Hainburg an der Donau

A hainburgi templom

Hainburg an der Donau címere

Közigazgatás

Ország

Ausztria

Tartomány

Alsó-Ausztria

Kerület

Bruck an der Leitha kerület

Rang

Város

Polgármester

Karl Kindl (ÖVP)

Irányítószám

2410

Körzethívószám

02165

Népesség

Teljes népesség

5935 fő (2012) +/-

Népsűrűség

227 fő/km²

Földrajzi adatok

Legmagasabb pont

230 m

Terület

25,05 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Hainburg an der Donau

Pozíció Ausztria térképén

Koordináták: é. sz. 48° 8′ 51,74″, k. h. 16° 56′ 33,95″

é. sz. 48° 8′ 51,74″, k. h. 16° 56′ 33,95″

Hainburg an der Donau weboldala

Hainburg an der Donau kisváros Alsó-Ausztriában, a Duna jobb partján.

Földrajz [szerkesztés]

A Duna jobb partján, Bécs és Pozsony között fekszik, az ún. ipari negyedben, 20 km-re Bruck an der Leithától. Az I. világháború befejeződése óta Ausztria legkeletibb városának számít.

Történelem [szerkesztés]

A régi vár romjairól már a Nibelung-dalban szó van. (A várromot a Nibelungenliedben említett Heimburc romjainak tartják). A városházán egy római oltár látható. A legkorábban a kelták telepedtek meg a Braunsbergen. A Római Birodalom korában a település a Pannonia tartomány székhelye, Carnuntum keleti vonzásterületéhez tartozott, területén áthaladt a keleti irányban (Gerulata, illetve Ad Flexum felé) kiépített limesút, erődítésrendszerével együtt.

A mai Hainburg helyén az ókorban hatalmas erődítmények voltak, amelyek a régi kelta városhoz, Carnuntumhoz tartoztak és romjaik részben még ma is láthatók. A honfoglalás után magyar kézen volt. 1042-ben III. Henrik császár vette el Aba Sámueltól. 1108-ban a Babenbergek szerezték meg. 1278-ban, a dürnkruti csata után a vár a Habsburgok tulajdonába került.

Főtér

Utcakép

A Duna-híd

Ezután vesztett jelentőségéből. 1629-ben a vár a település tulajdonába került. 1482-ben Hunyadi Mátyás király ismét megszerezte a magyaroknak. 1683 júliusában a törökök egészen feldúlták. A túlélők egyike volt Joseph Haydn és Michael Haydn nagyapja.

A 19. század folyamán garnizonközpont volt, kiképzési iskolával. Fennállásának ezredik évfordulóját 1894. szeptemberben ünnepelte.

1984-ben az akkori DoKW (ma a Verbund-Konzern része) erőművet kívánt építeni a Hainbuger Auban. A tömegtiltakozás ugyan rendőri beavatkozást is kiváltott, ám végül a tervet ejtették. (Ezután előtérbe került a Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer.)

Népesség [szerkesztés]

A 2000-es években számos szlovák állampolgár költözött Hainburgba, mivel az innen mindössze 12 km-re fekvő Pozsonyban a lakásárak akár egyharmadával magasabbak. Számuk 2007-ben 260 fő körül volt.^[1]

2001: 5651
1991: 5752
1981: 5731
1971: 6060
1890: 5075

Gazdaság [szerkesztés]

Dohánygyár
Tűgyár

Közlekedés [szerkesztés]

2009. március 21. óta a pozsonyi 901-es buszt, amely már 2008 májusa óta Wolfsthalig közlekedett, meghosszabbították Hainburgig.^[2]^[3]

Turizmus [szerkesztés]

A város fő látnivalói:

Várhegy (németül Schlossberg)
Haydenbrunnen (a városközpontban)
Stadtkirche (a városközpontban)
Pranger
Donau-Auen Nemzeti Park
Hexenberg
Braunsberg (mit Aussichtsstraße)
Wienertor (Közép-Európa legnagyobb, épségben fennmaradt városkapuja)
Közelében van Németóvár. Hainburg és Németóvár között emelkedik az a tumulus, amelyet némelyek Attila, mások pedig (így Enea Lanfranconi is) Árpád fejedelem sírdombjának tartanak.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Teures Bratislava, billiges Hainburg (német nyelven). ORF, 2007. augusztus 4. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
↑ New bus line connects Bratislava and Hainburg (angol nyelven). Wien International, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
↑ Szombattól Pozsony-Wolfsthal-Hainburg buszjárat (magyar nyelven). Új Szó, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. június 22.)