Ócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ócsa
Ócsa címere
Ócsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gyáli
Kistérség Gyáli
Jogállás város
Polgármester Bukodi Károly Zoltán (FIDESZ)[1]
Irányítószám 2364
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 9166 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 111,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 81,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ócsa (Magyarország)
Ócsa
Ócsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″
Ócsa (Pest megye)
Ócsa
Ócsa
Pozíció Pest megye térképén
Ócsa weboldala

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli járásban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az |5-ös számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik. Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.

Az ősláp[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A Szűz Mária tiszteletére emelt premontrei monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre és 1235-ben már fennállt. A monostor helyén álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

Balra a tájház, jobbra a premontrei kolostor

1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.

Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetessége, hogy a Szent László-legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható.

Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.

  • Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
  • Az Ócsai Tájház kiállításai
  • Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
  • Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
  • Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
  • A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
  • Turul-szobor[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ócsáról származó Nádas Tamás műrepülő világbajnok.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A premontrei kolostor hátsó bejárata


További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Száz Magyar Falu Könyvesháza: Ócsa , Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Írta: Horváth Lajos, ISBN 963-9287-12-1
  • Magyar Ilona, Magyar Mária: Az ócsai népviselet képeskönyve, 2009

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsa témájú médiaállományokat.