Áporka
| Áporka | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Ráckevei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dr. Kovács Tibor Miklós[1] | ||
| Irányítószám | 2338 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1172 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 67,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Áporka weboldala | |||
Áporka község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Csepeli-síkságon fekszik. A Csepeli-síkság a Kiskunság északi részén, Budapest alatt van. A legközelebbi nagyobb település Kiskunlacháza (5 km).
[szerkesztés] Története
Áporka és környéke ősidők óta lakott helynek számít, területén bronzkori leletek kerültek napvilágra.
A falu egykor királyi birtok volt, erre utal a közeli Szentkirály puszta elnevezés is.
A 17. század-ban a falu elnéptelenedett.
1694-ben Forster Kristóf népesítette újra szlovák telepesekkel, azonban az ide érkezett telepesek a kapott kedvezmények lejárta után elköltöztek a faluból.
A 18. században a település a Wattai család birtoka lett.
1775-ben az egykor a Duna közelében fekvő település a gyakori árvizek miatt - földesuruk engedélyével - a folyótól távolabb eső helyre költözött.
A 19. század elején a falu főbb birtokosa a Wattai család volt.
1910-ben 975 magyar lakosa volt. Ebből 191 római katolikus, 752 református, 13 izraelita volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Devecseri járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom: késő barokk stílusú, 1786-ból
- Duna-parti üdülőtelep
- Áporka régi temetőjében faragott kopjafákat láthatunk, melyek többségét a falu neves fafaragó családja, a Márton dinasztia készítette. Ez a régi kézműves mesterség még ma is él a faluban.[forrás?]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Könyvek
- Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5

