Ócsa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ócsa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Fájl:Flag of Hungary.svg Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Gyáli | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 2364 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8953 fő (2007) +/- | ||
| Népsűrűség | 107,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 81,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Ócsa
|
|||
100.jpg&filetimestamp=20070205190542)
Ócsa város Pest megyében, a Gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.
Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 50-es számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik. Budapestről a Népligetből indulnak ide autóbuszjáratok.
[szerkesztés] Az ősláp
Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.
[szerkesztés] Története
Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Itt található a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke, a premontrei bazilika. Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött.
Ócsa 1856 körül járási székhely lett.
A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Premontrei kolostor (Ócsa) Műemlék az ócsai református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható. Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.
- Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybeliek faragta kopjafa látható.
- A Tájház kiállításai [2]
- Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
- Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
- Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta. A madárgyűrűző állomás előzetes bejelentkezéssel szabadon látogatható. Elérhetőségek a http://www.omve.hu -n
- A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
[szerkesztés] Híres emberek
- Falu Tamás költő itt élt és itt nyert végső nyughelyet
- Itt végezték ki a császáriak Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Palást, Felvidék (Szlovákia), 1998 óta
[szerkesztés] Képgaléria
 |
 |
 |
 |
[szerkesztés] Irodalom
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
