Alkoholos ital
Az alkoholos ital olyan ital, mely etanolt (hétköznapi nevén „alkohol” vagy „szesz”) tartalmaz. Ezek az italok három fő csoportba oszthatók: sörök, borok és égetett szeszek. A legtöbb országban fogyasztásuk legális; gyártásukat, eladásukat és fogyasztásukat több mint 100 országban törvények szabályozzák.[1] Ezen törvények egyik legfontosabb eleme, hogy milyen életkorú állampolgárok ihatnak alkoholt. A minimális életkor 16 és 25 életév közt változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kor fölött legális az alkoholfogyasztás.[1]
Az alkohol termelése és fogyasztása a világ legtöbb kultúrájában jellemző, a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól kezdve egészen a nemzetállamok népeiig.[2][3] Ezekben a kultúrákban az alkoholos italok sokszor a társadalmi események fontos részét képezik. Az ivás sok kultúrában fontos szerepet játszik a társadalmi kapcsolatban, főleg az öntudatra gyakorolt hatása miatt.
Az alkohol pszichoaktív szer, melynek nyugtató hatása van. A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol függőséget okozhat, melyet alkoholizmusnak nevezünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Típusok
Az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat (söröket és borokat) cukor- vagy keményítőtartalmú alapanyagokból erjesztik. A magas alkoholtartalmú italokat (égetett szeszeket) az erjesztést követő lepárlással nyerik. A koktélok különböző italok és szirupok keverékei; összetevőik alkoholtartalmúak és alkoholmentesek egyaránt lehetnek.
[szerkesztés] Sör
A sör a világ legrégebbi[2] és legszélesebb körben fogyasztott[3] alkoholos itala, valamint a víz és a tea után a harmadik legnépszerűbb ital.[4] Gabonafajtákból származó keményítő főzésével és erjesztésével készítik; a felhasznált gabona legtöbbször árpamaláta, de búza, kukorica és rizs is használatos a célra. Az erjesztés után lepárolt italokat és a maláta nélküli cefréből erjesztett italokat nem nevezzük sörnek.
A sörök két fő típusa az alsó- (lager) és felsőerjesztésű (általában ale típusú) sör. A legtöbb sört komlóval ízesítik, mely keserűvé teszi, és valamelyest tartósabbá is. Gyümölcsökkel vagy gyógyfüvekkel szintén szokás ízesíteni. A sörök alkoholtartalma általában 4–6%, de lehet 1%-nál kevesebb, vagy 20%-nál több is.
[szerkesztés] Bor
A bort szőlőből, a gyümölcsbort pedig különböző gyümölcsökből, például szilvából, cseresznyéből, vagy almáből készítik. A bor erjesztése a sörénél hosszasabb (teljes) erjesztés, amit érlelés követ (több hónap vagy év), az így létrejött ital alkoholtartalma pedig 9–16%. A pezsgő készítésekor kevés cukrot adnak a borhoz palackozás előtt, mely másodlagos erjedést eredményez. A likőrbor készítésekor a bor alkoholtartalmát égetett szesszel megnövelik, illetve típustól függően a bor erjedését is megszakítják vele.
[szerkesztés] Égetett szeszek
A lepárlással nyert, édesítetlen, és legalább 20% alkoholtartalmú italokat égetett szesznek vagy szeszes italnak nevezzük,[5] nagyobb mennyiségű hozzáadott cukor esetén pedig likőrnek. Az égetett szeszt a megerjesztett alapanyag lepárlásával nyerik, mely a párlat alkoholtartalmát egybesűríti, és megszabadítja az ízanyagok és kozmaolajok nagy részétől.
[szerkesztés] Alkoholtartalom
Az alkohol koncentrációját általában térfogatszázalékban adják meg (ami azt jelzi, az ital térfogatának hány százaléka alkohol), vagy – az Egyesült Államokban – úgynevezett „proofban”, ami a térfogatszázalék kétszerese. Ennek eredete a „degree proof”, mely 100 degree proofnál (a mai 50% helyett) 57,1%-os szeszt jelentett, azaz a vele átitatott lőpor már meggyújtható – ez elterjedt módszere volt a szeszfok ellenőrzésének.
Az egyszerű lepárlás legfeljebb 95,6% alkoholtartalmű párlatot eredményez, mert ilyen aránynál az alkohol és a víz már azeotrópos elegyet képez. Magyarországon a 96% fölötti, íz- és egyéb anyagoktól kellően megtisztított párlatot finomszesznek nevezzük.[6]
A legtöbb élesztő nem képes 18%-nál nagyobb alkoholtartalom mellett szaporodni. Ennél erősebb erjesztett italt ezért általában nem lehet előállítani, egyes baktériumtörzsek segítségével azonban akár 25% alkoholtartalom is elérhető.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b
- ^ a b Arnold, John P. Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology. Cleveland, Ohio: Reprint Edition by BeerBooks (2005). ISBN 0-9662084-1-2
- ^ a b
- ↑ Nelson, Max. The Barbarian's Beverage: A History of Beer in Ancient Europe. books.google.co.uk (2005). ISBN 9780415311212. Hozzáférés ideje: 2009. február 22.
- ↑ Lichine, Alexis. Alexis Lichine’s New Encyclopedia of Wines & Spirits (5th edition) (New York: Alfred A. Knopf, 1987), 707–709.
- ↑
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcoholic Beverage című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
