Élelmiszeripar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az élelmiszeripar elsősorban a feldolgozóipar alága, mely a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján – figyelembe véve a hagyományokat és az újabb követelményeket – az emberi vagy állati felhasználású élelmiszerek és italok, illetve dohánytermékek és számos, élelmiszernek közvetlenül nem minősülő köztes termék üzemi előállításával foglalkozik.

Jellemzői[szerkesztés]

Alapanyagai főként a mezőgazdaság és a halgazdálkodás termékei. Tizenegy alágazata van. 2014-ben a nemzetgazdaság második legjelentősebb feldolgozói alága volt.[1][2] Az Európai Unióban az iparágak kapcsolati rendszere a Magyarországon kialakult gyakorlattól némiképp eltérő, így már a csatlakozás előtt, 1994-től megindult egy átalakulási folyamat.

Az Uniós rendszert 2007 után a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozása (CPA: Classification of Products by Activity, magyarul TESZOR: termékek tevékenység szerinti osztályozása) foglalja magába. Magyarországi megfelelője a TEÁOR. E szerint – 2009. óta – az „élelmiszeripar” a hazai nemzetgazdasági ágakon belül a „CA” (feldolgozóipari, illetve mezőgazdaság-, erdőgazdálkodás-, halászati aggregátumok) ágazatcsoportban, elsősorban az Élelmiszergyártás (benne feldolgozás, tartósítás, gyártás), Italgyártás és Dohánytermék gyártása alatt jelenik meg.[3][4][5][6][7]

Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.

Története[szerkesztés]

A mezőgazdasági forradalom[szerkesztés]

A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszertermelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszertermelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban.

Az ipari forradalom[szerkesztés]

A bekerítések és a brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerő-igényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).

A második ipari forradalom[szerkesztés]

A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.

Ágazatok[szerkesztés]

Malomipar[szerkesztés]

A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik.

Sütő- és tésztaipar[szerkesztés]

A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik.

Cukoripar[szerkesztés]

A növényi alapanyagokból cukrot állít elő.

Előállítása : először a cukorrépát megtisztítják és feldarabolják. Ebből forró vízzel oldják ki a cukrot. A nyers cukorlevet tisztítják, majd tisztított oldatból bepárlással nyerik ki a kristályos cukrot.

Növényolajipar[szerkesztés]

Az élelmiszeripar azon része, mely az étolajnak szánt növények feldolgozásával foglalkozik.

Húsipar[szerkesztés]

Az állattenyésztésre épülő élelmiszer-feldolgozás gyártási folyamata.

Baromfiipar[szerkesztés]

Kifejezetten a szárnyas állatokra specializálódott élelmiszeripar.

Tejipar[szerkesztés]

A tejipar tejből készült termékek készítésével és feldolgozásával foglalkozik.

Konzervipar[szerkesztés]

Az élelmiszeripar azon része, mely a már iparilag emberi fogyasztásra alkalmas és kereskedelmi célokra szánt ételt, italt és egyéb fűszereket szállításra alkalmassá teszi, tehát becsomagolja.

Hűtőipar[szerkesztés]

Mirelit élelmiszernek szánt ételek elkészítésével foglalkozik.

Szeszipar[szerkesztés]

Alkoholos termékek elkészítésével, becsomagolásával és elszállítására való alkalmassá tételével foglalkozik.

A szeszes italok előállítása élesztőgombák erjesztő tevékenysége révén lejátszódó kémiai reakció. Az alkoholos erjedés során az élesztőgombák a szőlőcukrot oxigénmentes körülmények között etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakítják.

Boripar[szerkesztés]

Kifejezetten a bor palackozására specializálódott szeszipari részleg.

A bort jellemzően szőlőből készítik.

Söripar[szerkesztés]

Sörkészítéssel foglalkozik.

A sört árpából és komlóból állítják elő.

Az élelmiszer ágazat rendszere 2008 után[szerkesztés]

Magyarországon (TEÁOR'08/TESZOR)

10 Élelmiszergyártás
 • 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
 ·  · 10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása
 ·  · 10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
 • 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.20 Halfeldolgozás, -tartósítás
 • 10.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.31 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
 ·  · 10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
 • 10.4 Növényi, állati olaj gyártása
 ·  · 10.41 Olaj gyártása
 ·  · 10.42 Margarin gyártása
 • 10.5 Tejfeldolgozás
 ·  · 10.51 Tejtermék gyártása
 ·  · 10.52 Jégkrém gyártása
 • 10.6 Malomipari termék, keményítő gyártása
 ·  · 10.61 Malomipari termék gyártása
 ·  · 10.62 Keményítő, keményítőtermék gyártása
 • 10.7 Pékáru, tésztafélék gyártása
 ·  · 10.71 Kenyér; friss pékáru gyártása
 ·  · 10.72 Tartósított lisztes áru gyártása
 ·  · 10.73 Tésztafélék gyártása
 • 10.8 Egyéb élelmiszer gyártása
 ·  · 10.81 Cukorgyártás
 ·  · 10.82 Édesség gyártása
 ·  · 10.83 Tea, kávé feldolgozása
 ·  · 10.84 Fűszer, ételízesítő gyártása
 ·  · 10.85 Készétel gyártása
 ·  · 10.86 Homogenizált, diétás étel gyártása
 ·  · 10.89 M.n.s.egyéb élelmiszer gyártása
 • 10.9 Takarmány gyártása
 ·  · 10.91 Haszonállat-eledel gyártása
 ·  · 10.92 Hobbiállat-eledel gyártása
11 Italgyártás
 • 11.0 Italgyártás
 ·  · 11.01 Desztillált szeszes ital gyártása
 ·  · 11.02 Szőlőbor termelése
 ·  · 11.03 Gyümölcsbor termelése
 ·  · 11.04 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
 ·  · 11.05 Sörgyártás
 ·  · 11.06 Malátagyártás
 ·  · 11.07 Üdítőital, ásványvíz gyártása
12 Dohánytermék gyártása
 • 12.0 Dohánytermék gyártása
 ·  · 12.00 Dohánytermék gyártása

3 számjegyű kódszámok: alágak (11 db)
4 számjegyű kódszámok: szakágak (33 db)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ksh.hu TEÁOR’08 2013-2014 változás lista - 2014.június 26.
  2. ksh.hu Statisztikai tükör 2014/84 - 2014. augusztus 13.
  3. Juhász Pál, Mohácsi Kálmán: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra, epa.oszk.hu; Közgazdasági Szemle, XLVIII. évfolyam (442–456. o.) - 2001. május
  4. ksh.hu TESZOR Módszertani útmutató Archiválva 2013. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  5. ksh.hu TEÁOR'08 módszertani útmutató Archiválva 2015. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  6. ksh.hu Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről - 2013. július
  7. Hanti Erzsébet Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - 2010. október 25

További információk[szerkesztés]

  • A magyar élelmiszeripar története; szerk. Síki Jenő, Tóth-Zsiga István; 3. bőv. kiad.; Mezőgazda, Budapest, 1998
  • Érdekképviseletek az élelmiszeriparban a kezdettől – napjainkig, 1905–2005; Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest, 2008