Ljubljana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. június 23.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 46° 3′ k. h. 14° 30′46.05, 14.5

Ljubljana

Ljubljana, a Ljubljanica folyó

Ljubljana címere

Ljubljana zászlaja

Közigazgatás

Ország

Fájl:Flag of Slovenia.svg Szlovénia

Tartomány

Gorenjska

Statisztikai régió

Osrednjeslovenska

Község

Ljubljana

Rang

község jogú város (mestna občina)

Alapítás éve

1144

Polgármester

Zoran Janković

Irányítószám

1000

Körzethívószám

01

Rendszám területkód

LJ

Népesség

Teljes népesség

265 881 fő (2002) +/-

Népsűrűség

967 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

298 m

Terület

275 km²

Időzóna

UTC+1

Elhelyezkedése

Ljubljana

é. sz. 46° 3′ k. h. 14° 30′

Ljubljana község elhelyezkedése

Ljubljana weboldala

A belváros tetői, háttérben a várral

Panoráma a várból

A városháza éjszaka

Dóm

A parlament épülete

Tivoli-kastély

Nemzeti Galéria

Operaház

Szlovén Filharmónia

A Ljubljanai Egyetem

Cankarjev Dom, Kulturális és Kongresszusi Központ

Ljubljana (IPA: [ljubˈljaːna], németül: Laibach, olaszul: Lubiana, vendül: Lüblana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa.

A Ljubljana nevét viselő közigazgatási egységhez, községhez a következő települések tartoznak: Besnica, Brezje pri Lipoglavu, Dolgo Brdo, Dvor, Češnjica, Črna vas, Gabrje pri Jančah, Janče, Javor, Lipe, Ljubljana, Mali Lipoglav, Mali Vrh pri Prežganju, Malo Trebeljevo, Medno, Pance, Podgrad, Podlipoglav, Podmolnik, Prežganje, Ravno Brdo, Rašica, Repče, Sadinja vas, Selo pri Pancah, Spodnje Gameljne, Srednje Gameljne, Stanežiče, Šentpavel, Toško Čelo, Tuji Grm, Veliki Lipoglav, Veliko Trebeljevo, Vnajnarje, Volavlje, Vrhovci, Zagradišče, Zalog, Zgornja Besnica, Zgornje Gameljne

[szerkesztés] Fekvése

A közepes nagyságú város Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

[szerkesztés] Története

Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
1849-ben itt tartották fogva Batthyány Lajos magyar miniszterelnököt
1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
1900-as évek: belváros, ipar kiépülése

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ljubljana városrészei betűrendben a következők:

Bežigrad
Bizovik
Breg
Črnuče
Dobrunje
Fužine
Glinice
Guncle
Hrušica
Ježica
Kašelj
Moste
Nove Jarše
Nadgorica
Podgorica
Poljane
Polje
Rakovnik
Rožna Dolina
Rudnik
Slape
Sostro
Studenec
Šentjakob
Šentvid
Šiška
Šmarna gora
Šmartno ob Savi
Šmartno pod Šmarno goro
Štepanja vas
Tacen
Vevče
Vič
Vižmarje
Zadobrova
Zalog

[szerkesztés] Látnivalói

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
Prešeren-tér (Prešernov trg)
- Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
Sárkány-híd (Zmajski most)
Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
Žale temető, Jože Plečnik
Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),

[szerkesztés] Ljubljana építészei

18. század (barokk): Gregor Maček (1682-1745), Candido Zulliani (1712-1769), Matija Persky (1681-1761), Lovrenc Prager (1720-1791), Gabriel Gruber (1740-1805)
19. század:Ignacij Prager (1762-1830), Jožef Schemerl, Vilijem Treo (1845-1926), Raimund Jeblinger (1853-1937), Vladimir Hrasky (1857-1939), Ciril Metod Koch (1867-1925)
20. század: Maks Fabiani (1865-1962), Jože Plečnik (1872-1957), Josip Costaperaria (1876-1951), Ivan Vurnik (1884-1971), Vladimir Šubic (1894-1946), Jože Sivec (1896-1974), France Tomažič (1899-1971), Stanko Rohrman (1899-1973), Ivo Spinčič (1903-1985)

[szerkesztés] Kultúra

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

[szerkesztés] Tudomány, oktatás

Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Múzeumok

Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

[szerkesztés] Egyéb intézmények

Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

[szerkesztés] Rendezvények

Ljubljanai Fesztivál
Ljubljanai Nemzetközi Vásár

[szerkesztés] Híres emberek

Alexander von Auersperg gróf, osztrák költő és politikus
Anton Azbé, szlovén származású osztrák festő
Eduard Baar-Baarenfels, osztrák politikus
Andrej Bajuk, szlovén politikus
Brigita Bukovec, szlovén könnyűatléta, olimpikon
Philipp von Cobenzl, osztrák politikus
Jernej Damjan, szlovén síugró
Andrej Hauptman, kerékpározó
Urška Hrovat, szlovén sífutónő
Martin Hvastija, kerékpározó
Edvard Kardelj, jugoszláv poltikus
Zoran Klemenčič, kerékpározó
Lovrenc Košir, a bélyeg feltalálója
Marijan Lipovšek, zeneszerző
Janez Baptist Novak, zeneszerző
Fritz Pregl, osztrák kémikus
Franc Kardinal Rodé,
Veronika Šarec, szlovén sífutó
Georg von Slatkonia, Bécs katolikus püspöke
Mateja Svet, szlovén sífutó
Johann Weichard Valvasor, szlovén történész
Milan Vidmar, sakknagymester, elektrotechnikus`
Paul Wiener, teológus, Erdély első evangélikus püspöke (1553-54)
Slavoj Žižek, pszichoanalitikus, filozófus

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Források

Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)