Dunavarsány

Dunavarsány
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Dunavarsány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Rang	város
Polgármester	Bóna Zoltán (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2336
Körzethívószám	24
Népesség
Teljes népesség	7264 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	322,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunavarsány Pozíció Magyarország térképén
Dunavarsány Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.28288° k. h. 19.06636°47.28288, 19.06636
Dunavarsány weboldala

Dunavarsány város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben. Állandó lakosainak száma körülbelül 7000 fő, a munkanélküliségi rátája igen kedvező, 2,85% (2005. június)

Fekvése

Dunavarsány Magyarország középső részén, a Ráckevei-Dunától keletre, Budapesttől délre, mintegy 12 km-re helyezkedik el. Közúton az 51-es főútról közelíthető meg, vonattal a Budapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el.

Története

Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.

Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.

A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.

Dunavarsány legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (például művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.

Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.

Nevezetességei

A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbos vöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.

• A pápa szobor:

1992. június 8-án avatták fel Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a Katolikus templom előtt található XXIII. János pápa szobrát. [1]

• Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport:

2004. szeptember 18-án leplezték le Dunavarsány várossá avatása alkalmából Horváth István szobrászművész alkotását, a Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló szobrot. [2]

• A Szent Kereszt Felmagasztalása templom:

1936-ban szentelték fel a neobarokk stílusú katolikus templomot. Ez a város nagyobbik temploma. Közismert neve: Kisvarsányi templom. [3]

• A Szent Vendel templom:

1937-ben szentelték fel Nagyvarsányban a katolikus templomot. Ma ez a város kisebbik temploma. [4]

• A református templom:

1958-ban szentelték fel a református templomot. [5]

• A Remény szobor:

2004. május 1-jén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából avatták fel Nagyvarsányban a Remény szobrot, Monori Sebestyén szobrászművész alkotását. [6]

• A Hősök tere:

1993. október 23-án avatták fel az átépített Hősök terét. A szobor Gyõrfy Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása. [7]

• A Trianon emlékpark

2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet. [8]

• A Petőfi szobor: [9]

• Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola) [10]

• A nagyvarsányi Petőfi Klub

Testvérvárosok

• Gemmingen, Németország, 1999 óta
• Szalóc, Szlovákia, 2002 óta
• Csetfalva, Ukrajna, 2007 óta

Külső hivatkozások

• Dunavarsány Önkormányzata
• Lap.hu Dunavarsány
• Térkép Kalauz – Dunavarsány
• Légifotók Dunavarsányról