Folyadék

A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására. Gyakorlatilag összenyomhatatlan, részecskéi állandóan, tetszőleges módon helyet változtatnak. A részecskék – sok szilárd anyagtól eltérően – rendezetlenül helyezkednek el, eltekintve egyfajta enyhe fokú, laza rendezettségtől.

Sztatikai és dinamikai tulajdonságai

Míg a szilárd anyagok szilárdsága alaktartó, a folyadékok szilárdsága térfogattartó.

A nyomás a folyadékelem normálisának megfelelő irányba mutat. A Pascal-elv értelmében a súlytalan folyadék belsejében a nyomás irányfüggetlen, ezért vektori irány nem rendelhető hozzá.

Reális folyadék

Az általános felfogás szerint az ideális folyadék részecskéi között súrlódóerők nem adódhatnak át. Eszerint a súrlódásos folyadékokat kell reális folyadéknak neveznünk. Valójában a reális folyadék más módon is eltérhet az ideális folyadéktól. Felléphet benne a kompresszibilitás jelensége, felléphetnek benne elektrosztatikus erők, kohéziós erők, a van der Waals-erők, a felületi feszültségből származó erő is.

A vízmolekula például súlyzó alakú; a hidrogén- és az oxigénatom irányultsága miatt elektromos, vagy mágneses térben rendezettséget mutat, (diamágneses), igen nagy a permittivitása.

Lásd még

• Szilárd halmazállapot
• Gáz
• Plazma

Felhasznált irodalom

• Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9
• Budó Ágoston–Pócza Jenő: Kísérleti Fizika I. Tankönyvkiadó
• Károly, Nagy. Elméleti Mechanika, 5. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963-19-3955-3 (2002)