Finomszesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel gyártmányú finomszesz.

A finomszesz, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy rektifikált szesz olyan tömény égetett szesz, amit többszörös lepárlással tisztítottak meg úgy, hogy legfeljebb az alapanyagának íze érződik, alkoholtartalma pedig 95,6%.[1] A finomszesz alkoholtartalmának 95,6% a felső határa, ugyanis az alkohol és a víz ilyen arányban azeotrópos elegyet képez, így lepárlással nem válaszhatók el többé. A nem emberi fogyasztásra szánt finomszeszt általában denaturálják, mert így jövedékiadó-mentessé válik.

A finomszesz gyakori alapanyagai a répa- és nádcukor gyártásakor fennmaradó melasz[2][3], illetve a gabona, törköly, vagy burgonya.

A finomszeszt kevert italokban, likőrök vagy párlatok készítésekor, gyógyászati segédanyagként, vagy oldószerként használják.

  • A vodka a (legtöbbször gabonából főzött) finomszesz továbbtisztításával készül.[1]
  • Az amerikai blended whisky hozzáadott finomszeszt is tartalmazhat, ekkor azonban az Európai Unióban nem forgalmazható whiskyként.[4][1]
  • Egyes párlatok készítésekor a finomszeszt különbőző hozzávalókkal együtt újra lepárolják. Így készül például az ouzo, a geist, a gin és az anis,[1] illetve az abszint is, mely utóbbinak azonban más alkohol, például borpárlat is lehet az alapanyaga.[5]. Ezen italok egy része azonban hideg úton, azaz finomszesz és előregyártott kivonatok elegyítésével is készülhet.[1]
  • A csehországi slivovicéhez utolsó lepárlása előtt adható finomszesz.[1]
  • Az úgynevezett kommersz szeszes italok – melyek különböző párlatok utánzatai – legtöbbször melaszból főzött finomszesz és aromák, színezékek összekeverésével készülnek.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Vásony Lajos: Szeszgyártás. ChemoNet. (Hozzáférés: 2000. február 19.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]