Fegyvernek

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

[szerkesztés] Története

A környék már a bronzkorban is lakott volt. A település az Árpád-korban a fegyverhordozók települése volt, neve is innen ered. 1212-ben említik először. Fontos Tisza-parti vámszedőhely volt, a 15. századra már mezőváros.

1686-87-ben a tatárok elpusztították, de újra benépesült. 1846-ban birtokosa, Szapáry József és felesége, Orczy Anna német telepeseket telepített le Felső-Fegyverneken, létrehozva Szapárfalva és Annaháza településeket. A német lakosság a század végére asszimilálódott. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban nem vettek részt, mivel az új telepesek a házaik építésével voltak elfoglalva. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és Bajza József egy ideig itt rejtőztek el.

1856-ban szabályozták a Tiszát. Fegyvernek 1871-ben nagyközség lett. Az I. világháborút követően a település sokat szenvedett, a megszálló románok 49 helyi lakost megöltek, mert valaki lelőtte a parancsnokukat. A II. világháborúban sok lakost kényszermunkára vittek el.

A település lakói főleg mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak, az ipar nem játszott jelentős szerepet. 1945 után termelőszövetkezet alakult a községben, téglagyár, gépjavító, hengermalom épült. A hengermalom az 1960-as évekig működött.

[szerkesztés] Kesző

Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

[szerkesztés] Története

Kesző -t az oklevelek már 1077-95 között említik, az írásokban neve Quezegh, Quezay! (Eszt.k.m .lt.45.7.12) alakokban fordul elő.

Neve a magyar Keszi ~Kesző törzsnévvel vethető össze.

Kesző település az oklevelekben Fegyvernek XI. századi határjárásában, Tarján, Szakállas között, tehát Fegyvernektől D-re van említve. Fegyvernek és Kuncsorba közé helyezhető.

[szerkesztés] Források

Eszt.k.m.lt., Győrffy Gy.: Hevesvármegye.

[szerkesztés] Látnivalók

Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
Római katolikus templom romantikus stíluban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)^[1]
Református templom (1928)
Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)