Szent Beszteréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Beszteréd
SaintBystrik.jpg
Halála
1046. szeptember 27.
Egyháza római katolikus
Szentté avatása 1083
Szentté avatta: VII. Gergely pápa
Ünnepnapja szeptember 24.
Jelképei csónak, nyilak, kard
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Beszteréd témájú médiaállományokat.

Szent Beszteréd (latinul: Bistridus, Bestridus, Beztertus) (magyar: Besztrik, Beszter, Besztrid) (szlovákul: Bystrík) (* ? – † 1046, Pest), a 11. században nyitrai püspök, 1046-ban szenvedett mártírhalált. Neve után ítélve szláv származású lehetett. Legkorábbi említését Szent Gellért Nagyobb legendájában találjuk – ezt a 13. század második feléből származtatják. A legenda az 1046-ban történt magyarországi lázadás eseményeit meséli el.

Amikor 1046 tavaszán lázadás robbant ki Orseolo Péter király ellen, a lázadókat pogány felkelők is támogatták, Vatha vezérrel az élükön – a Tisza mentén, nyugat felé haladva dúlták a templomokat, kolostorokat és egyéb keresztyén emléket. A lázadás dúlta vidékről Gellért csanádi püspök és két további püspök: Bőd és Beneta az ország nyugati részébe menekült. Beszteréd csatlakozott társaihoz és együtt a biztonságos Székesfehérvár falai közé menekültek.

A hír hallatára, hogy Vata hadai közelítenek a városhoz és András és Levente Pest felé közelednek, a püspökök a királyfiak üdvözlésére indultak, hogy Budán az oltalmuk alá jussanak. Amikor már elérték a Pestre vezető dunai révet, a pogány Vatha hadai elérték és kőzáporral támadták őket. Gellértet rákötözték egy kocsira, s ezt legördítették a hegyről a Dunába. Miután Gellért ezt túlélte, kővel verték szét a fejét és dárdával szúrták át a mellét. A hegy, ahonnan a kocsit lelökték, a mai Budapest jobb oldali Dunapartja felett magaslik és a püspök mártírhalála emlékére Gellérthegy a neve.

Bőd püspököt is megkövezték a lázadók. Beszteréd és Benetus egy csónakban igyekeztek a Duna másik partját elérni, ahol remélték a Kijevi Oroszország felől vonuló András királyfi hadát megtalálni. Sajnos, a másik parton szintén csak a lázadókra találtak, akik Beszteréd halálos sebeit okozták, a sebek következtében a harmadik napon Beszteréd püspök meghalt (több történelmi forrás szerint már másnapra halt meg). Ez 1046. szeptember végén történt, két-három nappal Gellért püspök halála után (1046. szeptember 27.).

Szent Gellértet, Budapest és a nevelők patrónusát, I. László király igyekezete révén avatták szentté 1083-ban, VII. Gergely pápa idejében, s vele egyidőben társait Buldust és Beszterédet is szentté avatták. Mai közös ünnepnapukat a Szabolcsi zsinat állapította meg 1092-ben. Magyarországon szeptember 24-én Szent Gellért ünnepén mártírtársait: Szent Buldust és Szent Beszterédet is említik. A szlovákiai katolikus egyház mai naptárában szeptember 24-én van Szent Beszteréd napja, de ezt nem ünneplik különösebben.

Szent Beszteréd attributumai: csónak, nyilak, kard. Rendszerint püspöki pálcával és püspöki süveggel ábrázolják, kezében pálmalevéllel – a mártírhalál jelével.

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • BUGAN, Bystrík: Svätý Bystrík. Bratislava : Lúč, 2007, ISBN 978-80-7114-660-5
  • BOLLANDI, Joannes: Acta Sanctorum Ungariae, Continuatoribus, Aliísque Scriptoribus excerpta, et Prelegomenis, ac Notix illustrata. Semestre Secundum. Tyrnaviae, 1744
  • BONFINI, Antonio: Rerum Ungaricarum decades quatuor cum dimidia. Decadis II. Liber II. Viennae 1581
  • HEVENESI, Gabriel: Ungaricae Sanctitatis Indicia. Tyrnaviae, 1692
  • INCHOFER, Melchior: Annales ecclesiastici regni Hungariae. Tomus I. Vol. IV. Rome, 1644, p. 255
  • SZENTPÉTERY, Emmerich: Scriptores rerum Hungaricarum - Tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Volumen I. Budapestini 1937, s. 166; Volumen II. Budapestini 1938, p. 503