Ócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.2934° k. h. 19.2259°

Ócsa
Ócsa címere
Ócsa címere
Közigazgatás
Ország Fájl:Flag of Hungary.svg Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gyáli
Rang város
Irányítószám 2364
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 8953 fő (2007) +/-
Népsűrűség 107,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 81,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ócsa (Magyarország)
Ócsa
Ócsa
é. sz. 47.2934° k. h. 19.2259°
A tájház a református templommal
A református templom az egykori apszissal

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 50-es számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik. Budapestről a Népligetből indulnak ide autóbuszjáratok.

[szerkesztés] Az ősláp

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

[szerkesztés] Története

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Itt található a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke, a premontrei bazilika. Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Premontrei kolostor (Ócsa) Műemlék az ócsai református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható. Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.
  • Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybeliek faragta kopjafa látható.
  • A Tájház kiállításai [2]
  • Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
  • Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
  • Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta. A madárgyűrűző állomás előzetes bejelentkezéssel szabadon látogatható. Elérhetőségek a http://www.omve.hu -n
  • A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosok

Szlovákia Palást, Felvidék (Szlovákia), 1998 óta


[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Irodalom

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Ócsa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93csa
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök