Fegyvernek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fegyvernek | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország | ||
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | |
| Kistérség | Törökszentmiklósi | |
| Rang | nagyközség | |
| Irányítószám | 5231 | |
| Körzethívószám | 56 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 7087 (2001) | |
| Népsűrűség | 99 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 71,48 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
- A szlovákiai Fegyvernek (Zbrojníky) községről lásd a Kétfegyvernek szócikket!
Fegyvernek egy nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Törökszentmiklósi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A környék már a bronzkorban is lakott volt. A település az Árpád-korban a fegyverhordozók települése volt, neve is innen ered. 1212-ben említik először. Fontos Tisza-parti vámszedőhely volt, a 15. századra már mezőváros.
1686-87-ben a tatárok elpusztították, de újra benépesült. 1846-ban birtokosa, Szapáry József és felesége, Orczy Anna német telepeseket telepített le Felső-Fegyverneken, létrehozva Szapárfalva és Annaháza településeket. A német lakosság a század végére asszimilálódott. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban nem vettek részt, mivel az új telepesek a házaik építésével voltak elfoglalva. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és Bajza József egy ideig itt rejtőztek el.
1856-ban szabályozták a Tiszát. Fegyvernek 1871-ben nagyközség lett. Az I. világháborút követően a település sokat szenvedett, a megszálló románok 49 helyi lakost megöltek, mert valaki lelőtte a parancsnokukat. A II. világháborúban sok lakost kényszermunkára vittek el.
A település lakói főleg mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak, az ipar nem játszott jelentős szerepet. 1945 után termelőszövetkezet alakult a községben, téglagyár, gépjavító, hengermalom épült. A hengermalom az 1960-as évekig működött.
[szerkesztés] Kesző
Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.
[szerkesztés] Története
Kesző -t az oklevelek már 1077-95 között említik, az írásokban neve Quezegh, Quezay! (Eszt.k.m .lt.45.7.12) alakokban fordul elő.
Neve a magyar Keszi ~Kesző törzsnévvel vethető össze.
Kesző település az oklevelekben Fegyvernek XI. századi határjárásában, Tarján, Szakállas között, tehát Fegyvernektől D-re van említve. Fegyvernek és Kuncsorba közé helyezhető.
[szerkesztés] Források
Eszt.k.m.lt., Győrffy Gy.: Hevesvármegye.
[szerkesztés] Látnivalók
- Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
- Római katolikus templom romantikus stíluban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)[1]
- Református templom (1928)
- Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
- Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
[szerkesztés] Rendezvények
- Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
- Virágzó Tisza Napja (június végén)
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616



