Ljubljana
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ljubljana | |||
| Ljubljana, a Ljubljanica folyó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Fájl:Flag of Slovenia.svg Szlovénia | ||
| Tartomány | Gorenjska | ||
| Statisztikai régió | Osrednjeslovenska | ||
| Község | Ljubljana | ||
| Rang | község jogú város (mestna občina) | ||
| Alapítás éve | 1144 | ||
| Polgármester | Zoran Janković | ||
| Irányítószám | 1000 | ||
| Körzethívószám | 01 | ||
| Rendszám területkód | LJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 881 fő (2002) +/- | ||
| Népsűrűség | 967 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 298 m | ||
| Terület | 275 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Ljubljana község elhelyezkedése | |||
| Ljubljana weboldala | |||
Ljubljana (IPA: [ljubˈljaːna], németül: Laibach, olaszul: Lubiana, vendül: Lüblana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa.
A Ljubljana nevét viselő közigazgatási egységhez, községhez a következő települések tartoznak: Besnica, Brezje pri Lipoglavu, Dolgo Brdo, Dvor, Češnjica, Črna vas, Gabrje pri Jančah, Janče, Javor, Lipe, Ljubljana, Mali Lipoglav, Mali Vrh pri Prežganju, Malo Trebeljevo, Medno, Pance, Podgrad, Podlipoglav, Podmolnik, Prežganje, Ravno Brdo, Rašica, Repče, Sadinja vas, Selo pri Pancah, Spodnje Gameljne, Srednje Gameljne, Stanežiče, Šentpavel, Toško Čelo, Tuji Grm, Veliki Lipoglav, Veliko Trebeljevo, Vnajnarje, Volavlje, Vrhovci, Zagradišče, Zalog, Zgornja Besnica, Zgornje Gameljne
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A közepes nagyságú város Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.
[szerkesztés] Története
- Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
- A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
- A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
- Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
- Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
- A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
- Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
- A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
- A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
- 1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
- 1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
- 1849-ben itt tartották fogva Batthyány Lajos magyar miniszterelnököt
- 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
- 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Ljubljana városrészei betűrendben a következők:
- Bežigrad
- Bizovik
- Breg
- Črnuče
- Dobrunje
- Fužine
- Glinice
- Guncle
- Hrušica
- Ježica
- Kašelj
- Moste
- Nove Jarše
- Nadgorica
- Podgorica
- Poljane
- Polje
- Rakovnik
- Rožna Dolina
- Rudnik
- Slape
- Sostro
- Studenec
- Šentjakob
- Šentvid
- Šiška
- Šmarna gora
- Šmartno ob Savi
- Šmartno pod Šmarno goro
- Štepanja vas
- Tacen
- Vevče
- Vič
- Vižmarje
- Zadobrova
- Zalog
[szerkesztés] Látnivalói
Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:
- Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
- Prešeren-tér (Prešernov trg)
- Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
- Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
- Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
- Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
- Sárkány-híd (Zmajski most)
- Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
- Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
- Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
- Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
- Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
- Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
- Žale temető, Jože Plečnik
- Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),
[szerkesztés] Ljubljana építészei
- 18. század (barokk): Gregor Maček (1682-1745), Candido Zulliani (1712-1769), Matija Persky (1681-1761), Lovrenc Prager (1720-1791), Gabriel Gruber (1740-1805)
- 19. század:Ignacij Prager (1762-1830), Jožef Schemerl, Vilijem Treo (1845-1926), Raimund Jeblinger (1853-1937), Vladimir Hrasky (1857-1939), Ciril Metod Koch (1867-1925)
- 20. század: Maks Fabiani (1865-1962), Jože Plečnik (1872-1957), Josip Costaperaria (1876-1951), Ivan Vurnik (1884-1971), Vladimir Šubic (1894-1946), Jože Sivec (1896-1974), France Tomažič (1899-1971), Stanko Rohrman (1899-1973), Ivo Spinčič (1903-1985)
[szerkesztés] Kultúra
Ljubljana a szlovénok kulturális központja.
[szerkesztés] Tudomány, oktatás
- Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
- Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
- Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Múzeumok
- Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
- Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
- Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
- Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
- Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)
[szerkesztés] Egyéb intézmények
- Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
- Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
- Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
- Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)
[szerkesztés] Rendezvények
- Ljubljanai Fesztivál
- Ljubljanai Nemzetközi Vásár
[szerkesztés] Híres emberek
- Alexander von Auersperg gróf, osztrák költő és politikus
- Anton Azbé, szlovén származású osztrák festő
- Eduard Baar-Baarenfels, osztrák politikus
- Andrej Bajuk, szlovén politikus
- Brigita Bukovec, szlovén könnyűatléta, olimpikon
- Philipp von Cobenzl, osztrák politikus
- Jernej Damjan, szlovén síugró
- Andrej Hauptman, kerékpározó
- Urška Hrovat, szlovén sífutónő
- Martin Hvastija, kerékpározó
- Edvard Kardelj, jugoszláv poltikus
- Zoran Klemenčič, kerékpározó
- Lovrenc Košir, a bélyeg feltalálója
- Marijan Lipovšek, zeneszerző
- Janez Baptist Novak, zeneszerző
- Fritz Pregl, osztrák kémikus
- Franc Kardinal Rodé,
- Veronika Šarec, szlovén sífutó
- Georg von Slatkonia, Bécs katolikus püspöke
- Mateja Svet, szlovén sífutó
- Johann Weichard Valvasor, szlovén történész
- Milan Vidmar, sakknagymester, elektrotechnikus`
- Paul Wiener, teológus, Erdély első evangélikus püspöke (1553-54)
- Slavoj Žižek, pszichoanalitikus, filozófus
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Források
- Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
- Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
- Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ljubljana hivatalos weboldala
- Ljubljana magyar nyelvű útikalauz
- Ljubljana térkép
- Interaktív turisztikai oldal (szlovén, német, angol)
- History and Tourist information
|
|||||||

