Varsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 52° 13′ 56’’, k. h. 21° 00′ 30’’

Varsó (Warszawa)
Varsó címere
Varsó címere		 Varsó zászlaja
Varsó zászlaja
Mottó: Semper invicta (Örökké legyőzetlen)
Közigazgatás
Ország Fájl:Flag of Poland.svg Lengyelország
Vajdaság Mazóviai
Járás járási jogú város
Rang város
Alapítás éve 13. század
Polgármester Hanna Gronkiewicz-Waltz
Irányítószám 00-xxx-től 05-xxx-ig
Körzethívószám +(48)022
Rendszám WA, WB, WD, WE, WF, WH, WI, WJ, WK, WN, WT, WU, WW, WX, WY, WZ
Népesség
Teljes népesség 1 704 717 fő (2007) +/-
Népsűrűség 3291 fő/km² [1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 78–115 m
Terület 517 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varsó (Lengyelország)
Varsó
Varsó
é. sz. 52° 13′ 56’’, k. h. 21° 00′ 30’’
Varsó weboldala
A királyi palota az Óvárosban
A „Kultúrpalota” (Tudomány és Kultúra Palotája; PKiN)
Felhőkarcolók a városközpontban
A modern belváros
III. Zsigmond király oszlopa az óváros főterén
Az újjáépített Óváros (Stare Miasto)
Az elnöki palota (Pałac Prezydencki)
A Királyi Fürdőpark palotája (Pałac Łazienkowski)
A Nagyszínház (Teatr Wielki)
A felújított wilanówi kastély nyári királyi rezidencia volt
Stanisław Staszic kastélya, előtérben Kopernikusz szobra
A Piłsudski tér az ismeretlen katona sírjával a háttérben
Szökőkutak a Szász-kertben (Ogród Saski)

Varsó (lengyelül Warszawa Kép:hang.png kiejtése✩ [var'ʃava]) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ. Lakossága kb. 1,7 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 2,4 millió fő, így Lengyelország legnagyobb városa. Varsóban van a lengyel parlament, a Szejm, az elnök székhelye, valamint itt vannak a központi államigazgatás szervei. Varsó egyben a Mazóviai vajdaság (województwo mazowieckie) székhelye is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az ország középső részén, a Visztula (lengyelül: Wisła) folyó két partján levő síkságon helyezkedik el.

[szerkesztés] Nevének eredete

A város neve a Warsz (ejtsd: Vars) név birtokos esetéből származtatható. Warsz a Warcisław név rövidített alakja, vagyis az eredeti helységnév Warszowa vagy Warszewa volt (Varsova, vagy Varseva). A népi etimológia szerint a név Wars halásztól és a Visztula hableányától, Sawától ered.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

[szerkesztés] Története

Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10.század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock hercege lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowa-nak hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a mazóviai herceg székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa. A hercegi dinasztia kihalása után 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1529-ben először ülésezett a szejm Varsóban, 1569-től pedig Varsó lett a szejm állandó helye. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére, a Lengyel-Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, amikor a Porosz Királyság annektálta, ettől kezdve Új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután I. Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói Nagyhercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett perszonálunióban az Orosz Birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, kitört az 1830. novemberi felkelés. Az orosz-lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött és a királyság autonómiáját megkurtították.

1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa.

1920-ban, lengyel-szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott.

Az európai fővárosok közül Varsó nem szépségével, régiségével vagy méreteivel tűnik ki, hanem elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Miután borzalmasan lerombolták a svéd és porosz háborúban 1655-1656-ban, 1794-i ostrom során az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a jobbparti városrész, Praga lakossága között. Azonban mindez eltörpül a II. világháború szenvedéseihez képest.

A II. világháború akkor kezdődött, amikor Németország inváziót indított Nyugat-Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én. Lengyelország keleti részét a Szovjetunió foglalta el. Lengyelország 6 hét harc után kapitulált. Nyugat-Lengyelország a Német Birodalom, Kelet-Lengyelország pedig a Szovjetunió része lett, míg a középső területek Varsóval együtt a nemzetiszocialista gyarmati adminisztáció, az ún. Generalgouvernement fennhatósága alá került. Az 1939. szeptemberi offenzíva folyamán Varsót erősen bombázták és varsó ostroma alatt az épületek 10-15%-a megsérült.[forrás?]

Varsó az SS parancsnoksága alatti megszállott város lett.[forrás?] Minden felsőfokú tanintézetet azonnali hatállyal bezártak és Varsó teljes zsidó lakosságát – néhány százezer főt, a teljes népesség mintegy 30%-át – internálták a Varsói Gettóba. Amikor "végső megoldás" részeként Hitler parancsot adott a gettó megsemmisítésére, a zsidó önvédelmi harcosok kirobbantották a varsói gettó-felkelést. Annak ellenére, hogy mind létszámban, mind fegyverzetben lényegesen gyengébbek voltak, a gettó csaknem egy hónapig kitartott. Amikor a harcok végetértek, a túlélőket lemészárolták. 1942 őszén a németek felépítették a varsói koncentrációs tábort, ahol 1944 augusztusáig valószínűleg 200 000 lengyelt öltek meg gázkamrákban.

1944 júliusában a szovjet hadsereg már mélyen benyomult lengyel területekre, Varsó felé szorítva a németeket. Sztálin ellenezte a független Lengyelország gondolatát, ezért a Londonban székelő emigráns lengyel kormány parancsot adott a földalatti Honi Hadseregnek (Armia Krajowa - AK) hogy kísérelje meg megszerezni a németektől a ellenőrzést Varsó felett, mielőtt a szovjetek elérnék azt, így a Szovjetunió elvesztette volna a jogalapját az ország megszállására. 1944. augusztus 1-jén a Honi Hadsereg és a lakosság kirobbantotta a Varsói Felkelést.

A lengyelek bíztak abban, hogy a szovjet hadsereg segíteni fogja őket a közös német ellenség elleni harcban, de nem így lett. Annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg már megközelítette a jobbparti Varsót, a felkelés hírére a szovjet offenzíva megtorpant. Bár a felkelés hadműveleteit csak pár naposra tervezték, a felkelők 63 napig kitartottak. Himmler figyelmen kívül hagyva a megadás feltételeit, parancsot adott a város teljes lerombolására és a könyvtárak és múzeumok gyűjteményeinek elégetésére.[forrás?] Amikor végül 1945. január 17-én a szovjetek átkeltek a Visztulán és behatoltak a balparti városrészbe, a város 85%-a romokban állt a történelmi Óvárossal és a Királyi Palotával egyetemben. A Honi Hadsereg életben maradt katonáit a szovjet titkosszolgálat, az NKVD begyűjtötte és vagy megölte, vagy Szibériába deportálta.

A háború után Varsó újjáépült, újra benépesült. A történelmi városrész legfontosabb épületeit (némelyiket az alapoktól) helyreállították, de Varsó barokk jellege örökre elveszett. 1980-ban a varsói Óvárost a UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Az elnök

A város élén elnök (lengyelül: prezydent) áll.

[szerkesztés] A Városi Tanács

A városi önkormányzat legfőbb szerve a Városi Tanács (Rada Miasta).

[szerkesztés] Városrészek

1994 áprilisától Varsó 11 helység szövetsége volt:

  • Warszawa-Centrum
  • Warszawa-Białołęka
  • Warszawa-Targówek
  • Warszawa-Rembertów
  • Warszawa-Wawer
  • Warszawa-Wilanów
  • Warszawa-Ursynów
  • Warszawa-Włochy
  • Warszawa-Ursus
  • Warszawa-Bemowo
  • Warszawa-Bielany

2002-től Varsó egyetlen járási jogú helység, a korábbi helységek jelenleg kerületek lettek, és hozzájuk csatoltak egy új kerületet: Warszawa-Wesoła-t.

Varsó kerületei

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Egyetemek, főiskolák

Varsó Lengyelország legnagyobb egyetemi városa. Az ország négy legnagyobb egyetemének központja itt van, de összesen további több mint 62 kisebb felsőfokú tanintézet található itt.

A legfontosabbak:

  • Uniwersytet Warszawski (Varsói Egyetem)
  • Uniwersytet Kardynała Stefana Wyszyńskiego (Stefan Wyszynski Bíboros Egyeteme)
  • Politechnika Warszawska (Varsói Műszaki Egyetem)
  • Wojskowa Akademia Techniczna (Katonai Műszaki Akadémia)
  • Szkoła Główna Handlowa (Kereskedelmi Főiskola)
  • Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego (Mezőgazdasági Főiskola)
  • Akademia Medyczna w Warszawie|Akademia Medyczna (Varsói Orvosi Akadémia)

[szerkesztés] Híres varsóiak

[szerkesztés] Magyar vonatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Varsó témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Európai fővárosok
Európa
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Vars%C3%B3”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken