Mezőkeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkeszi (Poľný Kesov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ľubica Poluchová
Irányítószám 951 14
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 622 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 10,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkeszi (Szlovákia)
Mezőkeszi
Mezőkeszi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 48″, k. h. 18° 03′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 48″, k. h. 18° 03′ 51″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mezőkeszi (szlovákul Poľný Kesov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 18 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az i. e. 2000 körüli időben is éltek emberek. 1879-ben Sőtér Ferenc tornóci plébános ajándékaként került a MNM-ba egy éremlelet több darabja.[2]

1113-ban említik először. A feljegyzések szerint a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Folyás-patak bal partján feküdt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu Péter nevű papját. 1533-ban egy tűzvészben 20 ház égett le a településen. 1555-ben török uralom alá került. A török a falutól északra védelmi céllal sáncokat épített. 1684-ben szabadult fel a török uralom alól.

Vályi András szerint "MEZŐKESZI. Szabad puszta Nyitra Várm. földes Ura G. Hunyadi Uraság, fekszik Ûrményhez nem meszsze, és annak filiája. " [3]

Fényes Elek szerint "Mezőkeszi (Alsó), puszta Nyitra vgyében, Komját filial. 220 kath., lak. Ut. p. Érsekujvár." [4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben nem volt önálló község.

2001-ben 593 lakosából 585 szlovák volt.

2011-ben 622 lakosából 582 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fürdőjének termálvize 1200 m-ről tör fel, 49 °C-os.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Takáč, P. 1944: História samostatnej obce Poľný Kesov.
  • Samuel, M. - Tirpák, J. - Hunka, J. 2004: Lokalizácia a prieskum zaniknutého stredovekého kostola v Poľnom Kesove. AVANS 2003, 166-168.
  • Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]