Márianosztra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márianosztra
Magyarok Nagyasszonya templom.jpg
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Márianosztra címere
Márianosztra címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szobi
Kistérség Szobi
Jogállás község
Polgármester Kiss László[1]
Irányítószám 2629
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 859 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 45,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,26 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Börzsöny[3]
Földrajzi kistáj Börzsönyi-kismedencék[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márianosztra (Magyarország)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″
Márianosztra (Pest megye)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Pest megye térképén
Márianosztra weboldala

Márianosztra (németül Naßraden) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külterületi településrészei:

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

  • Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
  • Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
  • Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.