Assakürt
| Assakürt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Turisztikai régió | Nyitrai |
| Rang | község |
| Polgármester | Silvia Halvoníková |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1288 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 17,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Assakürt
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 29′, k. h. 17° 59′ | |
| Assakürt weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Assakürt (szlovákul Nové Sady, korábban Ašakert) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitrától 15 km-re északnyugatra fekszik, Nyitraszil tartozik hozzá. Csabb önállósult.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Assakürt területe már az újkőkorban lakott volt. A régészek a lengyeli kultúra népének csontvázas temetőjét találták itt meg. A mai települést 1156-ban "Kurt" alakban említik először. 1343-ben "Assakurth", 1364-ben "Nagkurth" néven bukkan fel a forrásokban. A 13. században a Kürthy család birtoka, a 14. századtól a 16. századig az Assa családé, később a Bossányiaké. 1546-ban Oláh Miklósé, a 16. század közepén a Ghiczy család szerzett itt birtokot. A községben 1550-ben Ghyczy András reneszánsz várkastélyt épített, melyet a 19. század elején helyreállítottak és átalakítottak. 1559-ben a falut felégette a török. 1601-ben 64 jobágy és 4 szabad család élt a településen. A 17 és 19. század között a Bercsényi, Mednyánszky és Klobusiczky családok birtoka volt. 1715-ben szőlőskertje és 26 háztartása volt, ebből 16 zselléreké. 1787-ben 80 házában 805 lakos élt. 1828-ban 69 háza és 482 lakosa volt. A falu lakói mezőgazdasággal, az asszonyok szövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Assa-Kürth, Nyitra m. tót falu, 250 kath., 181 evang., 58 zsidó lak. Van kath. és evang. paroch. temploma, synagógája, szőlőhegye, erdeje s termékeny határa. Eredeti helye a Ghyczy családnak. Ut. p. Nyitra." [2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Az első világháború után a községben földreformot hajtottak végre. 1920-ban hivatalos neve Ašakerť lett, mai hivatalos nevét 1948-ban kapta.
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben 840, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1991-ben 1966 lakosából 2 magyar volt.
2001-ben 1320 lakosából 1303 szlovák volt.
2011-ben 1288 lakosából 1254 szlovák, 3 magyar és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1909-ben épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1786-ban épült torony nélkül, tornyát a 19. század elején építették.
- Reneszánsz kastélyát a 17. században építették egy korábbi vár helyén. Jelenlegi formájában barokk és 19-20. századi átépítések nyomait viseli, megőrízve ugyanakkor a későreneszánsz összképét: téglalap alaprajzú kétsaroktornyos épület. A második világháború után a kastély a helyi általános iskolának adott otthont, amíg az 1960-as években fel nem épült az iskola új épülete a kastély közvetlen szomszédságában. Ma a kstély üresen áll, tetőzete beszakadt, falai romladoznak.
- Barokk kúriája 18. századi.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ A 2011-es népszámlálás eredménye.
|
|||||
