Ital

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ital egy folyékony halmazállapotú élelmiszer, ami emberi fogyasztásra készült. Az italok többféleképpen csoportosíthatók. Az italok különböző változatai a tiszta víz, az alkoholos italok, az alkoholmentes italok, az üdítőitalok, a gyümölcs- vagy zöldséglevek és a meleg italok. Az italok az emberi test alapvető szükségleteit elégítik ki; ezen túl azonban a társadalom gasztronómiai kultúrájának részét is képezik.

Víz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak ellenére, hogy szinte minden italnak magas víztartalma van, a vizet, mint folyadékot nem mindenki tekinti italnak. Több változatban is ismert: természetes víz, ásványvíz, keresztvíz stb. Az ital kifejezés általában a víztől különböző, iható folyadékokra használatos.

Alkohol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkoholos italok mini, egyadagos üvegekben

Alkoholos italnak nevezünk minden etanol-tartalmú italt (bár az alkohol kémiai definíciója sok más alkotóelemet is tartalmaz). A sör például már 8000 éve része az emberiség kultúrájának.[1] Egyes országokban kulturális hagyománynak tekinthető az alkoholtartalmú italok fogyasztása helyi kocsmákban vagy bárokban.[2] Ázsiában az alkoholtartalmú italok különös változatait készítik (pl. rizsbor, Raja Khan vagy Tongba egy lencsefőzet).

Alkoholmentes italok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkoholmentes ital nem vagy alig tartalmaz etanolt. Ide tartoznak az alkoholmentes sörök, a nem alkoholos borok, a murci, a must, vagy az alma cider, amennyiben kevesebb, mint 0.5% tömegszázalék-alkoholt tartalmaznak.

Üdítőitalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üdítőital kifejezés egyben meghatározza az alkohol hiányát is, hiszen az ital kifejezés gyakran érthető alkoholos italként is. Ebbe a kategóriába tartoznak a buborékos ásványvizek, a jeges teák, a limonádék, a különféle kólák és a gyümölcslevek, de további alkoholmentes italok is. A tej, kakaó, tea, kávé, milkshake-ek és a csapvíz nem számítanak üdítőitalnak. A cukrozott szénsavas italok egy része édesítőszerrel is kapható.

Gyümölcslé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narancslevet hidegen szolgálják fel

A gyümölcslevek természetes italok, amelyek nem vagy alig tartalmaznak adalékokat. A citrusfajták levei, mint pl. a narancsdzsúsz a legnépszerűbb reggeli italok közé tartoznak. A grapefruit juice, ananász, alma, szőlő, lime, és a citromlevek is igen népszerűek. A kókusztej magas tápértékű, frissítő ital. Többféle bogyós gyümölcsből is készítenek leveket, vízzel hígítva és megcukrozva őket. A málnából, a szederből és a kökényből igen népszerű gyümölcsleveket készítenek. A gyümölcsdzsúszok valószínűleg a legrégebbi italok, amelyeket a vízen kívül fogyasztottak a Földön. A szőlőlét hagyták megerjedni, ebből lett a bor. A narancslé és a kókusztej a világ legnépszerűbb üdítői.

A gyümölcsök igen romlékonyak, így a gyümölcslevek készítésének és tárolásának kialakulása komoly értéket jelentett. Vannak igen savas ízű gyümölcsök, amelyeket cukorral és vízzel kellett keverni, hogy egyáltalán fogyaszthatók legyenek. Régen a gyümölcsök konzerválása igen intenzív munka volt: a gyümölcsöt aprítani kellett, majd a tiszta dzsúszt cukorral összekeverni a palackozás előtt.

Zöldségitalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zöldségekből készült italok melegen és hidegen is fogyaszthatók. Többféle zöldségből készítenek leveket, pl. répából, paradicsomból, uborkából, zellerből és másokból is. Egyes zöldségitalokat valamely gyümölcs levével kevernek a jobb íz érdekében. A legtöbb zöldséglé ugyanazokat a jótékony egészségügyi hatásokat fejti ki, mint a teljes zöldség, vagyis csökkentheti a szív- és koszorúér betegségek vagy a rák kialakulását, ugyanakkor pl. a magas paradicsomtartalmú levekben nátrium található, ezért fogyasztásukat csak mértékkel javasolják.

Meleg italok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy csésze kávé

Meleg italnak nevezünk minden olyan italt, amit melegen fogyasztunk; és valamely forró folyadék (víz, tej) hozzáadásával, vagy az ital közvetlen melegítésével készülnek. Példák:

Vegyes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek italként és ételként is kategorizálhatók, és sűrűségüktől és tartalmasságuktól függően kanállal és villával is fogyaszthatók.

Mértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unit Európa
ml
teáskanál 5
evőkanál 20
folyadékuncia 30
kupica 50
dobozos ital 330
pint 570
tömény szeszes üveg 750
egy üveg bor 750

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Arnold, John P. Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology, Reprint, BeerBooks.com (2005) 
  2. Hamill, Pete. A Drinking Life: A Memoir. New York: Little, Brown and Company (1994). ISBN 978-0-316-34102-8 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Ital témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ital témájú médiaállományokat.