Nyitra (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitra (Nitra)
View from Castle.JPG
Nyitra címere
Nyitra címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang város
Polgármester Jozef Dvonč
Irányítószám 949 XX
Körzethívószám 00421 (0) 37
Népesség
Teljes népesség 78 351 fő (2013. december 31.)
Népsűrűség 845 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 102,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitra  (Szlovákia)
Nyitra
Nyitra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 18° 05′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 18° 05′ 11″
Nyitra weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitra (szlovákul Nitra, németül Neutra) Szlovákia hatodik legnépesebb városa (2011), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 880-ban említik Nitra néven (826 Nitrava, 880 Nitra, 1111/1113 Nitra, Nitria stb.). A város a Nyitra folyóról kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyó neve a germán Nitrahwa víznévből ered, amely az indoeurópai nid = folyik és a gót ahwa = víz szavak összetétele.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonytól 92 km-re keletre, a Kisalföld északi peremvidékét érintő Nyitrai-dombvidéken, a Nyitra folyó völgyében emelkedő dombokon fekszik. Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység, s az annak részét képező Zobor-hegy, északkelet felől érinti a város területét.

Legrégibb településmagva a vár és a várnegyed, amelynek vázát a Nyitra folyó egykori gázlója és a vár között húzódó útvonal alkotja. A várnegyed alatt elterülő Alsó városrész számos egyházi intézménynek ad helyet. A város jelenlegi arculatának kialakítása az 1950-es években kezdődő és az 1980-as évek végéig tartó szocialista tervgazdálkodás időszakához fűződik, ekkor közigazgatásilag több szomszédos település a város részévé vált, s nagyrészt azok területén valósították meg a panelházakból álló lakótelepek megépítését. Ugyanezen időszakban rombolták le a várdombtól délnyugatra fekvő párutcai zsidónegyedet, s helyén szintén lakótelepet létesítettek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zoborhegyi bencés apátság 1113-ból származó birtoklevele
Nyitra 1690 körül
Nyitra látképe, előtérben a Várdomb

Ősi település, már a római korban ismert volt[forrás?], majd szláv központtá vált. 880-ban már püspökség székhelye, majd megépülnek a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek. A Nagymorva Birodalom keleti fővárosa. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de jelentős vár áll.

Szent István 1006-ban (?) kelt oklevele, melyben Szent Emerám kanonokjainak juttat adományokat, hamis.[1] A 11. században épült vár Nyitra vármegye névadója és székhelye, palotáját nemrég feltárták.[2] Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1111-ben Könyves Kálmán megerősíti a zobori monostor oklevelét.[3] 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok. 1241-ben kiállta a tatár ostromot. 1248-ban állítólag szabad királyi város lett, majd 1288-tól püspöki város.[4] 1271-ben II. Ottokár cseh királyé, majd 1317-ben Csák Máté foglalta el, 1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1471-ben IV. Kázmér lengyel király foglalta el, de 1472-ben Mátyás visszavette.

A törökök nem ostromolták meg, de 1605-ben Bocskai vezére, Rhédey török segítséggel vette be. 1620-ban Bethlen Gábor is elfoglalta, majd 1663-ban rövid időre török kézre került. Nyitra ostroma 1664. április 17-étől május 3-áig tartott. A várat a törökök védték a Jean-Louis Raduit de Souches és Koháry István vezette osztrák csapatokkal szemben. A törökök két hét múlva kapituláltak.[5]

Az 1702-es I. Leopold féle hírhedt várromboló rendelet Nyitra várát is lerombolásra ítélte. Nyitra, mint püspöki vár azonban épségben maradt, mivel Mattyasovszky László, nyitrai püspök, magyar kancellár sikerrel nyújtotta be a Haditanácshoz a megtartására vonatkozó kérvényét, épületei barokkizálva ma is állnak, a város külső erődítményei azonban elpusztultak.

A Rákóczi-szabadságharc idején 1704–től 1708-ig volt a város kuruc kézen.

1915. október 17-én állították fel a Városháza-téren a "Vasturult", amely a hazafias áldozatkészség emlékére és szögvásárlási akció segítségével a háborúban elesett Nyitra megyei katonák özvegyei és árvái támogatására készült. Az elcsatolás után eltűnt.[6] 1921. február 9-én csehszlovák legionáriusok zúzták szét a Zobor-hegyen álló 18 méter magas ezredéves emlékművet, amely Kallós Ede alkotása volt és 1896. augusztus 30-án leplezték le. A katonák magukkal vitték a turulmadár 16 mázsányi vörösréz anyagát. Az első világháborús Honvéd szoborról levésték Szathmáry István költő verses föliratát.[7]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 16 419 lakosából 9754 (59,4%) magyar, 4929 (30%) szlovák és 1636 (9,9%) német volt.

2001-ben a városnak 87 285 lakosából 83 285 szlovák (95,4%), 1489 magyar (1,7%), 807 cseh (0,9%), 323 cigány (0,4%), 55 ukrán, 47 német és 18 ruszin volt.

2011-ben 78 916 lakosából 70 447 szlovák, 1443 magyar, 521 cigány, 520 cseh, 72-72 lengyel és morva, 51 ukrán, 50 orosz, 46 bolgár, 42 német, 32 ruszin, 15 zsidó, 14 horvát, 13 szerb, 248 más és 5330 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Vallás: római katolikus 74,2%, ateista 17,2%, evangélikus 2,8%, ismeretlen 4,2%.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitra éjszaka

A 19. század második felétől kezdődően a folyamatosan terjeszkedő város közigazgatásilag magába olvasztotta a környező falukat. Elsőként a várdomb délnyugati szomszédságában elterülő, a várossal már régóta szerves egységet alkotó, Árpád-kori alapítású Párutca lett 1886-ban hivatalosan is Nyitra része.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 14 kerületből áll:

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitra vára
Várnegyed
A Nagyszeminárium épülete a Várnegyedben

Várnegyed[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg. A régészeti ásatások eredményei alapján valószínűsítik hogy a templomnak már a 11. század közepe előtt állhatott előzménye, korábbi építésekre azonban egyelőre nem sikerült bizonyítékokat találni.[9]
  • A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 1314. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
  • Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából. A 19. század végén újabb pillérekkel megerősítették, s a híd alatti fülkéket befalazták. A hidat 2011-ben újjáépítették, ekkor kerültek elő 14. századi gótikus és 16. századi reneszánsz elődjének maradványai.
  • A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport. Az előző évben dúló pestisjárvány elmúltával hálaadásként Esterházy Imre hercegprímás emeltette, ezért az alkotást Fogadalmi pestisoszlop néven is említik. A 11 méter magas szoborcsoport oszlopfőjét Nagyboldogasszony alakja, talapzatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik. Restaurálása 2010-ben fejeződött be.
  • A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkosított. Szép mennyezetfreskói vannak.
  • A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ban és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
  • Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
  • Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
  • Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
  • Nagyszeminárium, Kisszeminátium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 db 15. századi és kb. 1500 db 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvek számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt. A püspöki papnevelde könyvtárát 1771-ben alapították.

Alsó városrész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály-templom
  • Szent Vince-templom
  • Zsinagóga. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően az 1980-as években felújították az épület tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdődött újabb felújítási munkálatok 2003. július 3-án, az épület ünnepélyes megnyitásával fejeződtek be. A zsinagóga épülete jelenleg kulturális rendezvények színhelye. Ezenkívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak.
  • Szent László piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
  • A város legrégibb temploma a 1112. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
  • Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

Külvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Isten Igéjének Missziós Rendje a Kálvárián. A szerzetesrend jelenleg is foglalkozik misszionáriusok képzésével. A rendházban élő szerzetesek száma 2008-ban 80 volt, további 16 szerzetestársuk misszionárius tevékenységet folytat világszerte. Nyitrai gimnáziumukat a második világháború után megszüntették.
  • Misszionárius Múzeum. A szlovák misszionáriusok által az Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyak tárlata.
  • Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
  • Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

Zobor-hegy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelképévé vált Zobor-hegy
Nyitra látképe a Zobor-hegyről

Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 2-3 No. 4.
  2. hlavnespravy.sk
  3. Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 16-17 No. 43.
  4. Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 104-108; Czeizel 1900, 107-111.
  5. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
  6. Megsemmisített szobrok a történelmi Magyarország területén
  7. Magyar katolikus lexikon szoborrombolás; A szobor Finta Sándor alkotása - 1931 Nyitravármegye, 37.
  8. [1]
  9. Az elmúlt évek ásatásainak végeredményei még kiadatlanok, az alaprajzát lásd Gerecze Péter 1905: Magyarország műemlékei 1., A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke. Budapest, 308 szerint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitramenti Múzeum a belvárosban
Štefánik út
  • Ezt nézd meg a Kárpát-medencében - Nyitra. Cserkész 2013 október, 2.
  • Almanach Nitra 2012. Nitra.
  • Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett (szerk.) 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra.
  • Keresteš, P. 2011: Neznáma sakrálna stavba stredovekej Nitry. In: Pamiatky a múzeá 60/4.
  • Fehér Sándor - Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek - Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra.
  • Mária Löfflerová 2009: Priemyselné centrum Nitra. Bratislava.
  • Thoroczkay Gábor 2008: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Századok 2005/II, 359-373.
  • Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán (1918-1923). Kisebbségkutatás 2008/2.
  • Emil Vontorčík (zost.) 2007 Nitra v najstarších dokumentoch a písomnostiach (do konca 13. storočia). Bratislava.
  • Gertrúda Březinová - Marián Samuel a kol. (ed.) 2007: "Tak čo, našli ste niečo?" - svedectvo archeológie o minulosti Mostnej ulice v Nitre. Nitra.
  • Alojz Krčmár 2006: Nitra na starých pohľadniciach.
  • Fehér Sándor 2006: Emlékező Nyitra. Nyitra.
  • Matej Ruttkay (ed.) 2005: Dávne dejiny Nitry a okolia vo svetle najnovších archeologických nálezov - zborník z konferencie konanej pri príležitosti Dňa Nitranov 2. júla 2005. Nitra.
  • Ján Steinhübel 2004: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava.
  • Sós Judit - Farkas Zoltán 2003: Szlovákia útikönyv – Részletes útikalauz a Felvidék rejtett kincseiről. ISBN 963-210-443-9
  • Ján Lacika 2003: Nitra a okolie. Bratislava.
  • 2003 Nitra und Umgebung. Nitra/Bratislava.
  • 2003 Nitra and its environs. Nitra/Bratislava.
  • Richard Marsina 2002: Nitra v slovenských dejinách. Martin.
  • Pavol Kollár (ed.) 2001: 300 rokov piaristov v Nitre (1701 - 2001) - Zborník prejavov z odborného historického sympózia k 300. výročiu založenia piaristického kolégia a gymnázia v Nitre. Nitra.
  • G. Fusek - M. R. Zemene (Zost.) 1998: Dejiny Nitry od najstarších čias po súčasnosť. Nitra.
  • 1998 Nitra, naša Nitra. Nitra.
  • Adrián Káčerik 1998: Codex Nitriensis Latinus : Edizione critica del codice. Romae.
  • Pieta, K. – Ruttkay, M. 1997: Germanische Siedlung aus der 4. und 5. Jh. in Nitra- Párovské Háje und Probleme der Siedlungskontinuität. In: Tejral, J. – Friesinger, H. – Kazanski, M. (eds.): Neue Beiträge zur Erforschung der Spätantike im mittleren Donauraum. Spisy AÚ AV ČR Brno 8. Brno, 145-163.
  • 1995 Nitra. Nitra.
  • Legeza László - Szacsvay Péter 1995: Felvidéki utakon II. Csorbától Nyitráig.
  • Marián Hronský 1993: Szlovákia elfoglalása a csehszlovák katonaság által 1918 novemberétől 1919 januárjáig. Budapest, 25-26.
  • Karol Pieta 1993: Nitra - príspevky k najstarším dejinám mesta. Nitra.
  • Peter Gajdoš a kol. 1990: Človek a prostredie - Nitra. Nitra.
  • Bohuslav Chropovský - Gabriel Fusek 1988: Výsledky výskumov na stavenisku športového areálu v Nitre. Študijné zvesti 24, 143-172.
  • 1988 Nitra starobylá a súčasná. Nitra.
  • 1987 Nitriansky kódex - Codex Nitriansis. Martin.
  • Hamar Kálmán 1980: A kommunisták együttműködése Nyitra vidékén. Irodalmi Szemle 1980/9, 824-826.
  • Marta Vozárová (zost.) 1979: Nitra a okolie : vlastivedno-turistický sprievodca. Bratislava.
  • Juraj Fojtík 1978: Nitra. Bratislava.
  • Peter Ratkoš 1978: Az ősi Nyitráról és környékéről szóló tanulmányhoz. Irodalmi Szemle XXI/6, 559-568.
  • Püspöki Nagy Péter 1976: Az ősi Nyitra. Irodalmi Szemle XIX/2, 119-139.
  • Hamar Kálmán 1976: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918-1919-ben. Irodalmi Szemle XIX/4, 331-342.
  • Kissling Eleonóra 1976: Társadalmi mozgalmak a XX. század első felében Nyitrán. Irodalmi Szemle XIX/3, 227-239.
  • Mártonvölgyi László 1976: Kultúrtörténeti jegyzetek. Irodalmi Szemle XIX/2, 173-177.
  • Szőke József: Nyitra és környéke. Kis Építő 1975-76/9, 2.
  • Mártonvölgyi László 1975: Egy 25 éves színház a szlovák-magyar kultúrközeledés útján. Irodalmi Szemle XVIII/2, 182-183.
  • Török, Gy. 1974: Abschied Christi von seiner Mutter–ein Relief aus Neutra. In: Acta Historiae Artium 24/1–4.
  • Juraj Pavúk 1966: Neolitisches Gräberfeld in Nitra. Nitra.
  • Jozef Lajoš 1965: Nitra - k 20. výročiu oslobodenia. Nitra.
  • 1964 Nitra slovom i obrazom. Nitra.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Imrich Kotvan 1963 Inkunábuly v Nitre. Nitra.
  • Chropovský B. - Polla B. 1960: Nitra. Nitra.
  • Vikár László 1958: Népdalgyűjtés Nyitrában. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának Közleményei XII/1-4.
  • Ján Verešík - Alžbeta Cidlinská 1956: Nitra v pamiatkach. Martin.
  • 1940 Nyitrai fejfák. Nyitra.
  • 1940 Nitra Arany Könyve.
  • 1940 Nitra lelke. Nitra. Kiadta: Faith Fülöp. Borító- és címlaprajz: Slamka Lajos és Massányi Ödön.
  • Faith 1939: Híres nyitraiak. Nitra.
  • Jozef Karvaš - Matej Miškóci 1938: Nitra kolíska kresťanskej kultúry a dávnej slávy Slovenska. Bratislava.
  • 1935 Nyitrai írók könyve. Nitra.
  • Dallos István 1934: A 700 éves nyitrai ferencrend. Nemzeti Kultura II/6, 340-344.
  • A Felvidék városai (Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya és Trencsén városok nemzetiségi statisztikája). Statisztikai Tudósító 2. évfolyam 88/1-2. 1934. ápr. 21.
  • Jan Eisner et al. 1933 Nitra. Dejiny a umenie nitrianskeho zámku - Na pamiatku kniežaťa Pribinu. Trnava.
  • Ján Mrva 1933: Paberky k dejinám štátneho prevratu v Nitre. Matica Slovenska, 9-14.
  • D. I. 1931: Új épületet a nyitrai reálgimnáziumnak! Prágai Magyar Hírlap X/295, 2 (december 30.)
  • Mrva János 1931: A fordulat. Nitra.
  • 1931 Nyitravármegye.
  • Juraj Hodál 1930: Kostol kniežaťa Privinu v Nitre - 830-1930. Nitra.
  • Jozef Boháč 1928: Dejiny staroslávnej Nitry. Nitra.
  • 1921 Nitra. Nitra.
  • Josef Zavadil 1912: Velehrady Děvín a Nitra - Příspěvek k určení polohy hlavního města velkomoravského. Kroměříž.
  • Czeizel Gábor 1911: A Szent-Ferenc-rendiek Nyitrán. Nyitra.
  • Cserenyey István 1911: Palugyay Imre püspök és a nyitrai irgalmas nővérek emlékezete. Nyitra.
  • Tóth János 1905: Adatok a nyitrai papnevelde történetéből. Nyitra.
  • Vagner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitramegyei Szemle.
  • Czeizel Gábor 1900: Nyitra múltja és a nyitravármegyei monográfia. Nyitra.
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 18961914.   Nyitra vármegye.
  • Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra.
  • Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez, 1698-1849.
  • Vagner József 1896: Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez.
  • Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek megyarázata. Nyitramegyei Közlöny 1887-1888.
  • Vágner József 1886: A nyitrai Egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra.
  • Csősz Mihály Imre 1879: A kegyes-tanító-rendiek Nyitrán. Nyitra.
  • Dualszky János 1875: Nyitra vár és város történelmi vázlata. Nyitra.
  • Wenzel Gusztáv 1872: Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Pest.
  • Nagy József 1864: Nyitra megye helyírása. Komárom.
  • Horvát Sándor: A nyitrai kollegium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története. (kézirat)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra (település) témájú médiaállományokat.