Petrőc
| Petrőc (Bački Petrovac) | |
 |
|
| Az evangélikus (szlovák) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 21470 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 103 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Petrőc
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Petrőc (szerbül Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčsky Petrovec) település és község a Vajdaságban, Szerbiában.
A Vajdaság egyetlen abszolút szlovák többségű községe. A községben – Petrőccel együtt – négy település található. A község lakosainak száma 14.681 fő (2002). Az összlakosságból 9751 fő volt szlovák (66,4%). A szerbek száma 3779 (25,8%). Magyar csak 85 élt a községben (0,6%).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 7452 | 7503 | 8104 | 7822 | 7729 | 7236 | 6727[1] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szlovákok | 5549 | 82,48 |
| Szerbek | 573 | 8,51 |
| Jugoszlávok | 169 | 2,51 |
| Horvátok | 56 | 0,83 |
| Magyarok | 36 | 0,53 |
| Cigányok | 22 | 0,32 |
| Muzulmánok | 10 | 0,14 |
| Montenegróiak | 9 | 0,13 |
| Ruszinok | 8 | 0,11 |
| Szlovének | 5 | 0,07 |
| Macedónok | 5 | 0,07 |
| Albánok | 4 | 0,05 |
| Ukránok | 3 | 0,04 |
| Németek | 3 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Oroszok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
[szerkesztés] Történelem
A falu első emléke a 14. századból való. 1437-ben a Garai családé lett, előtte Szentiváni Balog Mihály birtoka volt.
1703-ban Petrőcöt, mint a futaki uradalomhoz tartozó pusztát említették, amelyen az 1715-ös adatok szerint 18 adófizető lakott.
1717-ben Petrovcze néven Bodrog vármegyéhez került.
1718-ban a futaki uradalom névsorában szerepelt 19 adózóval, és ekkor már faluként említették.
1722-ben Petróczon 15 adófizető családot említettek, 1736–1737-ben pedig Alpárral együtt volt megadóztatva.
1745 a futaki uradalom földesura Csernovics András, Csányi Mátyást bízta meg, hogy a petrováci puszta eddigi szerb lakosságához evangélikus népet telepítsen, ezért neki és utódainak a falu elöljárói tisztét biztosította. Csányi Mátyás ekkor Pest vármegyéből szlovák jobbágy családokat telepített ide. A 18. században ide érkezett szlovákok ma is a falu népességének többségét adják.
[szerkesztés] A község települései
- Bulkeszi (Maglić, németül: Bulkes)
- Dunagálos (Gložan, szlovákul: Hložany)
- Kölpény (Kulpin, szlovákul: Kulpin)
- Petrőc (Bački Petrovac, szlovákul: Petrovec)
Dunagálos, Kölpény és Petrőc abszolút szlovák, míg Bulkeszi abszolút szerb többségű település.
A II. világháború végéig Bulkeszin német többség volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Evangélikus (szlovák) templom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
