Péteri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péteri
Péteri címere
Péteri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Kistérség Monori
Jogállás község
Polgármester Dr. Molnár Zsolt[1]
Irányítószám 2209
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 2187 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 183,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Péteri (Magyarország)
Péteri
Péteri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 19° 24′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 19° 24′ 44″
Péteri (Pest megye)
Péteri
Péteri
Pozíció Pest megye térképén

Péteri község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péteri Monor és Gyömrő között fekvő kistelepülés, Pesttől 28 km-re. Megközelíthető a 4-es főútról, vagy Gyömrő irányából a 31-esről. Vonattal elérhető a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal „Hosszúberek-Péteri” megállóhelyén leszállva. Innen óránként csatlakozó buszjáratok indulnak a falu központjába.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községre vonatkozó első adatok 1246-ból származnak. Az egykori település helye a maitól mintegy két kilométerre helyezkedett el. A törökdúlás idején a község teljesen elpusztult, 1690-ben lakatlan helyként írták össze.

Péteri első írásos említése 1258-ban történt. A település 1742 előtt puszta volt: az akkori földesúr, Bohus Dániel ebben az évben telepített ide hét szlovák családot Zólyomból, illetve Illésfalváról. A szlovák telepesek sokáig megtartották nyelvüket és szokásaikat, napjainkban is őrzik a színes népviseletüket és ápolják a hagyományaikat.

A betelepített családok közül hét család volt, akik Bohus Dániel birtokát művelték. Ők a Hrk, Kalina, Szenyán, Hrutka, Hornyák, Tucsni, Bolcsik nevet viselték[forrás?]. A falu templomának az alapkőletétele 1822. március 20-án volt, s a templom 1830-ban készült el, majd augusztus 30-án felszentelték.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gazdag hagyományokkal rendelkező, haladó gondolkodású Földváry család története szinte összeforrott a község históriájával. Ezért is választották a motívumokat az ősi nemesi család eredeti címeréből. A bal-haránt irányban, vörös és zöld mezőkre osztott, csücskös talpú pajzs vörös mezejében egy nyelvét öltő, egy farokbojtot viselő arany griff lebeg. Jobb irányba fordul, hátsó lábait szétterpeszti, belső mancsaiban stilizált arany szőlőfürtöt tart. A zöld mezőben a község 1830-ban felépített evangélikus klasszicista stílusú templomának ezüsttel ábrázolt főhomlokzati képe lebeg.

A másik motívum az egyetlen műemlék épületként ismert evangélikus templom, mely a magyarországi klasszicista templomépítészet egyik remeke. Az épület a maga egyszerűségében igen magasztos. Tervezője a stílus egyik legjelentősebb mestere, Zittebart Mátyás bécsi építész volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Földváry-Boér-kúria, a művelődési házzal és az iskola könyvtárával.
  • Földváry-Boér Kert, ahol a mai napig élnek olyan fák melyeket még a múlt században ültettek botanikai gyűjtemény céljából.
  • Az evangélikus templom a község egyetlen temploma, amely egy gondozott park végében található, csendes nyugodt környezetben.
  • Horgásztó és pihenőpark.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Péteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]