Sambuca

A sambuca szóhoz kapcsolódó másik szócikkért keresd fel a Szambüké szócikket

Sambuca
Égő sambuca
Típus	likőr
Származási hely	Olaszország,
Főbb összetevők	csillagánizs, édesgyökér , alkoholpárlat
Alkoholtartalom	38–44% V/V ± 0,3% V/V %

A sambuca (kiejtése: szambuka) igazi olasz eredetű specialitás, csillagánizs ízű likőr. Eredetileg színtelen, de ma több különböző változata is ismert, így lehet találkozni más színváltozataival is.

Összetevői

A sambuca az indokínai eredetű örökzöld növény, a csillagánizs magjából nyert olajnak köszönhetően jellegzetes ánizs illatú. Előállítása során a vízgőzdesztillációval előállított illóolajat tiszta alkoholhoz adják, majd cukorszirupot, valamint különböző színezékeket és ízanyagokat kevernek hozzá. Palackozás előtt típustól függően 38–44%-os alkoholtartalomig hígítják. Természetesen receptjét a gyártók titokban tartják, azonban egyes változataiban találunk fekete bodza, édesgyökér összetevőt és az alkalmazott olaj lehet esetlegesen a zöld ánizsé is.

Története

A legnagyobb gyártók egyike a Molinari vállalat szerint, az elnevezés és az ital is az arab "zammut" szóból ered. Ez a híres olasz civitavecchiai kikötőben, korábban közkedvelt ánizsízesítésű italt jelentette, melyet keletről hoztak be az arra hajózó tengerészek. A "Sambuq" elnevezés egy arabok által használt italszállításra épített hajó típust is takart. Az elnevezés más források szerint egy apró olasz szigethez kötődik, ahol a jeges üdítőket kínáló fiúkat hívták "sambucchelik"-nek. Az első kereskedelmi célú megjelenése az 1800-as évek végéhez köthető, amikor Luigi Manzi "Sambuca Manzi" néven hozta forgalomba italát, mely egyébként a mai napig is kapható. Az igazi áttörést és a világhírt azonban a második világháború befejezését követően Angelo Molinari nagyságos úrnak tulajdonítják, hiszen neki köszönhetően kezdődött meg a likőr országos forgalmazása és elindult termékként a "Sambuca Extra Molinari", mely mára a világ számos pontján forgalmazott likőr lett.

Fogyasztása

Sambuca Inferno Ice, Sambuca Gold,
Sambuca Black.

Magában

A sambucát magában is fogyasztják frissítőként vagy "kávé gyilkosaként" lekísérik vele az elfogyasztott kávét, ezt hívják az olaszok Ammazzacaffè-nak.

Jéggel és kávébabbal

Lehet jéggel is felszolgálni, ekkor azonban beletesznek néhány szem pörkölt kávébabot díszítésnek. A jég fokozza ugyanis az íz hatását és megváltoztatja az ital színét, mely ilyenkor a tiszta áttetsző színről átvált zavaros fehérre. Felszolgálásakor általános, hogy beletesznek három kávébabszemet. Ezt hívják az olaszok "Sambuca con la mosca"-nak, mely magyar jelentése "sambuca léggyel". A babszemek nem csak díszítésként szolgálnak, hanem bátran szét is rághatóak, így lehet fokozni velük az ánizs íz hatását. A három szem sem véletlen, hiszen a hagyomány szerint az egészség, a boldogság és a gazdagság hármasát jelentik.

Kávéban

Cukor helyett szokták ízesíteni vele a kávét és ezt nevezik az olaszok "Caffe corretto"-nak, ami javított kávét jelent. Meg kell azonban említeni, hogy javított kávé készülhet a kevésbé édes szájízűek részére akár grappa hozzáadásával is.

Vízzel

Lényegesen kisebb az alkoholtartalma és a francia pastishoz vagy a görög ouzohoz hasonlóan vízzel hígítva kellemes frissítő ital.

Kólával

A fiatalok kedvenc itala a kólába kevert sambuca. Kólában és vízben a sambuca, hasonlóan az ánizs alapú italokhoz "ouzo hatás" megzavarja az italt és színe opálosra vált.

Flambirozott sambuca

Kiváló ízesítőszer süteményekhez és fagylaltokhoz, valamint palacsinták és különböző ételek flambirozására is használják.

Flambirozott Sambuca

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sambuca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• The Words, the term "sambuca" (angol nyelven). Molinari Italia S.p.A. hivatalos weblapja. molinari.it. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
• Sambuca (magyar nyelven). gourmandnet.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
• Sambuca (magyar nyelven). borutazo.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)