdo_miatt/ Hozzáférés: 2013. április 10.
  13. Elindult a csődeljárás a Rác fürdő ellen 2012. szeptember 30. http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/30/csodeljarast_inditottak_a_rac_furdo_ellen/ Hozzáférés 2013. április 10.
  14. Tarlós: még idén megnyitják a Rác fürdőt 2013. január 10. http://hvg.hu/ingatlan/20130110_tarlos_rac_furdo_megnyitas Hozzáférés 2013. április 10.
  15. Kelecsényi Kristóf: A megújuló Rác fürdő (magyar nyelven). hg.hu, 2009. október 18. (Hozzáférés: 2010. március 15.), Földes András: Mit akart az élveteg Ybl Miklós Owen bácsitól? 2010 szeptember 10. http://index.hu/kultur/klassz/2010/09/10/mit_akart_az_elveteg_ybl_miklos_beru_nenitol_es_owen_bacsitol/ Hozzáférés: 2013. április 10.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Buzás Gergely: Középkori fürdők (Műemlékvédelem, 2009 Vol. LIII. Issue 5.) [1]
  • G. Lászay Judit és Papp Adrienn: A budai török fürdők kutatása az évezred elején (Műemlékvédelem, 2009 Vol. LIII. Issue 5.) [2]
  • Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783  
  • Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012. ISBN 9789631360424  
  • Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 9633467195  
  • Soós Péter, Balogh Éva, Fluck István: Budapest fürdőváros. Budapest: Fővárosi Fürdőigazgatóság. 1996. ISBN 9630299321  
  • Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934.  
  • Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rác gyógyfürdő témájú médiaállományokat.