Dunavarsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunavarsány
Dunavarsány - Temple.jpg
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Dunavarsány címere
Dunavarsány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Bóna Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2336
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 7451 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 322,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunavarsány  (Magyarország)
Dunavarsány
Dunavarsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 58″, k. h. 19° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 58″, k. h. 19° 03′ 59″
Dunavarsány  (Pest megye)
Dunavarsány
Dunavarsány
Pozíció Pest megye térképén
Dunavarsány weboldala

Dunavarsány város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Állandó lakosainak száma körülbelül 7000 fő, a munkanélküliségi rátája igen kedvező, 2,85% (2005. június)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunavarsány Magyarország középső részén, a Ráckevei-Dunától keletre, Budapesttől délre, mintegy 12 km-re helyezkedik el. Közúton az 51-es főútról közelíthető meg, vonattal a Budapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.

Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.

A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.

Dunavarsány legújabb kori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (például művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.

Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbos vöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.

  • A pápa szobor:

1992. június 8-án avatták fel Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a Katolikus templom előtt található XXIII. János pápa szobrát. [1]

  • Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport:

2004. szeptember 18-án leplezték le Dunavarsány várossá avatása alkalmából Horváth István szobrászművész alkotását, a Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló szobrot. [2]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása templom:

1936-ban szentelték fel a neobarokk stílusú katolikus templomot. Ez a város nagyobbik temploma. Közismert neve: Kisvarsányi templom. [3]

  • A Szent Vendel templom:

1937-ben szentelték fel Nagyvarsányban a katolikus templomot. Ma ez a város kisebbik temploma. [4]

  • A református templom:

1958-ban szentelték fel a református templomot. [5]

  • A Remény szobor:

2004. május 1-jén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából avatták fel Nagyvarsányban a Remény szobrot, Monori Sebestyén szobrászművész alkotását. [6]

  • A Hősök tere:

1993. október 23-án avatták fel az átépített Hősök terét. A szobor Györfi Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása. [7]

  • A Trianon emlékpark

2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet. [8]

  • A Petőfi szobor: [9]
  • Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola) [10]
  • A nagyvarsányi Petőfi Klub

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunavarsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]