Márianosztra
| Márianosztra | |||
| Magyarok Nagyasszonya kegytemplom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Szobi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kiss László[1] | ||
| Irányítószám | 2629 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 925 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 45,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,26 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Börzsönyi-kismedencék[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Márianosztra weboldala | |||
Márianosztra (németül Naßraden) község Pest megyében, a Szobi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Külterületi településrészei:
- Hizlalda
- Lucskapuszta
- Szakszövetkezeti tanya[4]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.
[szerkesztés] Története
Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.
Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású a pálosok számára épített férfi szerzetesrend, mely kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.
A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt
A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.
1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.
[szerkesztés] Látnivalók
- kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)
- Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom
- Kálvária-kápolna
- Faluház
- Börzsöny Kisvasút Szob-Márianosztra http://www.borzsonykisvasut.hu
- Mária-kút
[szerkesztés] Érdekességek
Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:
- Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
- Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
- Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)
- Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑

