Diósd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diósd
Diósd4.jpg
Diósd címere
Diósd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Érdi
Kistérség Érdi
Jogállás város
Polgármester Spéth Géza[1]
Jegyző Dr. Szabó Ferenc
Irányítószám 2049
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 9348 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 1574,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Diósd (Magyarország)
Diósd
Diósd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 18° 56′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 18° 56′ 45″
Diósd (Pest megye)
Diósd
Diósd
Pozíció Pest megye térképén
Diósd weboldala

Diósd (németül Orasch) város Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érd, Törökbálint és Budapest között fekvő település.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerről Diósd Község önkormányzata képviselő-testületének 1/1993. (II. 25.) számú rendelete szól ("Községi címer és zászló alkotásáról, használatáról"; módosítva: 12/2001. (VI.20.), egységes szerkezetben: 16/2003. (IX. 01.)

A címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett haránt irányban szelt vörös színű pályával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai bal oldal) sárga színű. A heraldikai bal oldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna." (A rendelet 1.§-a).

A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett, haránt irányban szelt vörös színű pólyával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai bal oldal) sárga színű.

A heraldikai bal oldalon a sárga mezőben barna szőlőtőkén sárga szőlőfürt, zöld levéllel.

A heraldikai jobb oldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe van, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna.

A pajzsmezőben szereplő címerképek :

Szent Gellért Kápolna

A Szent Gellért Kápolna a Szent Gellért legendával kapcsolatos, melyről a Képes Krónika ezt írta:

"…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.

S midőn az említett püspökök abba a helyiségbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.

Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…"

Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.

Szőlőfürt

A szőlő mint címerkép a község 18. századi újjászületésének jelképe (a XIX. században készült pecsét is ezt tartalmazza).

A település a török korszakban teljesen elpusztult. A XVIII. század elejétől a község lassan újra benépesül, 1774. évi fejér megyei összeírás már 20 családot jegyez fel, akiknek 17 tehenük és 92 kapásszőlőjük volt.

Az új lakosok zömmel német nyelvterületről jöttek, szőlőművesek voltak, erősen, szorgalmasan dolgoztak, gyökeret eresztettek új hazájukban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anonymus leírásában olvashatunk először Diósdról Gyoyg néven:

"Árpád...Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig"',

majd a magyar krónika írta a pogánylázadással kapcsolatban, hogy Gellért és három püspöktársa Fejérvárról I. András elé vonulva Diódon a Szent Szabina templomba ment, ahol Gellért az általa mondott misén megjósolta, hogy mártírhalált fognak halni. E történet később bekerült a Nagy Lajos király korában szerkesztett nagyobbik Gellért-legendába is, és lehetséges, hogy ebben a Dió nevű faluban fogták el a III. István ellen vonuló IV. Istvánt.

Diósd nevét 1278-ban Gyog néven, mint Diódi nemesek birtokát említette egy oklevél.

1293-1294-ben Berki Tamás birtoka volt. 1323-ban Károly Róbert király Diódot, mint az örökös nélkül elhalt Berki Tamás faluját István visegrádi várnagynak adományozta.

1334-ben a budai főesperességhez tartozó egyházának papja a pápai tizedjegyzék szerint 4 garas pápai tizedet fizetett.

Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.

Diósd ma telepített község Budától délnyugatra.

1910-ben 896 lakosából 522 magyar, 357 német, 12 szlovák volt. Ebből 881 római katolikus, 8 református, 6 evangélikus volt. A 20. század elején Fejér vármegye Váli járásához tartozott.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rádió- és Televíziómúzeum
  • Egykori kőbánya
  • Tájház
  • Szent Gellért Templom

Műemlékek, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Gellért-kápolna (mely védett műemlék)(1772)
  • Nepomuki Szent János szobra (XVIII. század)
  • Szent Flórián-szobor (1852)
  • Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve (1993)
  • Barátság-emlékmű és a „Barátság-kút” (1996)
  • ’48-as diósdi nemzetőrök emlékműve (1998)
  • Anya gyermekével című szobor (1999)

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Diósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]