Petrőc
| Petrőc (Бачки Петровац / Bački Petrovac) |
|||
 |
|||
| Az evangélikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Petrőc | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 21470 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6155 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 87 m | ||
| Terület | 65,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.png)
 Petrőc
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″ | |||
| Petrőc weboldala |
|||
Petrőc (szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčsky Petrovec) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Újvidéktől 22 km-re északnyugatra, Palánkától 25 km-re északkeletre, Verbásztól 30 km-re délre fekszik.
A község települései[szerkesztés]
A községhez Petrőcön kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb és egyéb név szerepel):
- Bulkeszi (Маглић / Maglić, németül Bulkes)
- Dunagálos (Гложан / Gložan, szlovákul Hložany)
- Kölpény (Кулпин / Kulpin, szlovákul Kulpin)
Története[szerkesztés]
A település első emléke a 14. századból való. 1437-ben a Garai családé lett, előtte Szentiváni Balog Mihály birtoka volt.
1703-ban Petrőcöt, mint a futaki uradalomhoz tartozó pusztát említették, amelyen az 1715-ös adatok szerint 18 adófizető lakott.
1717-ben Petrovcze néven Bodrog vármegyéhez került.
1718-ban a futaki uradalom névsorában szerepelt 19 adózóval, és ekkor már faluként említették.
1722-ben Petróczon 15 adófizető családot említettek, 1736–1737-ben pedig Alpárral együtt volt megadóztatva.
1745-ben a futaki uradalom földesura, Csernovics András, Csányi Mátyást bízta meg, hogy a petrováci puszta eddigi szerb lakosságához evangélikus népet telepítsen, ezért neki és utódainak a falu elöljárói tisztét biztosította. Csányi Mátyás ekkor Pest vármegyéből szlovák jobbágy családokat telepített ide. A 18. században ideérkezett szlovákok ma is a település népességének többségét alkotják.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 7452 | 7503 | 8104 | 7822 | 7729 | 7236 | 6727[2] | 6155[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szlovákok | 5549 | 82,48 |
| Szerbek | 573 | 8,51 |
| Jugoszlávok | 169 | 2,51 |
| Horvátok | 56 | 0,83 |
| Magyarok | 36 | 0,53 |
| Cigányok | 22 | 0,32 |
| Muzulmánok | 10 | 0,14 |
| Montenegróiak | 9 | 0,13 |
| Ruszinok | 8 | 0,11 |
| Szlovének | 5 | 0,07 |
| Macedónok | 5 | 0,07 |
| Albánok | 4 | 0,05 |
| Ukránok | 3 | 0,04 |
| Németek | 3 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Oroszok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek és források[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Petrőc község hivatalos honlapja
- Petrőc Község Idegenforgalmi Szervezete
- A Ján Kollár gimnázium honlapja
- Petrovec Online
- Petrőc története
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
