Albertirsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albertirsa
Albertirsa.jpg
Az alberti evangélikus templom
Albertirsa címere
Albertirsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ceglédi
Jogállás város
Polgármester Fazekas László[1]
Jegyző Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám 2730
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 12 209 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 170,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Albertirsa (Magyarország)
Albertirsa
Albertirsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 60″, k. h. 19° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 60″, k. h. 19° 36′ 30″
Albertirsa (Pest megye)
Albertirsa
Albertirsa
Pozíció Pest megye térképén
Albertirsa weboldala

Albertirsa város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14 km).

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton elérhető a 4-es főúton; vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.

Alberti története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török időkben elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szlávjelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyöngyszem Óvoda
  • Mazsola Óvoda
  • Napsugár Óvoda
  • Nyitnikék Óvoda
  • Mustármag Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
  • Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
  • Tessedik Sámuel Általános Iskola
  • Albertirsai Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Móra Ferenc Művelődési Ház
  • Márai Sándor Városi Könyvtár

Egészségügyi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségügyi kp.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Gyógyszertárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Remény Gyógyszertár
  • Centrum Gyógyszertár
  • Irmák Gyógyszertár
  • Irsa Gyógyszertár

Helyi autóbuszközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2, 2A (Vasútállomás - Vasútállomás)

Helyközi járatok Albertirsán belül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 67, 67A (Vasútállomás - Szentmártoni útelág.)
  • 96, 96A (Vasútállomás - 5-ös kilométerkő)

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albertirsa díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Albertirsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Az albertirsai gyógyfürdő a termalfurdo.net oldalon

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]