Fegyvernek

Fegyvernek
Fegyvernek a magasból
Fegyvernek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség 2012-ig	Törökszentmiklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Tatár László (független)
Irányítószám	5231
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	6503 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	90,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	71,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fegyvernek Pozíció Magyarország térképén
Fegyvernek Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47,258°, k. h. 20,526°47.258, 20.526
Fegyvernek weboldala

Fegyvernek nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Törökszentmiklósi kistérségben.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település.
Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton.
Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes) a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re.

Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

Története

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.

A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik.

1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt.

A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.

1845–1846-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a XIX. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.

Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai középjárásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.

1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdasága

Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.

Mezőgazdaság

A nagyközségnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

Ipar

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görög katolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.

Neveztességei

• Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
• Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)
• Református templom (1928)
• Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
• Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
• Bíró-kastély
• Szapáry-Schwarz-kastély
• Kálváriadomb

Rendezvények

• Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
• Virágzó Tisza Napja (június végén)
• Falunap

Képgaléria

• 
• 
• 

Források

• Eszt.k.m.lt.
• Györffy György: Heves vármegye.
• A nagyközség története
• Nagyközségünkről röviden

További információk

• A nagyközség hivatalos honlapja
• Légifotók Fegyvernekről