Albertirsa

Albertirsa
Alberti Evangélikus templom
Albertirsa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ceglédi
Rang	város
Polgármester	Fazekas László
Jegyző	Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám	2730
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	12 416 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	170,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Albertirsa Pozíció Magyarország térképén
Albertirsa Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.24992° k. h. 19.60847°47.24992, 19.60847
Albertirsa weboldala

Albertirsa város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14 km).

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton; vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon.

Városrészei

• Alberti
• Irsa

Története

A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.

Alberti története

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom megyében fekvő Nagyszalatnya községből (ma Zvolenská Slatina, Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa története

Neve a szláv "jelsa" magyarul égerfa szóbol vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél.

1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is.

A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett.

Nevezetességei

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.

• Református templom (Irsa területén)

• Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)

• Zsinagóga (az egykori Irsa területén (klasszicista stílusú)

• Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)

• Szeleczky-Szapáry-kastély

• Faluház

• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű (750 kV-os) villamos áram fogadóállomása.

• Albertirsai Gyógyfürdő [1]

Oktatási intézmények

Óvodák

• Gyöngyszem Óvoda
• Mazsola Óvoda
• Napsugár Óvoda
• Nyitnikék Óvoda
• Mustármag Óvoda

Általános iskolák

• Alberti Evangélikus Általános Iskola
• Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
• Tessedik Sámuel Általános Iskola
• Albertirsai Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények

• Móra Ferenc Művelődési Ház
• Márai Sándor Városi Könyvtár

Egészségügyi intézmények

Egészségügyi kp.

• Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Gyógyszertárak

• Remény Gyógyszertár
• Centrum Gyógyszertár
• Irmák Gyógyszertár
• Irsa Gyógyszertár

Helyi autóbuszközlekedés

Járatok

• 2, 2A (Vasútállomás - Vasútállomás)

Helyközi járatok Albertirsán belül

• 67, 67A (Vasútállomás - Szentmártoni útelág.)
• 96, 96A (Vasútállomás - 5-ös kilométerkő)

Itt született

• Brankovits Éva (1928–), festőművész

• Nagy István (1920–), szobrász

• Politzer Ádám (1835–1920), orvosprofesszor

• Tessedik Sámuel (1742–1820), lelkész, pedagógus, botanikus

Albertirsa díszpolgárai

• Roszik Mihály (2000)

• Szántó József (2000)

• Dr. Giuseppe Gatti (2001)

• Tabányi Mihály (2001)

• Turi Péter (2001)

• Dr. Mányi Erzsébet (2003)

Testvérvárosai

• Gaggiano, Olaszország (1992)

• Bourg Saint Andeol, Franciaország (1998)

• Malacka, Szlovákia (2000)

• Szilágysomlyó (Şimleu Silvaniei), Románia (2004)

• Żnin, Lengyelország (2005)

Külső hivatkozások

• Albertirsa Önkormányzatának honlapja
• albertirsai információs és közösségi portál
• Szántó József: Albertirsa képes krónikája
• Albertirsa lap.hu
• Légifotók a városról