Felsőelefánt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőelefánt (Horné Lefantovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Anton Bódi
Népesség
Teljes népesség 903 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 188 m
Terület 18,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőelefánt  (Szlovákia)
Felsőelefánt
Felsőelefánt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 18″, k. h. 18° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 18″, k. h. 18° 08′ 31″
Felsőelefánt weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce, németül Oberelefant) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Nyitrai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 16 km-re északra, Alsóelefánttól 2 kilométernyire keletre fekszik. Nevének eredetére több elképzelés is létezik.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1113-ban említik először. Pálos kolostorát 1369-ben építették, a kolostort ekkor alapította a helybeli birtokos Elefánti Mihály. Egykor a pálosok tartományfőnöki székhelye, egyik legfontosabb központja. 1784-ben a rend feloszlatásakor a gótikus-reneszánsz épület az Edelsheim-Gyulai grófok tulajdona lett, akik 1894-ben kastéllyá alakították át. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Elefant. Elegyes faluk Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói kintstár, Gróf Forgách, és Báró Pongrácz Uraságok, és többek, lakosai katolikusok, nevezetét vette a’ híres néhai Elefant Nemzetségtöl mellynek KÁLMÁN Királytól ajándékoztatott. Felső Elefant felett lévő nevezetes Klastromok első Remete Szent Pál Szerzeteseinek Szent Jánosnak neveztetik, mivel keresztelő Sz. Jánosnak tiszteletére építette Elefánt Nemzetség, melly ottan Sz. Pál Szerzetét fundálta a’ tizennegyedik században. A’ régi Klastrom melly kő falakkal vala bé keritve, bízott maga erejéhez kisebb zendülésekben, és bátorságos lakást adott számos szerzetes Férfiaknak: megromladozván pedig idővel 1760dik esztendő tájban, rövid idő alatt roppant nagy Klastrom építtetett itten három emeletre a’ Templom két szárnya mellett, középen pedig rézzel fedett torony emeltetett. Az egész Templom ki rajzolt festésekkel, ’s három márvány oltárokkal ékesíttetett. E’ vólt Klastromnak, és Templomnak díszes a’ helyheztetése azért is, mivel a’ hegyek nyílásain Nyitra völgyére szép tekintete vagyon le a’ magosságról, háta megett pedig, és két oldalain magasra emelkedő hegyek, mint bástyák sűrű erdőkkel ruházkodtak, mellyekböl a’ Bánya Várasoktól le folyó patakok, a’ volt Klastrom előtt nagy munkával készült tóba zárattattak. Kezdette e’ jeles épületet 1760dikban Szabó Vincze; tökélletességre vitte Kardos Lukács úgy nevezett Elefanti Paulinus Priorok mint egy 1774ben. Bútsú járásai nevezetesek, ’s a’ földes Uraságnak temetkező Kriptája is nevezetesíti. Határja, ’s réttye igen jó, legelője elegendő, malma alkalmatos, fája tűzre, és épületre, szőlö hegye középszerű, piatzozása közel Nyitrán, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Felső-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, 1/2 órányira Alsó-Elefánttól keletre, 560 kath., 52 zsidó lak., kath. paroch. templommal, 1369-ben egy paulinus-monostor alapittatott itt; melly idővel annyi sok jószágot kapott, hogy egész uradalom lett belőle. József császár halála után a religioi fundushoz kapcsoltatott. " [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1976-tól 2002-ig Lefantovce néven egyesült Alsóelefánttal.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 616, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1051 lakosából 1020 szlovák volt.

2011-ben 903 lakosából 835 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dombon áll a középkori pálos kolostor kastéllyá alakított tömbje, körülötte kiterjedt angolpark található. A kolostor 1336-ban épült, 1774-ben barokk stílusban alakították át, majd 1894-ben kastéllyá építették át. Az Edelsheim-Gyulay család birtokolta 1945-ig. Ma tüdőszanatórium.
  • A faluban egy halmon az 1618-ban épült volt Jezerniczky várkastély négy hengeres saroktornyos tömbje áll.
  • Határában az erdő közepén áll az Edelsheim-Gyulai grófok 1883-ban épített klasszicista sírboltja.
  • Római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban.
  • Még két 19. század elején épített klasszicista kúria is áll a településen.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]