Jereván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jereván (Երեվան)
Yerewan with Ararat.jpg
Jereván, háttérben az Araráttal
Jereván címere
Jereván címere
Jereván zászlaja
Jereván zászlaja
Közigazgatás
Ország  Örményország
Tartomány Jereván
Alapítás éve i. e. 782
I. Argisti
Polgármester Taron Margarjan 2010
Irányítószám 0001—0099
Körzethívószám 10
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 088 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 5196,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 989,4 m
Terület 227 km²
Elhelyezkedése
Jereván (Örményország)
Jereván
Jereván
Pozíció Örményország térképén
é. sz. 40° 10′ 12″, k. h. 44° 31′ 12″Koordináták: é. sz. 40° 10′ 12″, k. h. 44° 31′ 12″
Jereván weboldala

Jereván (örményül: Երեվան vagy Երևան) Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja. A város 2795 éves, így a világ egyik legrégebbi városa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jereván Kelet-Örményországban, az Ararát-hegység északkeleti részén fekszik a Hrazdan-folyó völgyében. A város magasabban fekvő részét három oldalról hegyek veszik körül, délről pedig a Hrazdan – az Araksz egyik mellékfolyója, amely a Szeván-tó vizét vezeti el – két partján terül el a főváros. A terület magassága 900 és 1300 méter között váltakozik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat kontinentális jellegű. Bár egy szélességen fekszik mediterrán jellegű országokkal, de magasság és a tengerektől való nagy távolság miatt a nyarak szárazak és melegek, a telek hidegek és rövidek. Az átlag hőmérséklet 13 °C. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb az augusztus. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 °C-ot, télen pedig a -15 °C-ot.

A csapadék mennyisége is nagyon kicsi a kontinentális éghajlat miatt, átlagosan 270–305 mm/év. A legkevesebb csapadék augusztusban, a legtöbb márciusban hullik.

Jereván éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,5 19,6 26,0 35,0 34,2 39,6 41,6 41,8 40,0 34,1 28,5 18,1 41,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,6 3,7 11,7 19,5 24,3 29,6 34,0 33,0 29,0 20,7 12,1 4,5 18,5
Átlaghőmérséklet (°C) −4,1 −1,3 5,6 12,9 17,2 22,0 26,2 25,3 21,1 13,2 6,0 −0,2 12,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −7,8 −5,3 0,3 6,9 10,8 14,7 18,8 17,8 13,3 7,0 1,4 −3,6 6,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −27,6 −26,0 −19,1 −6,8 −0,6 3,7 7,5 7,9 0,1 −6,5 −14,4 −27,1 −27,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 22 25 30 37 44 21 9 8 8 27 23 23 277
Havi napsütéses órák száma 93 113 161 177 241 297 344 331 279 210 138 93 2479
Forrás: World Meteorological Organisation


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősi Erebuni erőd romjai
Jereván 1672-ben

A város területe már az i. e. 4. évezredtől kezdve lakott, az első megerősített települések a bronzkorból Sengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy i. e. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén, miután e térséget elfoglalta, és birodalmához csatolta. Az észak-kaukázusi népek elleni védelmül, illetve az általa elfoglalt területek ellenőrzése céljából több erődöt alapított (pl. Argistihinili), ezek egyike a Jereván ősének számító Erebuni.

Az urartui fennhatóság alatt öntözőcsatornák és víztározók épültek. Az i. e. 6-4.századig az Akhaimenida Birodalom fontos erődítménye volt. I. e. 582-ben a szkíták lerombolták a várostól 30 mérföldnyire fekvő Karmir Blur erődöt. Az i. e. 4. és az i. sz. 3. század közötti időszakról nem ismerünk történelmi adatokat, ezért ezt a korszakot Jereván sötét éveinek nevezik. I. sz. 301-ben az örmények felvették a kereszténységet és az 5. században megépült Jereván első temploma, a Péter-Pál templom (1931-ben lerombolták).

Idegen uralom (658–1827)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

658-ban a várost elfoglalták az arabok. Ezután a település sokáig az Európa és India közti karavánutak egyik fontos kereszteződése volt. A 7. század óta hívják Jerevánnak, ekkor a perzsa uralom alatt álló Örményország fővárosa volt. A 9. és a 11. század között az örmény Bagratuni Királyság egyik fontos városa volt. Ezután a szeldzsuk törökök foglalták el, majd 1387-ben Timur Lenk uralma alá került, aki kifosztotta a települést. Stratégiai jelentősége miatt gyakran cserélt gazdát Perzsia és a törökök között, 1513 és 1737 között például 14-szer.

1604-ben I. Abbász sah uralma alatt több tízezer örményt deportáltak Perzsiába, melynek köszönhetően a lakosság 80%-a muszlim, és csak 20%-a volt örmény. Az 1670-es évek-ben Jean Chardin francia utazó járt a városban, és bemutatta azt a Chardin lovag úr utazásai Perzsiában és a Kelet más helyein[1] című könyvében. 1679.június 7-én egy erős földrengés teljesen romba döntötte a települést. A Safavid dinasztia uralma alatt Jereván és környéke a Chukursaad (Irevan) Beglerbégség közigazgatási egységhez tartozott. 1747-től a Perzsa Birodalomnak alárendelt Erivan Kánság része volt egészen 1828-ig.

A cári Oroszország uralma alatt (1828–1917)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minaret, a városi mecset Jerevánban
Kék mecset Jerevánban
Ortodox templom Jerevánban

Az orosz–perzsa háború (1826–1828) idején az oroszok Ivan Paszkevics vezetésével 1827. október 1-jén elfoglalták a várost, melyet 1828-ban hivatalosan is feladtak a perzsák, így az orosz uralom alá került. A turkmencsaji béke után megindult az örmény lakosság visszatelepülése Perzsiából és Törökországból. Az 1829-ben a hazaérkezett örményeknek egy új negyed épült. A település politikai és gazdasági súlya egyaránt elkezdett növekedni. A régi épületek egy részét lerombolták és helyükbe új, európai stílusúakat emeltek. I. Miklós cár 1837-es látogatására a település már elnyerte az ujezd székhelye rangot.

1854-ben készült el az első városrendezési terv. Ugyanebben az évben adták át a Szent Hripszime és Szent Gajane kollégiumot és az angolkertet. 1874-ben Zacharia Gevorkian megnyitotta az első nyomdát, 1879-ben pedig az első színházat. 1898-ban megnyílt az első közkönyvtár, és a városnak vasúti összeköttetése volt Alekszandropollal, Tiflisszel és Dzsulfával. 1913-ban megindult a telefonszolgáltatás, melynek akkoriban 8 előfizetője volt.

A századfordulóra Jerevánnak 29 000 lakosa volt, melynek 49%-a azeri, 48%-a örmény, 2%-a pedig orosz nemzetiségű volt.

Rövid függetlenség (1917–1920)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1917-es orosz forradalom után a grúz, örmény és azeri vezetők létrehozták a független Kaukázusontúli Köztársaságot. Ez azonban rövid életűnek bizonyult, és darabjaira hullott. Így Jereván 1918.május 28-án a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. 1919.május 16-án megalakult a Jereváni Állami Egyetem elődje, mely a 2. nemzeti egyetem volt a Kaukázuson túl.

1920.november 29-én a 11. Vörös Hadsereg elfoglalta az örmény fővárost. A függetlenségpártiak megpróbálták visszafoglalni 1921 februárjában, de 1921.április 2-án végleg szovjet kézbe került.

Szovjet időszak (1920–1991)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város alapításának 2750. évfordulójára kiadott bélyeg

A szovjet időszak idején a főváros modern ipari és tudományos központtá és egymilliós nagyvárossá fejlődött.

Az 1920-as években indult meg a város átépítése Alekszandr Tamanjan örmény építész tervei szerint. Tamanjan sugaras szerkezetű várost tervezett, melynek megvalósításához sok történelmi épületet, templomokat, mecseteket, bazárokat, karavánszerájokat és a perzsa erődöt is le kellett rombolni. Helyükbe az akkori sztálinista építészetet a nemzeti stílussal ötvöző épületek kerültek.

1965-ben a genocídium 50. évfordulóján Jerevánban 24 órás szovjetellenes tüntetést tartottak azért, hogy a szovjet hatóságok ismerjék el a genocídium tényét. A város 1968-ban ünnepelte alapításának 2750. évfordulóját. 1981-ben készült el a metró első szakasza. 1988-89-ben a hegyi-karabahi konfliktus miatt a teljes azeri lakosság elmenekült.

A függetlenség elnyerése után (1991–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió széthullását követően 1991.szeptember 21-én Jereván a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. Az önállóság elnyerése után a Szovjetunió gyöngyszemének tartott ország és fővárosa komoly problémákkal szembesült. Eltűnt a korábbi hatalmas szovjet piac és a két szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal a hegyi-karabahi konfliktus miatt rendkívül feszültté vált a viszonya. A városban nem volt áram, gáz és benzin, fűteni csak fával lehetett. 1996-ra az ország megegyezett Iránnal az olaj és más egyéb termékek szállításáról és az áramtermelés is újraindult.

2001-ben elkészült az új székesegyház. Megindult egy nagyszabású városfejlesztés, melynek keretében a régi, szovjet épületek helyébe új, korszerű lakóházakat emelnek. A turizmus is kezd fellendülni, ennek egyik jeleként 2007-ben adták át az első sétálóutcát, az „Északi sugárutat”, mely az operaháztól a Köztársaság térre vezet.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jereván 12 körzete

Jereván városa önmagában egy tartomány Örményország 11 tartománya közül. A várost 12 körzetre (Համայնք) osztották fel, melyek mindegyike közösségekre (Թաղամաս) tagolódik.

A főváros polgármesterét mindig az örmény elnök jelöli ki.

körzet örmény név népesség (2011) terület (km²)
Adzsapnjak Աջափնյակ
108 300
25
Arabkir Արաբկիր
130 600
12,35
Avan Ավան
51 000
8,37
Davtasen Դավթաշեն
41 200
6,71
Erebouni Էրեբունի
122 500
48,41
Kanaker-Zejtoun Քանաքեր-Զեյթուն
79 600
8,10
Kentron Կենտրոն
131 000
14,20
Malatia-Szebasztia Մալաթիա-Սեբաստիա
141 900
25,80
Nork-Maras Նորք-Մարաշ
11 300
4,60
Nor Nork Նոր Նորք
147 500
14,47
Noubarasen Նուբարաշեն
9700
18,11
Sengavit Շենգավիթ
147 300
40,50

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jereván Örményország ipari központja. Az ipar legfőbb ágazatai a gépipar, vegyipar, textilipar és az élelmiszeripar, különösen a brandygyártás, mely világhírű. Az egyik legfontosabb konyakgyár az Ararát Konyakgyár. A főváros nemcsak az örmény nagyvállalatok központja, hanem jó néhány nyugati nagyvállalat is kezdi idehelyezni székhelyét, például a Lycos.

A város Örményország kereskedelmi központja is. Itt található az Örmény Nemzeti Bank, az Örmény Értéktőzsde és több kereskedelmi bank.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyetem épülete

Jereván egyetemei a következők:

  • Jereváni Állami Egyetem
  • Jereváni Orvosi Egyetem
  • Örmény Műszaki Egyetem
  • Jereváni Nyelvészeti Egyetem
  • Jereváni Pedagógiai Egyetem
  • Jereváni Állami Zeneakadémia
  • Orosz-Örmény Állami Egyetem
  • Amerikai Egyetem

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zvartnoc nemzetközi repülőtér várója

Jereván közlekedésének gerincét az 1981-ben épült metró adja. Ezenkívül fontos szerepet játszanak még az iránytaxik, az úgynevezett ertoughajin taxik. Ezek a mikrobuszok előre meghatározott útvonalakon járnak és bárhol le lehet őket inteni, vagy ki lehet belőlük szállni a városközponton kívül.

A főváros Örményország fő közlekedési csomópontja, itt találkoznak a legfontosabb főutak és vasútvonalak. A városnak két repülőtere van, a központtól 15 km-re lévő Zvartnoc nemzetközi repülőtér és az Erebuni repülőtér, ám az utóbbit gyakorlatilag nem használják.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világosító Szent Gergely katedrális

A fővárosban kevés a régi korból származó műemlék, köszönhetően a város 20. századi átépítésének. A Legrégebbi időkből származó látnivalói közé tartozik egy urartui és római erőd. A modern korból viszont sok híres látnivalója van:

  • A Matenadaran levéltár, mely számos értékes ősi örmény, görög, szíriai, héber, római és perzsa dokumentumot őriz
  • A Köztársaság Tér, a főváros szíve, közepén szökőkúttal, oldalán a külügyminisztériummal, a Mariott Hotellel, a főpostával, lakóházakkal, és az Örmény Történelmi Múzeummal. A tér kövezete felülről nézve egy örmény szőnyeghez hasonlít.
  • A Világosító Szent Gergely Katedrális, a város 2001-ben elkészült új székesegyháza
  • Az Örményország Anyácska szobor (Mayr Hayastan) a Haghtanak-parkban (Győzelem park), mely a város hősi halottaira emlékeztet. Talapzatában egy múzeum található.
  • A Tsitsernakaberd, az örmény népirtás halottainak emlékműve, közelében a Genocídium Múzeummal.
  • A Cascade, egy lépcsősor mely a központi városrészt köti össze a Győzelem parkkal. Tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a városra.
  • Az Északi sugárút, a 2007 végére elkészülő sétálóutca, mely az operaházat köti össze a Köztársaság térrel.

Szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabadidő eltöltésére sok lehetőség van.

A fővárosban sok, akár nemzetközi hírnek is örvendő múzeum van. A Matenadaran örmény és ókori népek kéziratainak világhírű gyűjteménye. Az Örmény Történelmi Múzeum a Nemzeti Galériával egy épületben, a Köztársaság téren található. Ezeken kívül ismert még az Erebuni Erődmúzeum, a Genocídium Múzeum és a Parajanov Múzeum.

A város leghíresebb koncertterme az operaház. Repertoárjában az örmény nemzeti daraboktól a nemzetközi klasszikusokig minden fajta mű megtalálható. A leghíresebb filmszínházak a Moszkva és a Nairi Mozi.

Az éjszakai élet legkedveltebb színhelyei az Astarl, a One és a Relax Nightclub, a L'Orange, The Club és a The Shramrock Tavern bárok.

Jereváni panoráma

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jereván legnépszerűbb sportága a labdarúgás. Jelentősebb klubjai a volt szovjet bajnok Ararat, a tizenegyszeres örmény bajnok Pjunik, a Mika és a Bananc.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Ország
Oroszország Moszkva Oroszország
Oroszország Volgográd Oroszország
Oroszország Sztavropol Oroszország
Oroszország Szentpétervár Oroszország
Oroszország Rosztov Oroszország
Francia Lyon Franciaország
Francia Marseille Franciaország
Francia Párizs Franciaország
USA Cambridge (Massachusetts) USA
USA Los Angeles USA
Ukrajna Odessza Ukrajna
Ukrajna Kijev Ukrajna
Olasz Carrara Olaszország
Olasz Firenze Olaszország
Madagaszkár Antananarivo Madagaszkár
Libanon Bejrút Libanon
Moldova Chișinău Moldova
Szlovák Pozsony Szlovákia
Szíria Damaszkusz Szíria
Grúzia Tbiliszi Grúzia
Görög Athén Görögország
Belarusz Minszk Fehéroroszország
Kanada Montréal Kanada
Brazília São Paulo Brazília
Montenegró Podgorica Montenegró
Irán Iszfahán Irán
Magyarország Budapest Magyarország

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jereváni rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jereváni rádió külön viccfajtát képviselt a szocialista időkben. A legismertebb talán a következő:

– Igaz-e, hogy Moszkvában a Lenin téren Volvókat osztogatnak?
– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A „jereváni rádiót” azóta is annak kapcsán szokás emlegetni, ha egy lényegi különbséget apró módosításként tüntetnek föl.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Voyages de monsieur le chevalier Chardin en Perse et autres lieux de l’Orient

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sergey Vardanyan:Örményország fővárosai Apolo 1995 , ISBN 5-8079-0778-7
  • G. Zakoyan, M. Sivaslian, V. Navasardian: Az én Jerevánom Acnalis 2001, ISBN 99930-902-0-4
  • Bagi Éva: Kövek zenéje. Örményországi barangolások Pronett Invest Kft. 2003, ISBN 963-206-697-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jereván témájú médiaállományokat.