Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath Unitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon Rywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon
Egyesült Királyság zászlaja Egyesült Királyság címere
Nemzeti mottó: Dieu et mon droit God and my right (angol fordítás, nem hivatalos) Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Fővárosa	London
é. sz. 51° 310′ ny. h. 0° 7′56.1666666667, -0.1166666667
Államforma	parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó	II. Erzsébet brit királynő
Miniszterelnök	David Cameron
Hivatalos nyelv	de facto az angol
Beszélt nyelvek	ír, ulsteri skót, skót gael, scots, walesi, korni
Acts of Union	1801
EU-csatlakozás	1973. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Becsült	60 975 000 fő (2007)
Népsűrűség	249,06 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	2 674 milliárd USD (6) PPP: 2, 23 billió dollár
Egy főre jutó	43 785 USD (14)
HDI (2006)	0,942 (21.) –
Földrajzi adatok
Terület	244 820 km²
Rangsorban	77
Víz	1,3%%
Időzóna	0 (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Font sterling (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel	GB
Hívószám	44
Internet TLD	[[.uk]]
Közlekedés iránya	bal oldali
Franciaország Írország W a l e s S k ó c i a A n g l i a Észak-Írország LONDON Aberdeen Dundee Edinburgh Glasgow Newcastle Middlesbrough Hull Manchester Liverpool Birmingham Cardiff Bristol Plymouth Dover Southampton Portsmouth Belfast Londonderry Északi Atlanti-óceán Északi-tenger Ír-tenger Kelta-tenger La Manche-csatorna Ben Nevis Shetland-szigetek Orkney-szigetek Hebridák Man sziget Jersey Guernsey Csalagút

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland vagy Britain, 1921 előtt Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, a magyar köznapi használatban többnyire Nagy-Britannia, illetve gyakran helytelenül Anglia) nyugat-európai szigetország, mely Nagy-Britannia teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti közigazgatási központban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburghban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Földrajz

Domborzat

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).

A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.

Domborzat

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű.

Vízrajz

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 négyzetkilométer).

Éghajlat

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, melyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

Élővilág, természetvédelem

Angliában kezdődött az ipari forradalom. Ennek súlyos hatása volt a környezetre: elszennyeződött a levegő és a vizek. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tervékenységnek és a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

Nemzeti parkok

A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy ma nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek:

• Brecon Beacons Nemzeti Park, Wales
• Broads Nemzeti Park Kelet-Angliában
• Cairngorms Nemzeti Park a Skót-felföldön
• Dartmoor Nemzeti Park a Cornwall-félszigeten
• Exmoor Nemzeti Park Dél-Angliában
• Lake District (Tóvidék) Nemzeti Park Észak-Angliában;
• Loch Lomond Nemzeti Park Skóciában
• New Forest Nemzeti Park Délkelet-Angliában
• Northumberland Nemzeti Park az angol-skót határvidéken
• North York Moors Nemzeti Park Észak-Angliában
• Peak District Nemzeti Park Közép-Angliában
• Pembrokeshire Coast Nemzeti Park, Wales
• Snowdonia Nemzeti Park, Wales
• South Downs Nemzeti Park Londontól délre
• Yorkshire Dales Nemzeti Park Észak-Angliában

Természeti világörökség

Az UNESCO a következő helyeket tartja nyilván természeti világörökségként az Egyesült Királyság területén:

• Óriások útja és a hozzá tartozó tengerpart;
• Saint Kilda-szigetcsoport egyaránt része a természeti és a kulturális világörkségnek;
• Henderson-sziget a Csendes-óceánon, ma is Nagy-Britannia külbirtoka;
• A Gough-sziget vadrezervátuma az Atlanti-óceán déli részén;
• Dorset és Kelet-Devon tengerpartja (Jurassic Coast);

Történelem

Lásd még: Anglia történelme, Skócia, Írország történelme és Wales

A Britannia név görög és latin nevekből származik, melyeknek valószínűleg kelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. A 'kelta' összefoglaló névként is használatos, az angolszászok előtt a Brit-szigeteken élő népeket nevezik így.

Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, melyet, i. sz. 43-ban szálltak meg a rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki, ezután angolok, szászok és jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedett Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Majd vikingek érkeztek Skandináviából. A 10. században a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat és kiterjesztette hatalmát egész Angliára.

597-ben a Canterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt és megalapította az angol egyházat. 789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket.832-860 között a skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalapították a Skót Királyság elődjét. 860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-tól 28 éven át Nagy Alfréd király uralkodott Wessex-ben.

1066-ban Hódító Vilmos a normannok élén legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó II. Erzsébet is az ő egyenesági leszármazottja. 1215-ben Földnélküli János aláírta a Magna Chartát.

I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest, fia lett az első walesi herceg, 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte ellene függetlenségét. 1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívott százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348-1349-es pestisjárvány következtében Anglia lakossága harmadát vesztette el. 1381-ben tört ki Wat Tyler parasztlázadása Angliában.

1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster dinasztia hívei között. A három évtizedes trónviszály végén, VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az első könyvet Angliában William Caxton.

1534-ben VIII. Henrik király elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket, és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás. 1553-tól öt éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban Anglia végleg elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet, 1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik. 1588-ben az angol flotta legyőzte a spanyol hajóhadat.

1603-ban perszonálunióra lépett skót és az angol királyság a skót Stuart dinasztia trónraléptével. 1642-ben polgárháború tört ki a király és a parlament között. Megalakult az Angol Köztársaság, 1649-ben kivégezték I. Károly királyt. 1660-ban restaurálták a monarchiát, az új király II. Károly lett. 1688-ban a Stuartokat száműzték, az angol trónra Hollandia helytartóját, Orániai Vilmost és Máriát hívták meg.

1707-ben egyesült Anglia és Skócia, Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven. 1714-ben trónra lépett a Hannover-ház. Az 1775-1783 között vívott amerikai függetlenségi háborúban elvesztek az észak-amerikai gyarmatok.

1801-ben Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Írország egyesült, az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. 1825-ben átadták az az első közforgalmú vasútvonalat. 1829-ben egyenjogúsították katolikusokat. A század második felében kialakult a Brit Birodalom.

A rózsaszínnel jelzett területek mutatják a Brit Birodalom 1921-es kiterjedését.

1898-1902 között vívták Dél-Afrikában a búr háborúkat. Az I. világháborúban az antant tagja volt. A győzelem után számos korábbi német és török gyarmatot a Brit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését. 1921-ben aláírták az angol-ír szerződést, megalakult az Ír Szabadállam, az ország neve 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. A II. világháborúban (1939–1945) súlyos veszteségeket szenvedett az ország.

1952-ben lépett trónra II. Erzsébet. Az Egyesült Királyság 1973-ban lépett be a Közös Piacba.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

II. Erzsébet 2007-ben

A brit alkotmány úgynevezett történelmi alkotmány, mely nem konkrét, írott jogszabály, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusok által.

Az Egyesült Királyság államformája parlamentáris monarchia, ahol a király „uralkodik, de nem kormányoz". Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe.

Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg, az 1649 és 1660 közötti angol polgári forradalom alatt, amikor az ország köztársaságként (Commonwealth of England) rendezkedett be. Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., uralkodott: 1649-1658), a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett és beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és a Humble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét. Halála után fia, Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erős kezű, mint elődje.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Parlament

A legfőbb törvényhozó szerv a parlament (Houses of Parliament), mely a Lordok Házából (House of Lords) és az Alsóházból (House of Commons, szó szerint „közösségek háza”, képviselőház) áll. Az Alsóház 524 képviselőjét egyidőben, egyéni választókerületi rendszerben, általános, egyenlő és titkos szavazással, egyszerű többséggel választják (az elhunyt vagy lemondott képviselők helyét időkőzi pótválasztásokon töltik be). Általában ötévenként tartanak alsóházi választásokat, de a miniszterelnök

Az uralkodó jogilag ugyanolyan nélkülözhetetlen része a törvényalkotás folyamatának, mint a parlament. A törvények a királynő szentesítésével (Royal Assent) lépnek életbe, ezt a jóváhagyást azonban évszázadok óta nem tagadták meg. Hasonlóképpen számos, az uralkodót érintő döntéshez (például királyi család tagjainak házassága) a Parlament jóváhagyása kell. Egy extrém példa VIII. Edward 1936-os lemondása: a király elküldte lemondási szándékát (lemondónyilatkozatát) a parlamentnek, az erről törvényt hozott, amit megküldött a királynak, az aláírta, és ezzel szűnt meg királynak lenni.

A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebb kormány (kabinet) és elsősorban a miniszterelnök (a kormánypárt vezére, Leader) kezében van. A kormány a minisztériumok, az állami szintű közigazgatási szervek és más állami intézmények, az erőszakszervezetek, állami tulajdonban lévő vállalatok irányításáért felel.

Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház névleg az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb rangú főpapja a canterbury érsek. Az 1707-es trónöröklési törvény (Act of Settlement) a katolikusokat és katolikussal házasságot kötőket kizárja az utódlásból.

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben félmillió körül volt.

Jogrendszer

Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common-jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity- vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Az angol jognak három jogforrása van:

1. A common law az emberi jogok íratlan szabályai. Egyes bűncselekmények (például az offense) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra (például a gyilkosság, murder).

2. A civil law tartalma a kodifikált (azaz a parlamenti jogalkotók által hozott), kötelező erejű törvények és más jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.

3. A criminal law az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).

A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyarországitól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja az ügyféltől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a barrister jár el a bíróságon, és számára kell a végén komoly összeget fizetni, amiből az kifizeti a solicitort.

Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (például fegyvertelenül járőröző, de kétméteres rendőrök stb.). További érdekesség, hogy a törvény szerint mindenki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. A bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani – véleményének hangot peres ügyben csak igazságügyi szakértő adhat.

Közigazgatási felosztás

Az Egyesült Királyság négy alkotó nemzetből vagy alkotó országból áll. Skócia, Wales és Észak-Írország rendelkeznek saját nemzeti parlamenttel vagy gyűléssel, és végrehajtó szervekkel, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet, Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, mivel itt van az Egyesült Királyság parlamentjének és kormányának székhelye, mely közvetlenül irányítja Angliát.

Mind a négy nemzet közigazgatása helyi önkormányzatokra oszlik.

A lord lieutanancy-k (kb. helytartóság) egy vagy több megyére (county) kiterjedő jogkörű helyhatósági régió, élén a jogilag a királynő személyes képviselőjeként kinevezett (a régi magyar főispánhoz hasonló) Lord Lieutenant-okkal. E történelmi (katonai-közigazgatási) eredetű tisztség ma már jobbára ceremoniális, de az 1990-es évek óta zajló közigazgatási reform során több alkalommal is jelentős hatáskörrel bíró Lord Lieutenant-ot neveztek ki egyes, átszervezés alatt álló megyék élére, átmeneti jelleggel.

A manchesteri városháza. Az Egyesült Királyság sok town- vagy city-státuszú városa rendelkezik impresszív városházával, amely a helyi önkormányzati közigazgatás székhelye.

Zászló	Ország	Státusz	Népesség	Alsóbb közigazgatás	City státuszú városok
	Anglia	Királyság	50 431 700	Régiók Nagyvárosi és nem nagyvárosi megyék Főispánságok	Anglia városai
	Skócia	Királyság	5 094 800	Skót tanácsi területek Főispánságok	Skócia városai
	Wales	Hercegség	2 958 600	Egységes hatóságok Főispánságok	Wales városai
	Észak-Írország	Tartomány	1 724 400	Kerületek Hagyományos megyék	Észak-Írország városai

Történelmileg a négy ország területét - a helyi közigazgatás céljainak megfelelően - megyékre (county, grófság) osztották. A megyék bizonyos mértékben még mindig léteznek közigazgatási és földrajzi egységként, de már nem képezik a helyi közigazgatás egyedüli alapját.

Angliát például a közelmúltban kilenc középszintű kormányzati régióra osztották.

Politikai pártok

Főbb politikai pártok: Munkáspárt (Labour), Konzervatív Párt (Tory), Liberális Demokrata Párt (Whig), Brit Nemzeti Párt (British National Party). A Konzervatív Pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, elsősorban Anglia déli és keleti részén, míg a Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari területekről kerülnek ki. A Brit Nemzeti Párt a legutobbi önkormányzati választásokon felzárkózott 11%-os eredményével.

Népesség

Általános adatok

• Népesség: 61 383 000 fő (2008. július) (58 789 194 a 2001-es népszámláláson)
• Népsűrűség: 246 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,28% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 17,5%, 15-64 éves 66,8%, 65 év feletti 15,8%
• Városi lakosság aránya: 89%
• Írástudatlanság: 1% alatt
• Repülőterek száma: 470
• Fontosabb kikötők száma: 22
• Kereskedelmi hajóflotta: 212 hajó, 4 308 232 BRT
• Vasútvonalak hossza: 16 878 km

• Népességnövekedés

Az 1970-es éveket követően a többi európai országhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is rohamosan visszaesett a születések száma. Ez a tendencia egészen 2000-ig tartott. A legalacsonyabb éves népességnövekedés 2001-ben volt, amikor átlagosan egy nőre 1,63 gyermek jutott. Ez az érték azóta folyamatosan növekszik. A legújabb adatok szerint 2008-ban egy nőre már 1,96 gyermek jutott. A születések számának gyors növekedése mellett a bevándorlás is meghatározó tényező, valamint az átlagos várható élettartam is emelkedik. Az utóbbi néhány évben Nagy-Britanniához hasonlóan Franciaországban indult gyors emelkedésnek a gyermekvállalások száma. Ha a tendencia hosszú távon is folytatódik, a mai 61 milliós lakosságszám 2050-re akár 77 millióra is emelkedhet, ezzel Nagy-Britannia és Franciaország lehet a két legnépesebb ország Európában, megelőzve Németországot. Ha az előrejelzések megvalósulnak, a 2050-re feltételezett 77 milliós lélekszám már lehetséges, hogy az ország eltartóképességébe fog ütközni. Mivel a népesség akár 15 millióval is több lehet, Nagy-Britanniának további két London méretű városra lenne szüksége.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: angol, regionálisan: walesi, gael
• Népek: angol 83,6%, skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
• Vallások: keresztény (anglikán, római katolikus, skót presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1,6%, felekezeten kívüli 23,1%
• Írásrendszer: latin ábécé

Gazdaság

Gazdasága: fejlett ipari ország. Az Egyesült Királyságot a „világ műhelyeként” emlegetik. A 17-18. században kibontakozott az ipari forradalom. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet a 70-es években sikerült megállítani. Jelenleg Nagy-Britannia bruttó nemzeti összterméke 2000 milliárd dollár felett van, ezzel Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Az egy főre eső GDP 29 000 USD/fő. Éves gazdasági növekedés: 2% feletti, ezzel a leggyorsabban növekvő gazdaság Nyugat-Európában.

Bányászat: A Pennine-hegységben lévő kőszénbányák nagy részét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt. Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi-tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut. Emellett egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának, és a megújuló környezetkímélő energiák felhasználásának.

Ipar: Vas- és színesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárás, és a termékek kiváló minősége jellemzi.

Mezőgazdaság: Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.

Kereskedelem:

• Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek, kőolaj, textília, közlekedési eszközök, élelmiszer, dohány.
• Importtermékek: nyersanyagok, műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán.

Közlekedés

• Közutak hossza: 371 603 km
• Vasútvonalak hossza: 16 878 km
• Repülőterek száma: 470
• Kikötők száma: 22
• Az országban baloldali közlekedés és szabályok vannak életben.

Kultúra

Oktatási rendszer

Az oktatás fontos része a brit kultúrának. Több száz iskola, főiskola és egyetem található az országban, beleértve számos világhírű intézményt is.

Az 5 és 16 év közöttieknek az oktatás ingyenes és kötelező.

A gyermekek oktatása Angliában két szakaszra osztható. Alapfokú tanulmányaikat öt éves korukban kezdik, és 11 éves korukban fejezik be. Ezután középiskolába kerülnek, és itt tanulnak tovább 16, 17 vagy 18 éves korukig.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A kulturális világörökség része:

• A durhami székesegyház és vár;
• Iron Bridge Gorge ipartörténeti műemlékei;
• A Studley Királyi Park a Fountains-apátság;
• Stonehenge, Avebury és a megalit-kultúra környező emlékei;
• I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban (Wales);
• Saint Kilda-szigetcsoport (Hirta, Dun, Soay és Boreray szigetek);
• A Blenheim kastély;
• Bath városa;
• A Római birodalom határai – Hadrianus fala, Antoninus fala és a limes (Németországgal közös);
• A Westminster-palota, a Westminster-apátság és a Szent Margit-templom (London);
• A londoni Tower;
• A canterburyi katedrális, a Szent Ágoston-apátság és a Szent Márton-templom;
• Edinburgh ó- és újvárosa;
• Maritime Greenwich;
• Orkney-szigetek neolitikus építményei;
• Blaenavon ipartörténeti műemlékei;
• St. George történelmi városa és erődítményei a Bermuda-szigeteken;
• Derwent Valley malmai;
• Saltaire ipari falu;
• New Lanark;
• Királyi Botanikus Kertek, Kew;
• Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei;
• A cornwalli és a nyugat-devoni bányavidék;
• Pontcysyllte vízvezeték és csatorna.

Ünnepek

Állandó ünnepek

• Január 1. - Újév
• Március 1. - Szent Dávid napja
• Április 23. - Szent György napja
• Október 31. - Halloween
• November 30. - Szent András napja
• December 25. - Karácsony

Változó dátumú ünnepek

• Húsvét
• Pünkösd
• Június második vasárnapja - Nemzeti ünnep - II. Erzsébet születésnapja 1926

Turizmus

Az idegenforgalom jelentős.

Sport

Anglia nemzeti sportja a rögbi, a lovaspóló és a krikett.

Labdarúgás

A sportban kiemelkedik az Angol labdarúgó-válogatott.

Eredmények

• Világbajnokság: 1966 aranyérem
• Európabajnokság: 1968 bronzérem
• Olimpia: 1908, 1912 aranyérem (Nagy-Britannia néven)

A mostani labdarúgás jeles képviselői: David Beckham, Michael Owen, John Terry, Frank Lampard, Ashley Cole, Joe Cole, Steven Gerrard, stb.

Az angol futballszövetséget 1863-ban alapították. FIFA-tag folyamatosan 1946-tól. UEFA-tag 1954-től. A klubok száma körülbelül 41 000, az igazolt játékosok pedig meghaladják a 2 000 000 főt is. Az „A” válogatott szövetségi kapitánya Fabio Capello.

Az első osztályban 20 csapat szerepel: West Ham United, Chelsea FC, Arsenal FC, Tottenham Hotspur, Fulham FC, Reading FC, Portsmouth FC, West Bromwich Albion, Aston Villa, Hull City, Manchester City, Manchester United, Liverpool FC, Everton FC, Blackburn Rovers, Stoke City, Bolton Wanderers, Middlesbrough FC, Sunderland AFC és a Newcastle United.

• Bővebben: Angol labdarúgó-válogatott, Angol női labdarúgó-válogatott, Skót labdarúgó-válogatott, Walesi labdarúgó-válogatott, Északír labdarúgó-válogatott

Forma 1

Nagy-Britannia a Forma-1 történetének legsikeresebb nemzete, ugyanis ők adták a sportág 10 világbajnokát is a 32-ből, olyanokat, mint például Jackie Stewart,Jim Clark,Mike Hawthorn, John Surtees,James Hunt, Graham Hill, Damon Hill, Nigel Mansell. Jelenleg kiemelkedő tehetségű versenyzőjük a modern kategóriában Lewis Hamilton, az eddigi második legfiatalabb világbajnok és az első színesbőrű pilóta a sportágban 2007-től. A 2009-es Forma 1-es bajnok is brit, Jenson Button személyében, akik 2010-ben nemzeti csapatot alkottak pilótatársakként a McLaren autóiban. A Ferrari után a második legsikeresebb csapattal; a McLaren-Mercedes is brit színek alatt versenyez,a csapat székhelye az angliai Woking, a team tulaja a szintén brit Ron Dennis, aki sokáig csapatfőnökként is tevékenykedett a gárdánál, helyét 2009-től Martin Whitmarsh vette át. Szintén hasonlóan sikeres angliai Williams F1-es csapat, melynek csapatfőnöke Frank Williams. 1950-ben Anglia adott otthont a első Forma 1-es GP-nek is a legendás Silverstone-i versenypályán, mely egy második világháborús katonai repülőtérből lett kialakítva. a mai napig kisebb nagyobb megszakításokkal ezen a helyszínen vagy Doningtonban rendezik a versenyeket. A 2009-es konstruktőri világbajnokságot a brit Brawn GP nyerte meg, amit a szintén angol Ross Brawn irányít, köztudott róla a pedockban, hogy egy techikai-taktikai zseni, többek között Michael Schumacher is sokat köszönhet neki. A F1 első embere, Bernie Ecclesstone is brit, csakúgy mint a 2009-ben leköszönt volt FIA(Nemzetközi Automobil Szövetség) elnök, Mex Mosley.

Rali

A WRC (Rali Világbajnokság) eddigi brit világbajnokai: Colin McRae (1995) és Richard Burns (2001). A WRC rali brit futamát Welsh-ben bonyolítják le. Az IRC (Interkontinentális Rali Bajnokság), a 2. legnevesebb rali versenysorozat 2009-ben brit bajnokot avatott Kris Meeke személyében, IRC rali szakaszok Nagy-Britanniában is megrendezésre kerülnek, Skóciában.

Olimpia

Eddig két olmipiát az 1908-as és az 1948-as játékokat rendezték Londonban. A 2012-es olimpiát is az ország rendezheti. Nagy-Britannia eddig 216 aranyérmet szerzett az olimpiák során. A nyári sportokban az atlétika, a téli sportokban a műkorcsolya a legnépszerűbb a brit sportolók körében.

• Bővebben: Nagy-Britannia az olimpiai játékokon

Lásd még

• A brit Korona
• Brit Birodalom
• Brit koronafüggőségek
• Brit tengerentúli területek
• Nemzetközösség

Ajánlott irodalom

• O'Driscoll, James. Britain, Revised and updated edition, Oxford University Press (2005). ISBN 978-0-19-432429-8 

Forrás

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások

• London klub
• Angliai képek
• Nagy-Britannia domborzati térképe
• Nagy-Britannia a Térképkalauz oldalán
• Nagy-Britannia turisztikai hivatala
• Országismeret - munkavállaláshoz