Ljubljana
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ljubljana, a Ljubljanica folyó | |||
|
|||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
| Ljubljana elhelyezkedése Szlovéniában | |||
| Koordinátái: | |||
| Kormányzat | |||
| Ország Régió |
Szlovénia Zasavska |
||
| Alapítás éve | 15 | ||
| Polgármester | Zoran Janković (Lista Zorana Jankovića) | ||
| Népesség | |||
| Város (2002) | 265 881 fő | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 275 km² | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa, ez egyik legfiatalabb főváros Európában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A közepes nagyságú város, Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.
[szerkesztés] Története
- Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
- A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
- A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
- Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Petuvium (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
- Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
- A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
- Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
- A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
- A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
- 1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
- 1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
- 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
- 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Ljubljana városrészei betűrendben a következők:
- Bežigrad
- Bizovik
- Breg
- Črnuče
- Dobrunje
- Fužine
- Glinice
- Guncle
- Hrušica
- Ježica
- Kašelj
- Moste
- Nove Jarše
- Nadgorica
- Podgorica
- Poljane
- Polje
- Rakovnik
- Rožna Dolina
- Rudnik
- Slape
- Sostro
- Studenec
- Šentjakob
- Šentvid
- Šiška
- Šmarna gora
- Šmartno ob Savi
- Šmartno pod Šmarno goro
- Štepanja vas
- Tacen
- Vevče
- Vič
- Vižmarje
- Zadobrova
- Zalog
[szerkesztés] Látnivalói
Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:
- Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
- Prešeren-tér (Prešernov trg)
- Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
- Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
- Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
- Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
- Sárkány-híd (Zmajski most)
- Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
- Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
- Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
- Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
- Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
- Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
- Žale temető, Jože Plečnik
- Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),
[szerkesztés] Ljubljana építészei
- 18. század (barokk): Gregor Maček (1682-1745), Candido Zulliani (1712-1769), Matija Persky (1681-1761), Lovrenc Prager (1720-1791), Gabriel Gruber (1740-1805)
- 19. század:Ignacij Prager (1762-1830), Jožef Schemerl, Vilijem Treo (1845-1926), Raimund Jeblinger (1853-1937), Vladimir Hrasky (1857-1939), Ciril Metod Koch (1867-1925)
- 20. század: Maks Fabiani (1865-1962), Jože Plečnik (1872-1957), Josip Costaperaria (1876-1951), Ivan Vurnik (1884-1971), Vladimir Šubic (1894-1946), Jože Sivec (1896-1974), France Tomažič (1899-1971), Stanko Rohrman (1899-1973), Ivo Spinčič (1903-1985)
[szerkesztés] Kultúra
Ljubljana a szlovénok kulturális központja.
[szerkesztés] Tudomány, oktatás
- Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
- Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
- Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Múzeumok
- Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
- Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
- Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
- Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
- Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)
[szerkesztés] Egyéb intézmények
- Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
- Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
- Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
- Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)
[szerkesztés] Rendezvények
- Ljubljanai Fesztivál
- Ljubljanai Nemzetközi Vásár
[szerkesztés] Híres emberek
- Alexander von Auersperg gróf, osztrák költő és politikus
- Anton Azbé, szlovén származású osztrák festő
- Eduard Baar-Baarenfels, osztrák politikus
- Andrej Bajuk, szlovén politikus
- Brigita Bukovec, szlovén könnyűatléta, olimpikon
- Philipp von Cobenzl, osztrák politikus
- Jernej Damjan, szlovén síugró
- Andrej Hauptman, kerékpározó
- Urška Hrovat, szlovén sífutónő
- Martin Hvastija, kerékpározó
- Edvard Kardelj, jugoszláv poltikus
- Zoran Klemenčič, kerékpározó
- Lovrenc Košir, a bélyeg feltalálója
- Marijan Lipovšek, zeneszerző
- Janez Baptist Novak, zeneszerző
- Fritz Pregl, osztrák kémikus
- Franc Kardinal Rodé,
- Veronika Šarec, szlovén sífutó
- Georg von Slatkonia, Bécs katolikus püspöke
- Mateja Svet, szlovén sífutó
- Johann Weichard Valvasor, szlovén történész
- Milan Vidmar, sakknagymester, elektrotechnikus`
- Paul Wiener, teológus, Erdély első evangélikus püspöke (1553-54)
- Slavoj Žižek, pszichoanalitikus, filozófus
[szerkesztés] Testvérvárosok
Chemnitz, Németország, 1966
Wiesbaden, Németország, 1977
Leverkusen, Németország, 1979
Zágráb, Horvátország, 2001
Tiflis, Grúzia
Athén, Görögország
[szerkesztés] Források
- Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963 243 262 2
- Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
- Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ljubljana hivatalos weboldala
- Ljubljana magyar nyelvű útikalauz
- Ljubljana térkép
- Interaktív turisztikai oldal (szlovén, német, angol)
- History and Tourist information
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Prishtina | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


