Nyitraújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraújlak (Veľké Zálužie)
Nyitraújlak templom 3.JPG
Nyitraújlak címere
Nyitraújlak címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1261 (terra Wylak)
Polgármester Karol Bútora
Irányítószám 951 35
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 4101 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 32,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitraújlak (Szlovákia)
Nyitraújlak
Nyitraújlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 56′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 56′ 18″
Nyitraújlak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraújlak (szlovákul Veľké Zálužie, korábban Újlak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 10 km-re nyugatra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások szerint területén a 3. században település állt. Később szlávok telepedtek itt meg a Nagymorva Birodalom idején. A mai falu valószínűleg a 12. században keletkezett, első írásos említése "terra Wylak" néven 1261-ből származik. A 14. század elején Csák Máté birtoka, majd halála után 1321-ben a királyé lett. Plébániáját 1332-ben alapították, ekkor épült fel az első templom is a településen. 1349 és 1524 között a galgóci váruradalom része volt. 1526-ban II. Lajos királytól mezővárosi kiváltságokat és vámmentességet kapott. A 16. - 17. században híres iskola működött itt. A Forgách család alatt a település gazdaságilag sokat fejlődött. 1752-ben uradalmi szeszfőzde, sörfőzde és vizimalom működött a faluban. Forgách Miklós kastélyt is épített ide, mely gazdag könyvtárral és fegyvergyűjteménnyel rendelkezett. Később a kastély az Eszterházy családé lett. 1869-ben Újlaknak 1596 lakosa volt.

Vályi András szerint "ÚJLAK. Tót Mezőváros Nyitra Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, a’ kinek jeles kastéllyával, szép fáczán kertyével ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/4 mértföldnyire. Jeles Könyvtárja is van itten az Uraságnak, ’s számos gazdasági épűletei. A’ szép istálló, melly 1794-dikben épűlt, 100 marhát könnyen magában foglalhat; nevezetes tovább a’ serház, őrlő malom, Rozsolio-ház, a’ setzka-metsző, és a’ vetni való eszköz, melly 100 R. forintba kerűlt; a’ pintze, sajtóház, vendégfogadó ’s a’ t. Szép példát mutatott néh. földes Ura a’ gazdasági előmenetelre nézve, a’ ki vidékjét mintegy kerté változtatta; határja szorgalmatos munka után jól termő, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Ujlak, Nyitra m. tót m.v. fekszik egy domboldalban s völgyben, Nyitrától 2 órányira a posoni országutban. Táplál 1450 kath., 6 evang., 14 zsidó lak. Nevezetességei: a kath. paroch. templom; az egy angol kert közepén lévő urasági kastély, egy könyvtárral; s fegyveres gyüjteménynyel együtt; a rozsólis-gyár, melly igen hires italokat szolgáltat, s ezért olly kapós hogy nagyobb mennyiséget ritkán lehet benne találni. Van itt továbbá synagóga; pálinka- és sörfőzőház; vizimalom; s tehenészet, különös faju, hófejérségü s igen tejelő tehenekből összeállitva. Határa dombos, és középszerü; rétei jók; erdeje elég; bort is termeszt. F. u. gr. Forgách. Ut. post. Szered." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2138, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1991-ben 3613 lakosából 3573 szlovák és 6 magyar volt.

2001-ben 3881 lakosából 3843 szlovák és 5 magyar volt.[4]

2011-ben 4101 lakosából 3954 szlovák és 9 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eszterházy-kastélyát a 18. században a Forgách család építtette. A kétemeletes U-alakú épületet 1869-ben az Eszterházy család szerezte meg. Értékes berendezése, könyvtára, fegyvergyűjteménye a második világháború során megsemmisült.
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 2003 és 2005 között restaurálták, belsejét újra kifestették. Főoltára 18. századi. Sírboltjában a Forgách és Eszterházy család tagjai nyugszanak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • P. Keresteš: Veľké Zálužie obec s históriou.
  • Daniel Bédi 1993: Veľké Zálužie - Dejiny obce.
  • Kolníková, E. - Hunka, J. 1985: Prírastky mincí v Archeologickom ústave SAV v roku 1984. AVANS 1984, 135.
  • Bátora, J. 1985: Nové archeologické lokality a nálezy z juhozápadného Slovenska. AVANS 1984, 41-42.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraújlak témájú médiaállományokat.