Ljubljana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ljubljana
Ljubljanica-river.jpg
Ljubljana, a Ljubljanica folyó
Ljubljana címere
Ljubljana címere
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Gorenjska
Statisztikai régió Osrednjeslovenska
Község Ljubljana
Rang község jogú város (mestna občina)
Alapítás éve 1144
Polgármester Zoran Janković
Irányítószám 1000
Körzethívószám 01
Rendszám területkód LJ
Népesség
Teljes népesség 276 091 fő (2008) +/-
Népsűrűség 1004 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 298 m
Terület 163,8 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Ljubljana  (Szlovénia)
Ljubljana
Ljubljana
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 03′, k. h. 14° 30′Koordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 14° 30′
Karte Ljubljana si.png
Ljubljana község elhelyezkedése
Ljubljana weboldala
A belváros tetői, háttérben a várral
Panoráma a várból
A városháza éjszaka
Dóm
Tivoli-kastély
Nemzeti Galéria
Operaház
A Ljubljanai Egyetem

Ljubljana (IPA: [ljubˈljaːna], németül: Laibach IPA: [ˈlaebax], olaszul: Lubiana IPA: [lubˈjaːna] vendül: Lüblana IPA: [lybˈlaːna]) 1991. június 25. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közepes méretű város Szlovénia földrajzi középpontjában, 163,8 km²-en fekszik a Szávába ömlő Ljubljanica folyó két partján. A Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina) két tájegysége a Ljubljanai-lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék. A folyó jobb partján a régi városrészek terülnek el, bal partján az új negyedek.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljubljana éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 14,8 19,7 24,6 27,8 32,4 35,6 37,6 36,5 31,3 26,5 20,3 16,7 37,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,0 6,2 11,2 15,4 20,8 23,9 26,5 26,1 21,5 15,3 7,9 3,4 15,1
Átlaghőmérséklet (°C) −0,1 1,8 6,1 10,0 15,0 18,1 20,4 19,8 15,5 10,3 4,5 0,7 10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,7 −1,9 1,4 4,9 9,4 12,7 14,6 14,4 11,0 6,7 1,7 −1,7 5,9
Rekord min. hőmérséklet (°C) −20,3 −23,3 −14,6 −3,3 −1,2 2,9 7,4 5,8 −0,6 −5,4 −14,5 −16,0 −23,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 71 71 87 103 113 154 117 134 131 147 137 103 1368
Havi napsütéses órák száma 57 99 140 166 218 226 267 245 169 110 56 45 1798
Forrás: Slovenian Enivironment Agency (ARSO)


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, később a sárkány vált a város jelképévé.
  • Az itteni mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr. e. IV. évezred) kerékmaradványát.
  • Kr. e. 2000 körül bronzkori népesség élt itt: cölöpépítményes településekre utaló nyomokat találtak a mai város területén.
  • A Kr. e. I. évezredben venétek, illírek, illír-kelta japodok, majd a Kr. e. III. században kelta tauriszkuszok éltek a vidékén.
  • Augustus császár idején nyomultak be ide a római légiók, és Kr. u. 15–ben alapították meg azt az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római települést, ami eleinte Pannónia provinciához tartozott. Celea (Celje), Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánút. A falakkal megerősített városban 5-6000 ember élt. Saját istennőjük is volt: Equrna, de a kereszténység is korán gyökeret eresztett.
  • A várost 452-ben az Attila király vezetésével Aquileia felé induló hun seregek pusztították el.
  • A szlávok a VI. században érkeztek a területre; a vidéket szlovén törzsek vették birtokba. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között. Lakói eleinte avar, majd a IX. századtól keleti frank uralom alatt éltek, a X. század első felében pedig gyakran találkozhattak az Itália felé tartó kalandozó magyarokkal.
  • A Német-római Birodalomhoz tartozó települést írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1220-ban, sőt a várban saját pénzt is verettek. A városlakók élete 3 tér köré szerveződött: a Régi téren a céhekbe szerveződő kézművesek éltek, a Városi tér iskolai és egyházi központ volt, az Új téren a nemesek házai sorakoztak. A várost fal vette körül, a folyópartokat pedig már 2 híd kötötte össze. A város az 1335-ben Habsburg uralom alá kerülő Krajna tartomány székhelyévé vált. Sorra alakultak a kolostorok, az Itália felé tartó Łokietek Erzsébet magyar anyakirályné pedig polgári kórházat alapított. Fia, Nagy Lajos nápolyi hadjáratai során jár erre.
  • 1461-ben vált püspöki székhellyé, majd felépült az első városháza is. Ez a század Ljubljana kulturális fellendülésének kora, bár ezt beárnyékolta a török veszedelem és a feudális pártharcok (Cillei Ulrik például sikertelenül ostromolta a várost).
  • 1511-ben földrengés döntötte romba Ljubljanát, de utána reneszánsz stílusban újjáépült. 1538-43 között a ljubljanai várból irányította egész Krajnát Jurisics Miklós. A városban már kb. 5000 ember élt, akik 70%-ának szlovén volt az anyanyelve. Így válhatott a szlovén reformáció központjává: élt itt Primož Trubar és Jurij Dalmatin is. 1597-ben aztán megjöttek a jezsuiták, velük pedig az ellenreformáció és a barokk.
  • A XVIII. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon, és átterjeszkedett a folyó bal partjára is. Az egykori falakat lebontották, és Francesco Robba irányításával barokk épületek sorát emelték.
  • 1809-1813-ban rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, és az ún. Illír Tartományok fővárosa volt, majd 1821-ben itt ült össze a forradalomellenes Szent Szövetség ún. laibachi kongresszusa. A franciák uralma idején a szlovén iskolákban is tanított hivatalos nyelv lett, ami elősegítette a nemzeti öntudat kialakulását. Ennek volt úttörője a Ljubljanában élő, a szlovén himnusz szövegét is író France Prešeren.
  • 1846-tól kezdve kiépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, 3 év múlva pedig már begördült az első bécsi vonat Ljubljanába.
  • 1849. május 5. és július 23. között a várban tartották fogva Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
  • 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg, s a katasztrófa után a várost immár historizáló, eklektikus és szecessziós stílusban kellett újjáépíteni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének és modernizálódásának.
  • A két világháború között Ljubljana a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) szlovén részének székhelye volt, Egyetem, Nemzeti Galéria és Akadémia jött létre ekkoriban. A város ekkori épületei Jože Plečnik félreismerhetetlen keze nyomát viselik magukon.
  • A második világháborúban 1941-43 között olasz, majd német megszállás alatt állt. A várost az ellenállás erősödése miatt a megszállók 30 km hosszú szögesdrótkerítéssel vették körül.
  • A háború után Ljubljana a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosa lett, és gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül.
  • 1991 óta a város a független Szlovénia fővárosa.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljubljana városrészei betűrendben a következők: Bežigrad, Bizovik, Breg, Črnuče, Dobrunje, Fužine, Glinice, Guncle, Hrušica, Ježica, Kašelj, Moste, Nove Jarše, Nadgorica, Podgorica, Poljane, Polje, Rakovnik, Rožna Dolina, Rudnik, Slape, Sostro, Studenec, Šentjakob, Šentvid, Šiška, Šmarna gora, Šmartno ob Savi, Šmartno pod Šmarno goro, Štepanja vas, Tacen, Vevče, Vič, Vižmarje, Zadobrova, Zalog.

A Ljubljana nevét viselő közigazgatási egységhez, községhez a következő települések tartoznak: Besnica, Brezje pri Lipoglavu, Dolgo Brdo, Dvor, Češnjica, Črna vas, Gabrje pri Jančah, Janče, Javor, Lipe, Ljubljana, Mali Lipoglav, Mali Vrh pri Prežganju, Malo Trebeljevo, Medno, Pance, Podgrad, Podlipoglav, Podmolnik, Prežganje, Ravno Brdo, Rašica, Repče, Sadinja vas, Selo pri Pancah, Spodnje Gameljne, Srednje Gameljne, Stanežiče, Šentpavel, Toško Čelo, Tuji Grm, Veliki Lipoglav, Veliko Trebeljevo, Vnajnarje, Volavlje, Vrhovci, Zagradišče, Zalog, Zgornja Besnica, Zgornje Gameljne.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

  • Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
  • Prešeren-tér (Prešernov trg)
    • Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
  • Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
  • Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
  • Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
  • Sárkány híd(Zmajski most)
  • Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
  • Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
  • Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
  • Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
  • Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
  • Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
  • Žale temető, Jože Plečnik
  • Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),

Ljubljana építészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

Tudomány, oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
  • Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
  • Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
  • Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
  • Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
  • Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
  • Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

Egyéb intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
  • Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
  • Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
  • Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ljubljanai Fesztivál
  • Ljubljanai Nemzetközi Vásár

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
  • Rajnics Viktória: Szlovénia, útikönyv és térkép (Tábla és Penna Kiadó, 2006.) ISBN 963-86710-2-5
  • Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
  • Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ljubljana témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg Ljubljana ljubljana címszót a Wikiszótárban!