Nyitragerencsér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitragerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce)
Nyitragerencsér templom 4.JPG
A gerencséri templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113 (villa Grincha)
Polgármester Mgr. Anna Vrábelová
Irányítószám 951 01
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1921 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 193 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Terület 9,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitragerencsér  (Szlovákia)
Nyitragerencsér
Nyitragerencsér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 55″, k. h. 18° 07′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 55″, k. h. 18° 07′ 32″
Nyitragerencsér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitragerencsér (szlovákul Nitrianske Hrnčiarovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Hozzá tartozik az Alsó Malántai uradalom, egykor önálló község.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitra központjától 4 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsibrica dűlőben 9-10. századi várhely található.[2]

1113-ban a zobori apátság oklevelében Grnczar néven említik először. Neve a szláv grnčar (= fazekas) főnévből származik.

Vályi András szerint "GERENCSÉR Hrnkarovcze. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Városához fél mértföldnyire. Fája tűzre, és épűletre elég, szőlö hegyei termők, gyümöltsös kertyei jók, mellyeknek terméseit jól eladhattyák, legelője elég, piatzozása alkalmatos, és malma szomszédságban Nyitrán; de mivel 28földgyei, és réttyei középszerűek, második Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Gerencsér, (Hrncsarovecz), magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához 1/2 órányira a Ghymesbe vivő utban: 530 kath. lak., kath. paroch. templommal. Határa termékeny; van erdeje, szőlőhegye. F. u. az eszterg. káptalan." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1932-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.[5]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1077 lakosából 951 magyar, 125 szlovák és 1 német volt.

2001-ben 1753 lakosából 1128 szlovák és 573 magyar volt.

2011-ben 1921 lakosából 1442 szlovák és 414 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült. A templomnak román kori előzményei vannak.[6]
  • PMobil Rockmúzeum. 2011 május 28-án nyílt meg az Eper utca 2 szám alatt. Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján a Katona Lászlóval egyeztetett időpontban.

Katona László elérhetősége: a honlap "Kontakt" oldalán található a címe és a telefonszáma. Honlap: http://www.pmobil.hu/rockmuzeum/indexhun.htm

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Resko Sándor - Finta Rezső 1998: Nyitragerencsér - Zoboraljai község.
  • Atovich Ferenc 1902: Lakodalmi szokások Gerencséren. Nyitrai Lapok.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Štefan Janšák 1929: Slovenské hradiská z doby halštatskej. Sbor. Muzeál. slov. Spoločn. 23, 12-16; Darina Bialeková 1989: Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 214-215.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Szepesi Gyula 1932: A nyitragerencséri óriási tűzvészről. Magyar Tanitó XII, 885-887.
  6. Bialeková 1989, 214.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragerencsér témájú médiaállományokat.