Alkoholizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Alkohol király és miniszterelnöke” 1820 körüli rajz

Az alkoholizmus egy több, sokszor ellentmondó jelentéssel bíró kifejezés. Az orvosi definíciók az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára.

Míg az alkohol fogyasztása szükséges az alkoholizmus kialakulásához, nem jelzi előre az alkoholizmus kialakulását. Az alkoholizmus kialakulásához szükséges mennyiség és gyakoriság mindenkinél különbözik. Lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjelenése jelzi ezt a függőségi állapotot. Továbbá, bár az alkoholizmussal járó biológiai mechanizmusok még nem teljesen ismertek, több rizikófaktort azonosítottak már, köztük a társadalmi környezetet, érzelmi egészséget és genetikai hajlamosságot.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „alkoholizmus” kifejezést először 1849-ben használta Magnus Huss orvos, hogy leírja az alkohol szisztematikus káros hatásait. [1]

Az Egyesült Államokban az „alkoholizmus” szó népszerűsítésében szerepet játszott az Anonim Alkoholisták közösségének 1935-ös megalakulása és növekedése. A társaság „Big Book”-ja nem szolgáltat pontos definíciót az alkoholizmusra, azt az allergiához és betegséghez hasonlítja.[2]

E. Morton Jellinek 1960-as tanulmányát tartják az alkoholizmust betegségnek tekintő elmélet alapjának. [3] Jellinek definíciója azokra korlátozta az „alkoholizmus” szó használatát, akik egy bizonyos természetrajzot mutattak. Az alkoholizmus modern orvosi definíciója azóta számos alkalommal meg lett változtatva. Az "American Medical Association" (AMA) az alkoholizmus szót használja egy meghatározott krónikus elsődleges betegségre utalva.[4] A szakmán belül egy kisebbség, különösen Herbert Fingarett és Stanton Peele, megkérdőjelezi ezen betegség létét. Ugyanakkor a betegségelmélet kritikusai elismerik, hogy az „alkoholizmus” szó egy betegségre utal, és a „túlzott ivászat” kifejezést használják az alkoholfogyasztás negatív hatásait tárgyalva.

Hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Hogarth: Gin Lane
1740 körül a hatszázezer lakosú Londonban tizenhétezer Gin House működött.

Az alkoholizmus fő hatása: ráveszi a szenvedőt arra, hogy olyankor és olyan mennyiségben igyon, ami károsítja a fizikai egészségét. A másodlagos kár, amely ellehetetleníti az ivás kontrollálását, sokféleképpen jelentkezik. Az alkoholizmusnak jelentős társadalmi hatása is van az alkoholistára, illetve a családjára és barátaira egyaránt. Az alkoholisták közt nagyon magas az öngyilkosok aránya, különböző kutatások 8 és 21% közé teszik az öngyilkosságot elkövető alkoholisták arányát. A mentális egészségre is súlyos káros hatása van az alkoholizmusnak. Az alkoholisták közt az öngyilkosság elkövetésének veszélyét 5080-szor nagyobbnak találták, mint a teljes lakosság átlaga.[5] Arra vonatkozóan nincs statisztika hogy az alkoholistákkal egy családban, vagy közösségben élők életét milyen mértékben rombolja az alkoholista magatartása. Mivel hazánkban mintegy félmillió alkoholista él és a közvetetten érintettek száma milliós nagyságrendre tehető - mára az alkoholizmus problémája a legnagyobb szociális problémává nőtte ki magát. Munkaképtelen, a társadalom által, az adózók pénzéből eltartott, fizikailag is beteg, kórházi kezelésre szoruló, rokkantnyugdíjon és jövedelempótló támogatáson élő emberek százezreit termelte ki az alkoholizmus hazánkban.

Hatásai a fizikai egészségre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drogok veszélyességi skálája[6]

Az alkoholizmustól szenvedők közt gyakori, hogy azután is folytatják az ivást, hogy a fizikai egészségük kezd megromlani.[4] Az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozott egészségügyi hatások közé tartozik a májzsugorodás, a hasnyálmirigy-gyulladás, az epilepszia, a polineuropátia, a Korszakov-szindróma,[4] és számos más betegségre hajlamosít: autoagresszív betegségek, ér- és ideggyulladások, rosszindulatú daganatok, hiányos táplálkozás és felszívódási zavarok, gyomorfekély, szexuális zavarok, és ezekből következően több vonatkozásban csökkent életmódbeli és élettartami esélyek.

Hatásai a mentális egészségre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkohol sokáig tartó nem megfelelő fogyasztása széles körű hatással lehet a mentális egészségre. Az alkohol nemcsak a test számára, hanem az agy működésére is mérgező, így hosszútávú, túlzott fogyasztása fiziológiai hatásokkal jár. Az alkoholisták körében gyakoriak a pszichiátriai rendellenességek, különösen a szorongásos és depressziós betegségek; az alkoholisták 25%-ánál jelentkeznek súlyos pszichiátriai zavarok. Mindezen pszichiátriai tüntetek általában kezdetben súlyosbodnak az elvonás alatt, de az absztinenciával ezek a tünetek általában fokozatosan javulnak, vagy teljesen el is tűnnek.[7] A hosszútávú fogyasztás következményeként kialakulhat pánikbetegség, amely szintén súlyosbodhat, illetve megjelenhet az alkoholelvonási szindróma részeként. Súlyos tudatzavaros állapot is felléphet nagymértékű alkoholfogyasztás esetén a delirium tremens görcsökkel és eszméletvesztéssel is járó súlyos heveny kórkép.[8] A krónikus, nem megfelelő alkoholfogyasztás okozhatja a pánikbetegség kialakulását, vagy súlyosbíthatja a meglévő pánikbetegséget az agy neurokémiai rendszerének torzításával.[9]

Hatása az emberi szervezetre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Véralkoholszint ezrelékben Állapot Tulajdonság
5,0 felett Halál Az alkohol ilyen magas szintjét gyakorlatilag nem lehet túlélni.
3,5-5,0 Kóma Beáll a teljes eszméletvesztés. A testhőmérséklet kórosan alacsony. A légzés és keringés akár olyan mértékű zavart is szenvedhet, hogy végül a légzés leállása miatt beáll a halál.
2,5-4,0 Aluszékonyság A mozdulatok lomhák lesznek, ami a járásban is megmutatkozik. Reakcióideje nagyon elhúzódik mindenféle külső ingerre. Hányás, vizelettartási nehézségek jelentkeznek, előbb-utóbb a leglehetetlenebb helyen és testhelyzetben is elalszik.
1,8-3,0 Zavarodottság A tudatos és tudatalatti összemosódik, szándékai nem egyértelműek. Fejfájás, hányinger, hányás jelentkezik. Térbeli tájékozódása romlik, mozgása bizonytalan, fájdalomingerre érzékenyebben reagál. Artikulációja romlik, levertség jelentkezik.
0,9-2,5 Izgatottság A hangulat ingadozó, az alkoholfogyasztó áthág olyan társadalmi normákat, amelyeket józan állapotban nem tenne. Felfogása kissé romlik, rövidtávú emlékezete kihagy, reflexei lassulnak. Érzékelése romlik, egyensúlyérzéke észrevehetően bizonytalan.
0,3-1,2 Eufória Az illető sokat beszél, hangulata derűs, viccelődik, lazább a megszokottnál. A gátlásos személyek is felszabadultak lesznek. A precíziós mozgások ügyetlenné válnak, alig észrevehető egyensúlyzavarok léphetnek fel.
0,1-0,5 Normális tudatállapot Semmi látható jele nincs az alkoholfogyasztásnak.

Szociális hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkoholizmusból fakadó szociális problémák jelentősek lehetnek. A munkaidő alatti részegség vagy másnaposság a foglalkoztatás elvesztésével járhat, ez anyagi problémákhoz és a lakóhely elvesztéséhez vezethet. A nem megfelelő időben való ivás, és a csökkent ítélőképesség alatti viselkedés jogi következményekkel járhat, mint amilyen az ittas vezetésért vagy a közrend megzavarásáért indított büntetőeljárások, vagy polgári eljárások a magánjogi vétkes cselekményekért.

Az alkoholisták magatartása és a részegség alatti csökkent értelmi képessége alaposan érintheti a környező családot és barátokat, házassági konfliktusokhoz és váláshoz vezethet, illetve hozzájárulhat a családon belüli erőszakhoz. Hosszan tartó kárt okozhat az alkoholisták gyermekeinek érzelmi fejlődésében felnőttkoruk elérése után is. Az alkoholista elveszítheti környezete megbecsülését és tiszteletét, akik a problémát az alkoholista által okozottnak vagy könnyen elkerülhetőnek tarthatják.

Magyarországon a becslések az alkoholisták számát félmillió és nyolcszázezer közöttire teszik.[10][11] Családtagjaik és az általuk érintett személyek, lakótársak, munkatársak száma több millió.

Kezelés, terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkoholizmusnak fizikális, és mentális hatásai is vannak, ezért a kezelése hosszú távú, több szakma segítségét igénylő feladat. A terápia gyógyszeres segítséggel orvosi felügyelet mellett történik, azonban a visszaesés megelőzésében nagyon fontos a motiváció kialakítása. Ebben segíthet a viselkedésterápia, csoportterápia, valamint az önsegítő csoportok.

Alkoholelvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Speciálisan erre felkészült intézetekben vagy pszichiátriai osztályokon, szigorú orvosi felügyelet mellett történhet.[12] Eredményét alapvetően befolyásolja a beteg komoly elhatározása és együttműködése, majd utána a sikeres rehabilitáció. Ezek nélkül a visszaesés kockázata igen nagy. Az alkoholelvonás jelentősen eltér a legtöbb más drogtól, mert közvetlenül halálos is lehet, ellentétben például a különösen kemény drognak tartott herointól. Az alkoholhoz hasonló hatásmechanizmusú drogok, mint a barbiturátok és a benzodiazepin származékok, szintén halállal járó elvonási tüneteket okozhatnak. Ebből a szempontból az alkohol a barbiturátok mellett a legkeményebb drog. Egy alkoholista, még ha nincsenek is komoly egészségügyi problémái, meghalhat az elvonás közvetlen hatásaitól, ha a leszoktatás nincs megfelelően felügyelve. A fizikai elvonási tünetek több hétig is eltarthatnak, de a legnehezebb a 3-4. napon való túljutás, melyet görcsoldó és nyugtató hatású gyógyszerekkel, például a benzodiazepin származékok közé tartozó rivotrillel és major trankvilláns haloperidollal, hibernállal könnyítenek meg az elvonásban szenvedő alkoholfüggő számára.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alcoholismus chronicus, eller Chronisk alkoholssjukdom: (svéd nyelven). Stockholm und Liepzig. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  2. The Big Book Self Test: (angol nyelven). intoaction.us. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  3. OCTOBER 22 DEATHS. todayinsci.com. (Hozzáférés: 2008. február 18.)
  4. ^ a b c "Addiction". AMA. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  5. Kendall RE (1983.). „Alcohol and suicide”. Subst Alcohol Actions Misuse 4 (2-3), 121-7. o. PMID 6648755.  
  6. Nutt D, King LA, Saulsbury W, Blakemore CDevelopment of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse // Lancet369 (2007) (9566) С. 1047–53. — DOI:10.1016/S0140-6736(07)60464-4. —PMID:17382831.
  7. Wetterling T., Junghanns K.: (2000. September). „"Psychopathology of alcoholics during withdrawal and early abstinence"”. Eur Psychiatry 15 (8), 483-8. o. PMID 11175926.  
  8. Cowley DS (1992. 1). „"Alcohol abuse, substance abuse, and panic disorder"”. Am J Med 92 (1A), 41S-48S. o. PMID 1346485.  
  9. Cosci F, Schruers KR, Abrams K, Griez EJ.: (2007. Jun). „"Alcohol use disorders and panic disorder: a review of the evidence of a direct relationship"”. J Clin Psychiatry 68 (6), 874-80. o. PMID 17592911.  
  10. Melocco, Anna: Ezt a pohárkát csak megengedhetem magamnak - Zacher Gábor az alkoholfüggőségről. origo.hu, 2012. december 31
  11. Zubor, Zalán: Még mindig az alkoholisták országa vagyunk (magyar nyelven). HVG, 2012. április 19. (Hozzáférés: 2014. február 28.)
  12. „"Alkohol"”. Dr Info, Kiadó: Info. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 25.  

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcoholism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alasuutari, Pertti. Desire and Craving: A Cultural Theory of Alcoholism. Albany, NY: State University of New York Press (1992). ISBN 0791410978 
  • Beauchamp, Dan E.. Beyond Alcoholism: Alcohol and Public Health Policy. Philadelphia, PA: Temple University Press (1980). ISBN 0877221898 
  • Berry, Ralph E.. The Economic Cost of Alcohol Abuse. New York: The Free Press (1977) 
  • Browman, K. E. and J. C. Crabbe.szerk.: Neil J. Smelser and Paul B. Baltes: Alcoholism: Genetic Aspects, International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam, The Netherlands; New York, NY: Elsevier, 371-378. o (2001, 2002). ISBN 0080430767 
  • szerk.: Buda Béla: Az Alkohológia Új Távlatai (válogatott tanulmányok). Budapest: Alkoholizmus Elleni Bizottság (1992) 
  • Buris, László. Az Igazságügyi Orvostan Kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó (1991) 
  • Clark, Walter B. and Michael E. Hilton. Alcohol in America: Drinking Practices and Problems. Albany, NY: State University of New York Press (1991). ISBN 0791406954 
  • Díaz, Héctor Luis and Thomas D. Watts. Alcohol Abuse and Acculturation among Puerto Ricans in the United States: A Sociological Study. Lewiston, NY: Edwin Mellen Press (2005). ISBN 0773461051 
  • Fingarette, Herbert. Heavy Drinking: The Myth of Alcoholism as a Disease. Berkeley, CA: University of California Press (1988). ISBN 0520062906 
  • Galanter, Marc. Alcohol Problems in Adolescents and Young Adults: Epidemiology, Neurobiology, Prevention, Treatment. New York, NY: Kluwer Academic/Plenum (2005). ISBN 0306486253 
  • Goodwin, Donald W.. Alcoholism, the Facts, 3rd edition, Oxford, UK; New York, NY: Oxford University Press (2000). ISBN 019263061X 
  • Gusfield, Joseph R.. Contested Meanings: The Construction of Alcohol Problems. Madison, WI: University of Wisconsin Press (1996). ISBN 0299149307 
  • Hedblom, Jack H.. Last Call: Alcoholism and Recovery. Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press (2007). ISBN 9780801886775 
  • Helzer, John E. and Glorisa J. Canino. Alcoholism in North America, Europe, and Asia. New York, NY: Oxford University Press (1992). ISBN 0195050908 
  • Holder, Harold D.. Alcohol and the Community: A Systems Approach to Prevention. Cambridge, UK; New York, NY: Cambridge University Press (1998). ISBN 0521591872 
  • Klingemann, Harald, Jukka-Pekka Takala, and Geoffrey Hunt. Cure, Care, or Control: Alcoholism Treatment in Sixteen Countries. Albany, NY: State University of New York Press (1992). ISBN 0791410595 
  • Kunitz, Stephen J., Jerrold E. Levy, and Tracy J. Andrews. Drinking Careers: A Twenty-Five-Year Study of Three Navajo Populations. New Haven, CT: Yale University Press (1994). ISBN 0300060009 
  • Lindstrom, Lars. Managing Alcoholism: Matching Clients to Ttreatments. Oxford, UK; New York, NY: Oxford University Press (1992). ISBN 0192619020 
  • Mack, Avram H. John E. Franklin, and Richard J. Frances. Concise Guide to Treatment of Alcoholism and Addictions, 2nd edition, Washington, DC: American Psychiatric Pub. (2001). ISBN 0880488034 
  • Mayes, A..szerk.: Neil J. Smelser and Paul B. Baltes: Korsakoff's Syndrome, International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam, The Netherlands; New York, NY: Elsevier, 8162-8166. o (2001, 2002). ISBN 0080430767 
  • Milam, Dr. James R. and Ketcham, Katherine Under The Influence: A Guide to the Myths and Realities of Alcoholism. Bantam, 1983, ISBN 0-553-27487-2
  • Moos, Rudolf H., John W Finney, and Ruth C Cronkite. Alcoholism Treatment: Context, Process, and Outcome. New York, NY: Oxford University Press (1990). ISBN 0195043626 
  • Murphy, George E.. Suicide in Alcoholism. New York, NY: Oxford University Press (1992). ISBN 0195071530 
  • O'Farrell, Timothy J. and William Fals-Stewart. Behavioral Couples Therapy for Alcoholism and Drug Abuse. New York, NY: Guilford Press (2006). ISBN 1593853246 
  • O'Reilly, Edmund B.. Sobering Tales: Narratives of Alcoholism and Recovery. Amherst, MA: University of Massachusetts Press (1997). ISBN 1558490647 
  • Pence, Gregory, "Kant on Whether Alcoholism is a Disease," Ch. 2, The Elements of Bioethics, McGraw-Hill Books, 2007 ISBN 0-07-313277-2.
  • Perkinson, Robert R.. Treating Alcoholism: Helping Your Clients find the Road to Recovery. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons (2004). ISBN 0471658065 
  • Plant, Martin A. and Moira Plant. Binge Britain: Alcohol and the National Response. Oxford, UK; New York, NY: Oxford University Press (2006). ISBN 0199299404 
  • Saggers, Sherry and Dennis Gray. Dealing with Alcohol: Indigenous Usage in Australia, New Zealand and Canada. Cambridge, UK; New York, NY: Cambridge University Press (1998). ISBN 0521620325 
  • Smart, Lesley. Alcohol and Human Health. Oxford, UK: Oxford University Press (2007). ISBN 9780199237357 
  • Soyka, M..szerk.: Neil J. Smelser and Paul B. Baltes: Alcohol-Related Disorders, International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam, The Netherlands; New York, NY: Elsevier, 359-365. o (2001, 2002). ISBN 0080430767 
  • Stimmel, Barry. Alcoholism, Drug Addiction, and the Road to Recovery: Life on the Edge. New York: Haworth Medical Press (2002). ISBN 0789005530 
  • Sutton, Philip M..szerk.: Michael L. Coulter, Stephen M. Krason, Richard S. Myers, and Joseph A. Varacalli: Alcoholism and Drug Abuse, Encyclopedia of Catholic Social Thought, Social Science, and Social Policy. Lanham, MD; Toronto, Canada; Plymouth, UK: Scarecrow Press, 22-24. o (2007). ISBN 9780810859067 
  • Thatcher, Richard. Fighting Firewater Fictions: Moving beyond the Disease Model of Alcoholism in First Nations. Toronto, Canada; Buffalo, NY: University of Toronto Press (2004). ISBN 0802089852 
  • Tracy, Sarah W.. Alcoholism in America: From Reconstruction to Prohibition. Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press (2005). ISBN 0801881196 
  • Watts, Thomas D. and Roosevelt Wright, Jr.. Alcoholism in Minority Populations. Springfield, IL: Thomas (1989). ISBN 0398055416 
  • Watts, Thomas D. and Roosevelt Wright, Jr.. Black Alcoholism: Toward a Comprehensive Understanding. Springfield, IL: Thomas (1983). ISBN 039804743X 
  • Weinberg, Thomas S.. Gay Men, Drinking, and Alcoholism. Carbondale, IL: Southern Illinois University Press (1994). ISBN 0809318571 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]