Alsócsitár

Alsócsitár (Štitáre)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Turisztikai régió	Nyitramente
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Zuzana Vinkovičová
Irányítószám	949 01
Körzethívószám	037
Népesség
Teljes népesség	676 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsócsitár Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 18° 09′ 30″48.35, 18.1583333333
Alsócsitár weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsócsitár (szlovákul Štitáre) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése

A zoboralji település Nyitrától 6 km-re északkeletre, a Tribecs-hegység részét képező Zsibrica hegy oldalán fekszik.

Története

1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először.

Vályi András szerint "Magyar Csitár. Magyar falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, 427fekszik Kolonhoz, és Űrmenyhez sem meszsze, Nyitrától egy mértföldnyire, piatzozása Bajnán, földgye első Osztálybéli, de mivel fája sem tűzre, sem pedig épűletre nintsen, és szőleje sintsen, legelője szoross, réttye pedig hibás, a’ harmadik Osztályba tétettetett."

Fényes Elek szerint "Csitár, magyar falu, Nyitra vgyében, vármegyében, Nyitrához észak-keletre egy mértföldnyire, 347 kath., 9 zsidó lak., filial. templommal. Határa dombos, de termékeny; erdeje bőven; rétei jók. F. u. gr. Forgács, a religiói fundus, s m. k."

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nyitra-Csitár, a Zsibricza-hegy alatt fekvő magyar község, 384 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Kegyura a nyitrai püspök. A községházán a helységnek 1769-ből származó urbáriumát őrzik. A lakosok nagy részét az 1866-iki kolerajárvány kipusztította. Földesurai a Zerdahelyiek 99voltak, jelenleg pedig gr. Zamojszky Tamásné szül. gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka."

1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal járt a községben, ahol 27 népdalt jegyzett le. Többek közt itt örökítette meg az A Csitári hegyek alatt, az Egy szegény asszonynak volt tizenkét lánya, a Szerelem virágja felfolyott a fára és a Bú írte a kutyát kezdetű népdalokat. 1910-ben 447, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Magyar általános iskoláját 1976-ban szüntették meg. 1979-ben Nyitrához csatolták, de 2003 januárja óta ismét önálló község.

Botrány a Kodály-emléktábla körül

2005. augusztus 8-án František Tóth akkori szlovák kulturális miniszter és magyar kollégája, Bozóki András leplezte le Kodály Zoltán zeneszerző emléktábláját, amely Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalának támogatásával készült. A magyar nyelvű tábla ellen már akkor tiltakozott a kerületi HZDS, később pedig a héttagú helyi képviselő-testület egyik tagja az 1995-ös szlovák nyelvtörvény megsértéséért feljelentést tett. A szlovák kormány arra kötelezte a falut, hogy teremtsék elő a szükséges pénzt, és a tábla fölé helyezzék el ugyancsak márványból készült szlovák nyelvű változatát [1].

A vitatott emléktábla szövege a következő:
Kodály Zoltán (1882–1967) népdalgyűjtő és zeneszerző
A Csitári hegyek alatt című népdal községünk lakói ajkán született, s a zeneszerző zoboralji gyűjtése tette világszerte ismertté
Köszönettel emlékezünk!
2005. augusztus 28.

Híres emberek

• Itt született 1951. január 28-án Sándor Anna nyelvész, a Zoboralja nyelvjárásának kutatója.
• Itt született 1917. március 28-án Sima Ferenc nyelvész, egyetemi oktató (+2005).

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Kicsi Hang Verséneklő Együttes: A csitári hegyek alatt (Magyar Interaktív Televízió)