Jereván
| Jereván (Երեվան) | |||
 |
|||
| Jereván, háttérben az Araráttal | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Örményország |
||
| Tartomány | Jereván | ||
| Alapítás éve | Kr.e.782 | ||
| Polgármester | Jervand Zaharjan | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 088 000 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 5196,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 989,4 m | ||
| Terület | 227 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jereván
Pozíció Örményország térképén
|
|||
| Jereván weboldala | |||
Jereván (örményül: Երեվան vagy Երևան) Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja. A város több, mint 2780 éves, így a világ egyik legrégebbi városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Jereván Kelet-Örményországban, az Ararát-völgy északkeleti részén fekszik. A város magasabban fekvő részét három oldalról hegyek veszik körül, délről pedig a Hrazdan (az Arax egyik mellékfolyója) két partján terül el a főváros. A terület magassága 900 és 1300 méter között váltakozik.
Az éghajlat kontinentális jellegű. Bár egy szélességen fekszik mediterrán jellegű országokkal, de magasság és a tengerektől való nagy távolság miatt a nyarak szárazak és melegek, a telek hidegek és rövidek. Az átlag hőmérséklet 13 °C. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb az augusztus. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 °C-ot, télen pedig a -15 °C-ot.
A csapadék mennyisége is nagyon kicsi a kontinentális éghajlat miatt, átlagosan 270–305 mm/év. A legkevesebb csapadék augusztusban, a legtöbb márciusban hullik.
| Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | Éves | |
| Átlag hőmérséklet [°C] | -5 | 0 | 7 | 11 | 19 | 23 | 25 | 25 | 20 | 15 | 8 | 1 | 13 |
| Átlag cspadékm. [mm] | 20 | 20 | 30 | 40 | 40 | 20 | 10 | 10 | 10 | 30 | 20 | 20 | 270 |
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Korai történelem
A város területe már az i. e. 4. évezredtől kezdve lakott, az első megerősített települések a bronzkorból Shengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy i. e. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén az észak-kaukázusi barbárok elleni védelmül. E város képezte alapját a frissen szervezett tartománynak, a később görög néven Szóphéné (latinul Sophene) ismert térségnek. Az urartui fennhatóság alatt öntözőcsatornák és víztározók épültek. Az i. e. 6-4.századig az Akhaimenida Birodalom központja volt. I. e. 582-ben a szkíták lerombolták a várostól 30 mérföldnyire fekvő Karmir Blur erődöt. Az i. e. 4. és az i. sz. 3. század közötti időszakról nem ismerünk történelmi adatokat, ezért ezt a korszakot Jereván sötét éveinek nevezik. I. sz. 301-ben az örmények felvették a kereszténységet és az 5. században megépült Jereván első temploma, a Péter-Pál templom (1931-ben lerombolták).
[szerkesztés] Idegen uralom (658-1827)
658-ban a várost elfoglalták az arabok. Ezután a település sokáig az Európa és India közti karavánutak egyik fontos kereszteződése volt. A 7. század óta hívják Jerevánnak, ekkor a perzsa uralom alatt álló Örményország fővárosa volt. A 9. és a 11. század között az örmény Bagratuni Királyság egyik fontos városa volt. Ezután a szeldzsuk törökök foglalták el, majd 1387-ben Timur Lenk uralma alá került, aki kifosztotta a települést. Stratégiai jelentősége miatt gyakran cserélt gazdát Perzsia és a törökök között, 1513 és 1737 között például 14-szer. 1604-ben I. Abbas sah uralma alatt több tízezer örményt deportáltak Perzsiába, melynek köszönhetően a lakosság 80%-a muszlim, és csak 20%-a volt örmény. Az 1670-es évek-ben Jean Chardin francia utazó járt a városban, és bemutatta azt „Cavalier Chardin utazásai a Kaukázusontúl 1672-1673-ban” című könyvében. 1679.június 7-én egy erős földrengés teljesen romba döntötte a települést. A Safavid dinasztia uralma alatt Jereván és környéke a Chukursaad (Irevan) Beglerbégség közigazgatási egységhez tartozott. 1747-től a Perzsa Birodalomnak alárendelt Erivan Kánság része volt egészen 1828-ig.
[szerkesztés] A cári Oroszország uralma alatt (1828-1917)
A II. Orosz-Perzsa Háború idején az oroszok Ivan Paskevich vezetésével 1827.október 1-jén elfoglalták a várost, melyet 1828-ban hivatalosan is feladtak a perzsák, így az orosz uralom alá került. A Turkmenchayi Béke után megindult az örmény lakosság visszatelepülése Perzsiából és Törökországból. Az 1829-ben a hazaérkezett örményeknek egy új negyed épült. A település politikai és gazdasági súlya egyaránt elkezdett növekedni. A régi épületek egy részét lerombolták és helyükbe új, európai stílusúakat emeltek. I. Miklós cár 1837-es látogatására a település már elnyerte az uyezd rangot.
1854-ben készült el az első városrendezési terv. Ugyanebben az évben adták át a Szent Hripsime és Szent Gayane kollégiumot és az angolkertet. 1874-ben Zacharia Gevorkian megnyitotta az első nyomdát, 1879-ben pedig az első színházat. 1898-ban megnyílt az első közkönyvtár, és a városnak vasúti összeköttetése volt Alexandropollal, Tiflisszel és Julfával. 1913-ban megindult a telefonszolgáltatás, melynek akkoriban 8 előfizetője volt.
A századfordulóra Jerevánnak 29000 lakosa volt, melynek 49%-a azeri, 48%-a örmény, 2%-a pedig orosz nemzetiségű volt.
[szerkesztés] Rövid függetlenség (1917-1920)
Az 1917-es orosz forradalom után a grúz, örmény és azeri vezetők létrehozták a független Kaukázusontúli Köztársaságot. Ez azonban rövid életűnek bizonyult, és darabjaira hullott. Így Jereván 1918.május 28-án a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. 1919.május 16-án megalakult a Jereváni Állami Egyetem elődje, mely a 2. nemzeti egyetem volt a Kaukázusontúl.
1920.november 29-én a 11. Vörös Hadsereg elfoglalta az örmény fővárost. A függetlenségpártiak megpróbálták visszafoglalni 1921 februárjában, de 1921.április 2-án végleg szovjet kézbe került.
[szerkesztés] Szovjet időszak (1920-1991)
A szovjet időszak idején a főváros modern ipari és tudományos központtá és egymilliós nagyvárossá fejlődött.
Az 1920-as években indult meg a város átépítése Alexander Tamanyan örmény építész tervei szerint. Tamanyan sugaras szerkezetű várost tervezett, melynek megvalósításához sok történelmi épületet, templomokat, mecseteket, bazárokat, karavánszerájokat és a perzsa erődöt is le kellett rombolni. Helyükbe az akkori sztálinista építészetet a nemzeti stílussal ötvöző épületek kerültek.
1965-ben a genocídium 50. évfordulóján Jerevánban 24 órás szovjetellenes tüntetést tartottak azért, hogy a szovjet hatóságok ismerjék el a genocídium tényét. A város 1968-ban ünnepelte alapításának 2750. évfordulóját. 1981-ben készült el a metró első szakasza. 1988-89-ben a hegyi-karabahi konfliktus miatt a teljes azeri lakosság elmenekült.
[szerkesztés] A függetlenség elnyerése után (1991- )
A Szovjetunió széthullását követően 1991.szeptember 21-én Jereván a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. Az önállóság elnyerése után a Szovjetunió gyöngyszemének tartott ország és fővárosa komoly problémákkal szembesült. Eltűnt a korábbi hatalmas szovjet piac és a két szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal a hegyi-karabahi konfliktus miatt rendkívül feszültté vált a viszonya. A városban nem volt áram, gáz és benzin, fűteni csak fával lehetett. 1996-ra az ország megegyezett Iránnal az olaj és más egyéb termékek szállításáról és az áramtermelés is újraindult.
2001-ben elkészült az új székesegyház. Megindult egy nagyszabású városfejlesztés, melynek keretében a régi, szovjet épületek helyébe új, korszerű lakóházakat emelnek. A turizmus is kezd fellendülni, ennek egyik jeleként 2007-ben adták át az első sétálóutcát, az „Északi sugárutat”, mely az operaháztól a Köztársaság térre vezet.
[szerkesztés] Közigazgatás
Jereván városa önmagában egy tartomány Örményország 11 tartománya közül. A várost 12 körzetre (Համայնք) osztották fel, melyek mindegyike közösségekre (Թաղամաս) tagolódik.
A főváros polgármesterét mindig az örmény elnök jelöli ki. A jelenlegi polgármester, Yervand Zakharyan 2003 óta tölti be hivatalát.
Körzetek:
- Ajapnyak
- Arabkir
- Avan
- Davtashen
- Erebuni
- Kentron
- Malatia-Sebastia
- Nor-Nork
- Nork-Marash
- Nubarashen
- Qanaqer-Zeytun
- Shengavit
Jereván polgármesterei:
- 1989-1990: Artashes Geghamyan
- 1990-1992: Hambartsoum Galstyan
- 1992-1996: Vahagn Khachatryan
- 1996: Ashot Mirzoyan
- 1996-1998: Vano Siradeghyan
- 1998-1999: Suren Abrahamyan
- 1999-2001: Albert Bazeyan
- 2001-2003: Robert Nazaryan
- 2003- : Yervand Zakharyan
[szerkesztés] Gazdaság
Jereván Örményország ipari központja. Az ipar legfőbb ágazatai a gépipar, vegyipar, textilipar és az élelmiszeripar, különösen a konyakgyártás, mely világhírű. Az egyik legfontosabb konyakgyár az Ararát Konyakgyár. A főváros nemcsak az örmény nagyvállalatok központja, hanem jó néhány nyugati nagyvállalat is kezdi idehelyezni székhelyét, például a Lycos.
A város Örményország kereskedelmi központja is. Itt található az Örmény Nemzeti Bank, az Örmény Értéktőzsde és több kereskedelmi bank.
[szerkesztés] Oktatás
Jereván egyetemei a következők:
- Jereváni Állami Egyetem
- Jereváni Orvosi Egyetem
- Örmény Műszaki Egyetem
- Jereváni Nyelvészeti Egyetem
- Jereváni Peadógiai Egyetem
- Jereváni Állami Zeneakadémia
- Orosz-Örmény Állami Egyetem
- Amerikai Egyetem
[szerkesztés] Közlekedés
Jereván közlekedésének gerincét az 1981-ben épült metró adja. Ezenkívül fontos szerepet játszanak még az iránytaxik, az úgynevezett Yertughayin Taxik. Ezek inkább haszongépjárművekre hasonlítanak. Előre meghatározott útvonalakon járnak és bárhol le lehet őket szólítani, vagy ki lehet belőlük szállni a városközponton kívül.
A főváros Örményország fő közlekedési csomópontja, itt találkoznak a legfontosabb főutak és vasútvonalak. A városnak két repülőtere van, a központtól 15 km-re lévő Zvartnots nemzetközi repülőtér és az Erebuni repülőtér, ám az utóbbit gyakorlatilag nem használják.
[szerkesztés] Látnivalók
A fővárosban kevés a régi korból származó műemlék, köszönhetően a város 20. századi átépítésének. A Legrégebbi időkből származó látnivalói közé tartozik egy urartui és római erőd. A modern korból viszont sok híres látnivalója van:
- A Matenadaran levéltár, mely számos értékes ősi örmény, görög, szíriai, héber, római és perzsa dokumentumot őriz
- A Köztársaság Tér, a főváros szíve, közepén szökőkúttal, oldalán a külügyminisztériummal, a Mariott Hotellel, a főpostával, lakóházakkal, és az Örmény Történelmi Múzeummal. A tér kövezete felülről nézve egy örmény szőnyeghez hasonlít.
- A Világosító Szent Gergely Katedrális, a város 2001-ben elkészült új székesegyháza
- Az Örményország Anyácska szobor (Mayr Hayastan) a Haghtanak-parkban (Győzelem park), mely a város hősi halottaira emlékeztet. Talapzatában egy múzeum található.
- A Tsitsernakaberd, az örmény népirtás halottainak emlékműve, közelében a Genocídium Múzeummal.
- A Cascade, egy lépcsősor mely a központi városrészt köti össze a Győzelem parkkal. Tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a városra.
- Az Északi sugárút, a 2007 végére elkészülő sétálóutca, mely az operaházat köti össze a Köztársaság térrel.
[szerkesztés] Képek
-
A Köztársaság tér
-
Világosító Szent Gergely katedrális
-
Az Örmény Történeti Múzeum a Köztársaság téren
-
Alexader Tamanyan szobra, háttérben a Cascade
[szerkesztés] Szórakozás
A szabadidő eltöltésére sok lehetőség van.
A fővárosban sok, akár nemzetközi hírnek is örvendő múzeum van. A Matenadaran örmény és ókori népek kéziratainak világhírű gyűjteménye. Az Örmény Történelmi Múzeum a Nemzeti Galériával egy épületben, a Köztársaság téren található. Ezeken kívül ismert még az Erebuni Erődmúzeum, a Genocídium Múzeum és a Parajanov Múzeum.
A város leghíresebb koncertterme az operaház. Repertoárjában az örmény nemzeti daraboktól a nemzetközi klasszikusokig minden fajta mű megtalálható. A leghíresebb filmszínházak a Moszkva és a Nairi Mozi.
Az éjszakai élet legkedveltebb színhelyei az Astarl, a One és a Relax Nightclub, a L'Orange, The Club és a The Shramrock Tavern bárok.
[szerkesztés] Sport
Jereván legnépszerűbb sportága a labdarúgás. Jelentősebb klubjai a volt szovjet bajnok Ararat, a tizenegyszeres örmény bajnok Pjunik, a Mika és a Bananc.
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Érdekességek
[szerkesztés] Híres emberek
|
|
[szerkesztés] Jereváni rádió
A jereváni rádió külön viccfajtát képviselt a szocialista időkben. A legismertebb talán a következő:
- – Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
- – A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A „jereváni rádiót” azóta is annak kapcsán szokás emlegetni, ha egy lényegi különbséget apró módosításként tüntetnek föl.
[szerkesztés] Források
- Sergey Vardanyan:Örményország fővárosai Apolo 1995 , ISBN 5-8079-0778-7
- G. Zakoyan, M. Sivaslian, V. Navasardian: Az én Jerevánom Acnalis 2001, ISBN 99930-902-0-4
- Bagi Éva: Kövek zenéje. Örményországi barangolások Pronett Invest Kft. 2003, ISBN 963-206-697-9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Yerevan.ru - The capital of Armenia online (Russian)
- Armenica.org
- Jereván az Armeniapedia.org-on
- Jereván a Cilicia.com-on
- Armenia Info-Jereván
- Képek
|
|||||||||
|
|||||||
