Szlovénia hadereje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A haderő jelvénye

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkéntes szlovén fegyveres erőket 1990-ben a jugoszláv szövetségi erők már támadták. 1991 májusában, a perkei kiképzőbázison (Maribor közelében) fegyveres konfliktust provokáltak. 1991 júniusában, már a szlovén függetlenség deklarálásakor a jugoszláv szövetségi csapatok lezárták az ország határait. A cél az volt, hogy megbénítsák a szlovén kormányt, el akarták vágni, el akarták szigetelni a fiatal Szlovéniát a világtól. Tíz napon keresztül folytak a harcok. A jugoszláv erők nagy veszteséggel harcoltak, míg a szlovén területvédelmi erők létszáma nőtt, 16 000 főről 30 000 főre. Július 7-én a brioni egyezmény aláírása megtörtént, melynek értelméban a szlovén területvédelmi erők átvették az irányítást egész Szlovéniában, valamint a harci cselekmények is megszűntek. Októberben az utolsó jugoszláv katona is elhagyta az egykori jugoszláv tagköztársaságot. Az újonnan függetlenné vált, fiatal ország, területvédelmi erőként alakította ki haderejét. A jelenlegi létszám a délszláv konszolidációnak köszönhető.

A Szlovén Fegyveres Erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gazdasági körülményei, anyagi lehetőségei teljes mértékben lehetővé teszik a Szlovén Hadsereg hivatalossá válását. Elérhető lett az országban a sorozás eltörlése. Az 1200 fős sorállományt már 2004 elején szerződéses katonákkal váltották fel. 2004-ben Szlovénia csatlakozott a NATO-hoz. Az addigra kialakult haderő, hivatalos nevén, a Szlovén Hadsereg csak szárazföldi haderőnemből áll. Állományában viszont légierő és a haditengerészet feladatait ellátó egységek is megtalálhatók.

Alapvető adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katonai költségvetés (2006-ban): 108 milliárd tolár (kb. 450 millió euró, azaz 112,5 milliárd forint), a GDP kb. 1,55%-a
  • Teljes személyi állomány: 7346 fő (2006 augusztusában)
  • Sorozás, toborzás rendje: 2004-es NATO csatlakozásig 7 hónap, azután viszont önkéntes haderőre tér át Szlovénia is.
  • Teljes létszám a mozgósítható tartalékkal: 16 591 fő
  • Mozgósítható lakosság: 417 000 fő alkalmas harci szolgálatra.

A szlovén haderő "Sólyomcsapása"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szlovén Fegyveres Erők 2006. október 23. és november 17. között tartották nagyszabású hadgyakorlatukat Magyarországon, Várpalota térségében, melyet „Sólyomcsapás”-nak (Falcon Strike) neveztek el. Havril András vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnöke Várpalotán, katonai tiszteletadással fogadta Albin Gutman altábornagyot, a szlovén fegyveres erők vezérkari főnökét. A gyakorlat egyes mozzanatait november 9-én a magyar, illetve a szlovén haderő magas rangú vezetői is megtekintették. A szlovén altábornagy köszönetét fejezte ki azért, hogy a magyar és szlovén védelmi miniszterek által aláírt kétoldalú, gyakorlótér-használati egyezmény alapján Magyarország a szlovén fél rendelkezésére bocsátotta az MH Bakony Harckiképző Központ nulla ponti lőterét, amely kiváló terep a gyakorlat végrehajtására. Szlovénia cserébe hegyi kiképzésben nyújt segítséget a Magyar Honvédségnek. Az éleslövészeten a Szlovén Fegyveres Erők 1. gépesített lövészdandárjának 20. zászlóalja hajtotta végre 600 katonával, Valuk (osztrák gyártmányú Pandur) páncélozott szállító harcjárművekkel, illetve Pilatus PC–9-es repülőgépekkel. A hadgyakorlat a szlovén haderő 2006-ban történő legfontosabb eseménye volt, mivel az előkészítési fázissal együtt összesen 1600 főt érintett. Ez a szlovén zászlóalj februártól KFOR alárendeltségben fog szolgálni Koszovóban.

Szárazföldi erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 gyalogosdandár (Ebben van 1 katonai rendész zászlóalj, 2 gépesített lövész zászlóalj, 1 műszaki zászlóalj.)

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 40 db M-84, T-55 közepes harckocsi
  • 136 db AMV Patria
  • 2 db BRDM-2 felderítő harcjármű
  • 26 db M-80 lövészpáncélos
  • 34 db Valuk (osztrák gyártámányú Pandur)
  • 28 db BOV-3MD
  • 2 db BTR-50 páncélozott szállító jármű
  • néhány nagy kaliberű löveg
  • harcjárművekre épített, önálló AT-3, és AT-4 irányított páncéltörőrakéta indító

Légierő és légvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovén Légierő Pilatus PC–9 gyakorlógépe

Amíg nem áll fel a Szlovén Légierő teljes egészében, addig NATO repülőgépei védik Szlovénia légterét. Létszáma 530 fő, parancsnoksága Brnikben található.

Harcászati egységek:

  • repülő ezred
  • légvédelmi ezred

Repülők, helikopterek:

  • 9 db Pilatus PC-9M gyakorló repülőgép (felfegyverezve)
  • 3 db PC-9 iskolagép
  • 1 db L-410 szállító repülőgép
  • 8 db felfegyverzett B-412 helikopter
  • 3 db felfegyverzett B-206 helikopter
  • 2 db felfegyverzett SA-352 helikopter
  • 6 db Roland II közepes hatómagasságú rakétakomplexum
  • 36 db SA-16 (kis hatómagasságú rakétafegyver)
  • 96 db SA-18 (kis hatómagasságú rakétafegyver)

Haditengerészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovén haditengerészet a Szlovén Fegyveres Erők 430. haditengerészeti zászlóalja, amelynek parancsnoksága Ankaran településen található. A zászlóalj jelenlegi formájában 1999-ben jött létre, előtt század szintű egységként működött. Létszáma 47 fő. A világ egyik legkisebb haditengerészete, mindössze egy darab parti őrhajóval (HPL–21 Ankaran) és néhány kisebb kisegítő hajóval rendelkezik. A haditengerészethez vízalatti műveletekre egy búváregység és egy logisztikai alakulat tartozik még.

Külföldön állomásozó szlovén erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]