Tápiószőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószőlős
Tápiószőlős címere
Tápiószőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ceglédi
Kistérség Ceglédi
Jogállás község
Polgármester Veres József László[1]
Irányítószám 2769
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 2928 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 95,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószőlős  (Magyarország)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″
Tápiószőlős  (Pest megye)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Pest megye térképén

Tápiószőlős község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd-Nagykáta közti 311-es főúton. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Tápióság része, s a Jászságszélének tekinthető. Környező települések: Újszilvás, Tápiószele.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település - amely több, mint fél évszázada önállósult [3] - területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a XII. századból való kőtemplom maradványa.

„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták. ”[4]

A település jelképei, amelyet a címer képletesen megjelenít, időtállóak, mivel jelenleg is elsősorban a mezőgazdasági művelés ágazat, azon belül a szőlőművelés segíti elő a lakosság megélhetését.

Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a „Fogathajtás”, amelyet nyáridőn rendeznek, s a Tápióság egyik eseménye.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István király szobor [5]
  • Református templom
  • Katolikus templom[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Történelmünk„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
  4. A református egyházközség történeteIdézet a lapról
  5. Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
  6. A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]