Ybl Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ybl Miklós
Marastoni Portrait of Miklós Ybl 1866.jpg

Született Székesfehérvár,
1814. április 6.
Elhunyt magyar 1867-1918 Budapest
1891. január 22. (76 évesen)
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei Operaház, Szent István-bazilika, Bakáts téri templom
Díjai Ferenc József-rend lovagkeresztje
Ybl Miklós weboldala
Operaház

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6.Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1814-ben született Székesfehérváron, német származású szülőktől: édesapja Ybl Miklós ottani kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.

1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai vannak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré fogadták.

Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet, a pesti Dorottya utcában.

1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte való télen még tett egy látogatást Itáliában, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.

1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt.

1860-ban Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz alatti bérház és a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda a mai Bródy Sándor utcai Rádió épülete helyén.

1864-ben megszületett fia, Félix.

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat (ma olasz kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg, s néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amely elkészülte után számos bírálatot kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.

Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett.

Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.

Folytatta a Hild József által tervezett Szent István-bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.

Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta). Első megbízását, az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.

Számos alkotása közül fő művének az Andrássy úti Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A help category.gif Kapcsolódó lista: Kategória:Ybl Miklós művei
  • 1845-1849. Fót, Károlyi-kastély átalakítása
  • 1845-1855. Fót, katolikus templom[1]
  • 1852 körül: Budapest, Grabovszky – (Rózsa-) villa
  • 1857-58. Budapest, Nemzeti Lovarda (háború után lebontották; ma: Magyar Rádió épülete)
  • 1857-58. Budapest, Tornacsarnok (lebontották; ma: Baumgarten Alajos (1871) tervei szerint megépített Esterházy-palota található a helyén)
  • 1857-59. Füzérradvány, Károlyi-kastély átalakítása
  • 1860 körül: Albertirsa, Szapáry-sírkápolna
  • 1860 körül: Leányfalu, Gyulai-villa
  • 1860 körül: Gerla, Wenckheim-kastély
  • 1860-1864. Nagycenk, katolikus templom
  • 1862-1863. Kecskemét, Evangélikus templom
  • 1862-1865. Budapest, Festetics-palota (Pollack M. tér 10.)
  • 1863-tól. Budapest, Károly-palota (Pollack M. tér 3.)
  • 1863. Budapest, Német Színház (nem épült meg)
  • 1863-1864. Budapest, MTA bérháza
  • 1865 körül: Fegyvernek, Szapáry-kastély
  • 1865-től. Főúri világfürdő (Margit-fürdő) (II. világháború alatt megromlott, jelentős részét lebontották)
  • 1865-1866. Budapest, Régi Képviselőház (Bródy S. u. 14.)
Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat.
  • Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló építészének, tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Ybl Miklós szobrának alkotója August Sommer.
  • Róla nevezték el a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót.
  • 2014. január 22-én, halálának évfordulóján kezdődött a 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve elnevezésű Ybl-emlékév.[2][3]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szeplőtlen Fogantatás
  2. MTI: Ma kezdődik az Ybl-emlékév. hvg.hu, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  3. Kossuth Rádió: Kezdődik az Ybl-emlékév. hiradó.hu, 2014. január 21. (Hozzáférés: 2014. január 22.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ybl Miklós témájú médiaállományokat.