Tarlós István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarlós István
Tarlós István.jpg
Budapest főpolgármestere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. október 3.
Előd Demszky Gábor (SZDSZ)
Budapest III. kerülete polgármestere
Hivatali idő
1990. szeptember 30.2006. április 20.
Előd Kiss Imre (tanácselnök)
Utód Bús Balázs (Fidesz–KDNP)

Született 1948. május 26. (65 éves)
Budapest
Párt SZDSZ (1990–1994), független (1994–2006), Fidesz (2006–, pártonkívüliként)

Foglalkozás mélyépítő mérnök, politikus

Tarlós István (Budapest, 1948. május 26. –) mérnök, politikus, 1990 és 2006 között Budapest III. kerülete (Óbuda) polgármestere, 2010 óta Budapest főpolgármestere, 2010-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óbudai Árpád Gimnázium humán tagozatán érettségizett, majd segédmunkásként kezdett el dolgozni. A sikeres főiskolai felvételit követően előfelvételisként (felsőoktatási intézménybe felvett, de katonaköteles hallgató) katona volt Orosházán. A szolgálat lejárta után a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett mélyépítőmérnöki diplomát, majd később gazdasági és szervezői másoddiplomát az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. A diplomaszerzés után 15 éven át az építőiparban dolgozott, javarészt beruházói és kivitelezői feladatokon. Több munkahelyen is dolgozott, (például Út- és Vasútépítő Vállalat, a FŐBER, az ÉM. Mélyépítő Vállalat, a KKMV, a III. ker. IKV). Volt művezető, építésvezető-helyettes, műszaki ellenőr, építésvezető, főépítésvezető, termelési osztályvezető is. A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervezőiroda keretében, magánvállalkozóként dolgozott.

1989-ben belépett a SZDSZ-be, Óbudán többször is ügyvivőnek választották és 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként Óbuda-Békásmegyer polgármestere lett.

1994 nyarán - gondolkodási és értékrendi különbségek miatt - kilépett az SZDSZ-ből, mivel nem tartotta elfogadhatónak az SZDSZ politikájának változását. Azóta is párton kívüli közéleti személyiség. Függetlenként és a polgári pártok támogatása mellett Budapest III. kerületében 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is újraválasztották.

A 2002. évi országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként indult Óbudán, sikertelenül.

A polgármesteri ciklusai alatt a helyi ügyek jelentős részében együttműködést alakított ki az MSZP és az SZDSZ frakcióival is, ennek tudható be az is, hogy Óbudán ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazták meg még a választási évben is a költségvetést és a költségvetési beszámolót egyaránt.

A 2006-os önkormányzati választási kampányban használt választási logója

A 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz, a KDNP és több civil szervezet által szerződésben[1][2][3] szabályozott módon, a Jobbik és további civil szervezetek által szóban, ellentételezettségi kötelezettség nélkül[4][5] támogatott független főpolgármester-jelölt volt. A budapesti főpolgármester-választáson 1,7%-kal maradt el a győzelemtől. A főpolgármester-választáson több szavazatot szerzett, mint az őt támogató pártszövetség. Demszky Gábort még senki nem szorította meg ennyire, annak ellenére, hogy az MSZP-nek is Demszky volt a jelöltje, továbbá az MDF is indított egy főpolgármester-jelöltet. Az óbudai helyi MDF szervezet - szemben pártja vezetésével - határozatot hozott főpolgármesteri jelölésének támogatásáról[forrás?]. Sőt, az MDF pártközpont jelölési eljárása óbudai MDF körökben tiltakozásokat, vezetői szinten pártból való kilépést is maga után vont[forrás?].

2006 októberétől a Fővárosi Közgyűlés tagja és ott a Fidesz-frakció vezetője, valamint a fővárosi Fidesz-KNDP frakciószövetség elnöke. 2007-2008-ban a Fidesz által kezdeményezett „szociális népszavazás 2008” kampányfőnöke volt, melyet sikerre vezetett. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról nyert mandátumot, az október 3-ai önkormányzati választáson pedig a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármesterévé választották.[6]

Az országgyűlési mandátumáról alig pár hónappal annak elnyerése után, főpolgármesteri teendőire hivatkozva 2010. december 3-i hatállyal lemondott, helyére a Fidesz budapesti területi listájáról Szalay Pétert hívta be az országgyűlésbe.

Kerületi polgármesteri munkássága, kritizált döntései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós 1990-ben, a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokon, még az SZDSZ színeiben nyerte el Budapest III. kerülete (Óbuda) polgármesteri székét. 1994-ben már függetlenként indult, ahogy 2006-ig minden alkalommal. 2006-ig volt a kerület polgármestere, mikoris Budapest főpolgármesteri címéért szállt versenybe.

Kerületi polgármesterként még 2001. július 10-én szerződést kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel, amely többek között tartalmazta azt a kiegészítést, miszerint:

„Az évek óta sikeres Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek. Az elnevezés e tekintetben közömbös. A lényeg, hogy a Diáksziget az legyen, ami, Zenés, kulturális fesztivál.”

A szerződés ellen több melegszervezet tiltakozott[7], a II-III. kerületi bíróság pedig ideiglenes intézkedéssel hatályon kívül helyezte, később pedig diszkriminatív és ezért alkotmánysértő volta miatt megsemmisítette a vitatott szerződéskiegészítést.[8]

Főpolgármesteri tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós először 2006-ban indult a főpolgármesteri székért, akkor viszont alulmaradt a tisztséget 1990 óta betöltő Demszky Gáborral szemben. A 2010-es önkormányzati választásokon azonban már győzni tudott, így 2010. október 3-án Budapest főpolgármestere lett.

2011-ben főpolgármesterként az ő nevéhez köthető közel harminc budapesti közterület – sokak által vitatott – átnevezése, valamint a speciális nevelési igényű gyermekeket nevelő alapítványi általános iskolák támogatásának felére csökkentése.

Tarlós a ciklusa legnagyobb eredményének tekinti a stratégiai közszolgáltató cégek visszaszerzését.

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999 és 2003 között a többi kerületi polgármester megbízásából a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke volt. Többször járt az Európai Unió szervezeteinél tapasztalatszerzés céljából. Ebben az időszakban a Regionális Fejlesztési Tanács Stratégiai Tervezési Bizottságát is vezette.

Alapító tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, továbbá a Baross Gábor Társaságnak, tagja a Széchenyi Körnek. Tiszteletbeli elnöke a Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Tanácsnak[forrás?], elnöke Óbudán a Braunhaxler Egyesületnek és a helyi Széchenyi Körnek, elnökségi tagja a Keresztény Értelmiségi Szövetségnek.

Családi állapota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973 óta nős, felesége Nagy Cecília építőmérnök. Három felnőtt gyermekük és három unokájuk van. Édesapja Dr. Tarlós István jogász, édesanyja Dienes Hilda nyugdíjas főkönyvelő. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémián dolgoztak.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]