Ferenc József-rend
A Ferenc József-rendet I. Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. Az alapítás dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. A rend nagymestere az uralkodó volt.
A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre.
Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselik. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordanak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák vannak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható.
A rend tagjai [szerkesztés]
- Nagykeresztesek
- Középkeresztesek (Parancsnokok)
- Liszt Ferenc ˙(1811-1886)
- Konkoly-Thege Miklós ˙(1842-1916) a középkereszt csillaggal fokozat tulajdonosa
- Lovagok
- Bund Károly (1869–1931)
- Pau Casals (1876-1973)[1]
- Dumtsa Jenő (1838-1917) szentendrei főbíró, polgármester[2]
- Kordina Zsigmond (1848–1894)
- Dvorák Hubert (1861–1927)
- Füvessy Imre (1857–1932)
- Heinrich Nepomuk János[3]
- Hültl Dezső (1870–1946)
- Kelenföldi Kelemffy Károly (1835–1907?) mérnök, tüzértiszt, Pécs három vasútjának első igazgatója, Pécsi Iparkamara első elnöke, MÁV első elnökjelöltje (Baross Gábor halálával megszűnt a jelöltsége)
- Kéry Imre (1798–1887) orvos, Arad vármegye főorvosa, az MTA tagja
- Kőrösy József (1844–1906) statisztikus, az MTA tagja
- Marek József (1868–1952) állatorvos, az MTA tagja
- Mechwart András (1834–1907)
- Mihalik János (1818–1892) vízépítő mérnök
- Nagy László (1862–?) honvéd őrnagy, tanár[2]
- Pákey Lajos (1853–1921)
- Petzval József (1807–1891)
- Póra Ferenc felsőiskolai igazgató (1905-ben kapta meg a lovagkeresztet)
- Renner Gusztáv (1845-1908) jószágkormányzó, a kisbéri ménesbirtok igazgatója[4]
- Rohrer Ferenc (1844-1908) jószágigazgató, Frigyes főherceg javainak kormányzója[4]
- Siegmeth Károly (1845–1912)
