Tápiószőlős
| Tápiószőlős | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Veres József László[1] | ||
| Irányítószám | 2769 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3032 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 95,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tápiószőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tápiószőlős
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 17′ 7,80″, k. h. 19° 51′ 12,96″ | |||
Tápiószőlős község Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd-Nagykáta közti 311-es főúton. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Tápióság része, s a Jászságszélének tekinthető. Környező települések: Újszilvás, Tápiószele.
Története [szerkesztés]
A település - amely több, mint fél évszázada önállósult [3] - területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a XII. századból való kőtemplom maradványa.
„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták. ”[4]
A település jelképei, amelyet a címer képletesen megjelenít, időtállóak, mivel jelenleg is elsősorban a mezőgazdasági művelés ágazat, azon belül a szőlőművelés segíti elő a lakosság megélhetését.
Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a „Fogathajtás”, amelyet nyáridőn rendeznek, s a Tápióság egyik eseménye.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Történelmünk„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
- ↑ A református egyházközség történeteIdézet a lapról
- ↑ Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
- ↑ A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
