Magyar Honvédség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Honvédség
Magyar Honvédség Logo.png
A Magyar Honvédség emblémája

Dátum 1848. július 11. (az első magyar honvédsereg megalapítása)
1990. március 15. – (jelenlegi formájában)
Ország Magyarország
Személyzet hivatásos- és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus haderő
Feladat Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret 29 780 fő (2008. január 1-jétől, teljes személyi állomány a Honvédelmi Minisztérium és annak háttérintézményeivel együtt)
Parancsnoki struktúra hadsereg (alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt
Diszlokáció Budapest (HM és HM HVK)
Székesfehérvár (MH ÖHP)
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Schmitt Pál köztársasági elnök (főparancsnok)
Benkő Tibor vezérezredes (a HM Honvéd Vezérkar főnöke)
Hende Csaba (honvédelmi miniszter)
Jelvények
Roundel of the Hungarian Air Force.svg
Kultúra és történelem
Mottó „A Hazáért”
Háborús részvétel 1848-as forradalom és szabadságharc
Első világháború
Magyar–szlovák kis háború
Második világháború
1956-os forradalom
Afganisztáni háború
Évfordulók május 21. – a Magyar Honvédelem Napja
A 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter
A Magyar Honvédség transzparense a Szépművészeti Múzeum bejáratánál, 2010. augusztus 20-án

A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés értelmében a Szövetség kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió szervezeti határain kívül is. A szövetségek közös védelmének érdekében kész a szükséges katonai erő és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Kész a biztonságpolitikai alapelveknek megfelelő két- és többoldalú katonai együttműködés révén erősíteni a regionális biztonságot és stabilitást. Ezen feladatokat rendszerint a honvédelemben közreműködő más polgári szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkar főnök (HM HVKF) joga és kötelessége. Gyakorolja jogszabályban rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság látja el.

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es bevételére emlékeznek. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát mintáz, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió következtében az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a királyi magyar honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az I. világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre (nemzetállami mozgalmak), és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi Mihály-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, melyet 1919. március 20-án adtak át. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a Clemenceau-jegyzék hatására – ami kimondta, amennyiben a Vörös Hadsereg kivonul a Felvidékről, akkor cserébe a románok kiürítik a megszállt Tiszántúlt, és Magyarországot meghívják a béketárgyalásokra – a Vörös Hadsereg kivonult a Felvidékről, de a román csapatok nem távoztak, valamint Magyarországot nem hívták meg a béketárgyalásokra. A Vörös Hadsereg szétesett, amely a román csapatok elleni szolnoki ellentámadás sikertelenségével zárult.

A 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. A Tanácsköztársaság kormányának lemondásával megszűnt hadsereggel párhuzamosan szerveződött a Nemzeti Hadsereg, melynek parancsnoka a Károlyi Gyula vezette szegedi kormány honvédelmi minisztere, Horthy Miklós lett. Létrehozására június 6-án Szegeden hírdette ki rendeletét, a fővezérség pedig augusztus 9-én felállt (a szervezet elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott). Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd később (1933. után) a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A Tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba, melynek casus bellije Kassa augusztus 26-ai bombázása lett. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

Később 1944–45 folyamán, az előretörő Vörös Hadsereg ellen a Honvédség főleg az ország területének védelmében vett részt, de 1944 nyarán az 1. Magyar Hadsereg például a Kárpát-medence keleti, észak-keleti előterében, Galíciában is vívott főleg páncéloscsatákat. Az ország védelmét a kiépített védelmi vonalakkal kívánták biztosítani, így az Árpád-vonallal, Szent László-állással, illetve Hunyadi-állással. Az ország 1944. március 19-én német megszállás alá került, ez év tavaszától angolszász hadászati bombatámadások színterévé lépett elő. Lévén az ország közlekedési szempontból immár kiemelkedő szerepet töltött be a német háborús célok elérése érdekében, az ország légvédelmét megerősítették, a magyar repülőcsapatok műszaki felszereltségét jelentősen növelték. A szeptembertől szárazföldi hadszíntérré váló országban a három honvéd hadseregen kívül jelentős számú német csapatok is tevékenykedtek. Az országba betörő szovjet és román csapatok az év végére elérték a fővárost, melyet végül sikerrel kerítettek be, majd az újév februárjában bevettek. A főváros felmentésére tett minden magyar–német kísérlet kudarccal végződött. A Királyi Honvédség és a német haderő csapatait az egyesített szovjet–román erők március végére kiszorították az országból a nyugati határon át Ausztriába. 1945. április végére gyakorlatilag a magyar haderő megszűnt létezni. A szovjet csapatok által elfoglalt területeken még a harcok alatt megkezdődött a németellenes csapatok szervezése. 1945 elején már aktív, kis létszámú „partizánhaderő” alakult, melyeket be is vetettek. Később a háború alatt hadifogságba esett magyar katonákat a Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága volt hivatott átvilágítani és igazolni, vagy elítélni. A Bizottság már decemberben ítéleteket hirdetett. Az átvilágított, igazolttá nyilvánított tisztekből, tábornokokból létrehozták az újdonsült Magyar Honvédség törzsi, tiszti állományát. A honvédség ismét fejlődésnek indult, 1946-ban már aktív haderőnek számított. A tisztképzés 1947 decemberében indult, az immár Honvéd Hadiakadémián.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948. végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951. őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt az országtól, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása és a Jugoszlávia ellen esetlegesen indítandó invázióra alkalmas növelt létszámú haderő fejlesztése.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások 1952. végére félbeszakadtak, az akkori haderő létszáma elérte a 250 ezer főt. Sztálin halálával a déli invázió lehetőségét elvetették, a haderő létszámát ismét csökkenteni kezdték. Ez az indokolatlan túlköltekezés az 1950-es évek közepére gazdasági csődközelbe juttatták az országot. Az 1956-os forradalom szovjet leverése után a Szovjet Hadsereg a Magyar Néphadsereg eszközállományának jelentős részét elhordta az országból, a haderő fejlesztését új koncepciókra kellett alapozni.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói Szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.[1]

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják.

[szerkesztés] Feladatai

  • A Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
  • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
  • közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
  • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
  • a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
  • közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
  • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
  • hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
  • állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
  • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

[szerkesztés] Felépítése, egységei

[szerkesztés] Fontosabb szervezeti egységei

Honvédelmi Minisztérium

[szerkesztés] Polgári és katonai vezetői

Az önálló magyar haderő 1848-as megalakulása óta több szerkezeti, szervezeti átalakuláson ment keresztül. Megalakulása óta alapvetően jellemezte, hogy a hadvezetést polgári, politikusi vezetők felügyelik. Ez alól még az első és a második világháború hadi eseményei sem voltak kivételek. Kezdetben a megalakult magyar Országgyűlés, majd a Monarchia vezetője, később a kormányzó és kinevezett kabinete vezette. A második világháborút követően szintén politikai felsőbb vezetés alá tartozott, ahogyan a rendszerváltást követően napjainkban is. A politikai vezetést a mindenkori miniszterelnök, mint kormányfő hadügyminisztere, hadügyi népbiztosa, vagy honvédelmi minisztere (HM) biztosította, a katonaszakmai vezetést pedig a kezdetektől fogva a Honvéd Vezérkar, amely kisebb változtatásokkal, de azonos funkcióval, feladattal napjainkban is látja el. Vezetője a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF). Napjainkban, 1990 óta az ország államfője, azaz a magyar köztársasági elnök a honvédség polgári (legfőbb) parancsnoka, aki a mindenkori választott kormánytól függetlenül képviseli az ország katonapolitikai érdekeit is. Ezzel kerülve el azt, hogy az ország hadereje esetlegesen nem demokratikusan hatalomra került kormánya rendelkezzen a haderő vezetése felett a mindenkori HM-en keresztül, aki a vezérkar összetételében, kialakításában is szerepet játszhat. Ez a szervezeti gyakorlat tipikusnak mondható az európai hadszervezetekben.

[szerkesztés] Szárazföldi erő

[szerkesztés] Rendeltetése

A szárazföldi erők alapvető kötelessége Magyarország katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

[szerkesztés] Fegyverzet

A Honvédség 1990-ben a Magyar Néphadsereg eszköz- és személyi állományát örökölte meg. A megváltozott geopolitikai helyzet miatt azonban az 1986-ban tervezett haderő-átalakítást átdolgozva egy drasztikusabb haderő-leépítésbe kezdett, amely érintette eszközállományát is. A leépítést részben a CFE-szerződéshez való csatlakozás indokolta, részben pedig az akkori nemzetgazdasági teljesítmény nem tudott akkora haderőt fenntartani, ellátni. A leépítések következtében vonták ki többek között a T–55 típusú harckocsikat, a BM–21 rakéta-sorozatvetőket, a 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat, a PSZH, FUG és BMP–1 típusú páncélozott szállító harcjárműveket, az AMD–65 típusú gépkarabélyokat, a MiG–21, MiG–23 és Szu–22 típusú repülőgépeket.

Az ország NATO-csatlakozását követően újabb és modernebb, többcélú eszközök beszerzése vette kezdetét. Ilyenek az Atlas–2 Mistral légvédelmi rakéta komplexumok, a JAS 39 Gripen többcélú vadászrepülőgép (teljes harckészültségbe állásával a MiG–29-esek tartalékba, majd kivonásra kerülnek), különféle típusú és rendeltetésű gépjárművek mellett Rába, Mercedes UNIMOG és MAN tehergépjárművek, Mercedes-Benz G 270 CDI terepjáró személygépjárművek, kommunikációs eszközök, lövedékálló mellények és sisakok, új kézifegyverek (például MP5A3 géppisztoly, M4A1 SOPMOD gépkarabély, Gepárd rombolópuska-család stb.), Skylark I típusú pilóta nélküli repülőgépek, TeleMax tűzszerész-robotok stb. Továbbá több régi, meglévő eszközt modernizáltak: különféle rádiólokátorokat (például P–18M és SZT–68U), a 2K12 Kub légvédelmi rakéta komplexumok lengyel-magyar (HM Arzenál ZRt) együttműködésben modernizálásra kerültek (2K12M), a 9M111 Fagot és a 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéták üzemidő hosszabbításon estek át, továbbá a BTR–80 páncélozott szállító harcjárművek modernizálása is megkezdődött a HM Currus ZRt segítségével (egyéb alegységi járművek is kifejlesztésre kerülnek). 7 db Mi–17-es szállítóhelikoptert és 12 db Mi–24-es harcihelikoptert modernizálnak, az 5 db An–26 szállítórepülőgépet nagyjavították és korszerűsítették, illetve 3 db C–17 Globemaster III szállítórepülőgép pedig magyar felségjelzéssel, nemzetközi személyzettel, Pápán teljesít szolgálatot a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) keretei között.

[szerkesztés] Különleges Erők

A Magyar Honvédség MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj jogelődje az 1939. október 1-jén megalakult Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj. A zászlóalj a Második világháború nagy részében mint gyalogos alegység harcolt, majd a háború végén felszámolták. Az ejtőernyős fegyvernem hagyományait az 1951. október 4-én Székesfehérváron megalakult ejtőernyős zászlóalj vitte tovább. A zászlóalj 1990-ben vette fel gróf Bercsényi László nevét. 2005. szeptember 1-jétől az alakulat neve: MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj.

Az alakulat személyi állományából alakult körülbelül 150 fős MH Könnyű Gyalog Század 2004-2006 között vett részt afganisztáni ISAF műveletekben, norvég alárendeltségben. Szintén az alakulat személyi állományára alapozva, 2009-ben került felállításra a körülbelül 16 fős Különleges Műveleti Csoport, amely Vardak tartományban, amerikai parancsnokság alatt folytatja tevékenységét.

[szerkesztés] Légierő és légvédelem

A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyar Köztársaság légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar). Személyi állomány jelenleg körülbelül 5000 fő.

[szerkesztés] Védelmi kiadások

A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra.[2] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.

A gazdasági válság miatt a 2009. évi honvédelmi költségvetés alapvetően a 2008-as szinten maradt, de a tárca mozgásterét jelentősen beszűkítette a rendelkezésre álló összeg közel egy tizedének a befagyasztása. A teljes költségvetésben megállapított 80 milliárd forintot kitevő egyensúlyi tartalékhoz így a Honvédelmi Minisztérium közel 30 milliárd forinttal járult hozzá, ami kiemelkedő volt a többi minisztériumnál jelentkező elvonáshoz képest.

A 2011. évi költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium fejezetéből kikerült a „Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz” jogcímen betervezett – 2010-ben 26 milliárd forintra rúgó – kiadás, és a költségvetés más részébe került át. Az év közepén elfogadott költségvetési módosítás az eredeti tervhez képest 10%-os kiadáscsökkentést jelentett, így a GDP arányos védelmi kiadás már az 1%-ot sem érte el.

Védelmi kiadások 2000-től[3]
Év Milliárd forint A GDP %-ban
2000 226,9 1,7%
2001 272,4 1,8%
2002 279,5 1,7%
2003 214,3 1,7%
2004 310,7 1,5%
2005[4] 284,5 1,25%
2006[5][6][7] 283,1 1,20%
2007[8][9][10] 278,2 1,09%
2008[11][12] 319,7 1,20%
2009[13][14] 320,6 1,22%
2010[15][16] 308,2 1,14%
2011[17][18] 248,9

(zárolás: 24,7)

0,90%

(zárolt összeg nélkül: 0,81%
(becslés)

2012[19] 234,8

(tervezet)

0,80%

(becslés)

Az alábbi költségvetési adatok a Honvédelmi Minisztérium teljes költségvetését jelentik, amely magában foglalja a minisztérium igazgatási költségeit, a HM Infrastrukturális Ügynökség, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, a Honvéd Vezérkar, az ÖHP, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Katonai Ügyészségek, az Állami Egészségügyi Központ, továbbá számos szakszervezet és egyéb társadalmi szervezet működtetésére szánt költségvetési pénzeket is.

[szerkesztés] Honvédelmi átalakulások

A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása. Ebben az időszakban a Honvédség MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb 9, majd rövid idő elteltével 6 hónapra csökkentette a törvényhozás. A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött.

A Magyar Honvédség egészét tekintve 2006 végén 78 önálló hadrendi elemmel, 44 helyőrséggel és 24 890 fős létszámmal rendelkezett. A tartalékosok létszáma 2005-ben 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Ugyanebben az időszakban a mozgósítható létszám 2,66 millió fő, amelyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő.[20] 2011-ben 8000 fő tartalékos állomány felállítását javasolta a honvédelmi minisztérium, ezt a szintet 2014-re tervezik elérni. Így a honvédség állománya legfeljebb 29 700 fő hivatásos és szerződéses katona, valamint 8000 fő önkéntes tartalékos állomány.[21]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.

Modulrendszer a Magyar Honvédségben

A haderő-átalakítás keretében létrehoztak olyan modulrendszerű alegységeket, melyek a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képesek egyéni feladataik önálló ellátására. Így teljesítheti szolgálatait a tüzér-alegység, az aknavetős alegység, a harckocsizó és a páncéltörő alegységek is. Például T–72M1-gyel felszerelt harckocsizó modult alakítanak ki a támogató zászlóaljban, mely a Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet harckocsizó feladatok ellátására, csapatnem-támogatásra. Mindez rugalmasabban alkalmazható és kisebb költséggel fenntartható, mint egy önálló harckocsizó egység, vagy magasabbegység. Hátránya a nagyobb logisztikai igény (ha nincs minden egységbe modulalegység bevonva, a vegyesezredekhez/-dandárokhoz hasonlóan).

[szerkesztés] Nemzetközi szerepvállalás

Magyar PRT járőr Baglán tartományban

A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Kosovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 197375 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.

A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.

1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte. 2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is.

Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ-missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.[22]

Az Országgyűlés 2006 őszén határőrök és katonai térképészek Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében teljesítettek szolgálatot.[23][24]

Az Országgyűlés határozata alapján Magyarország összesen maximum 1000 főt küld ezekbe a missziókba.

Afganisztán Afganisztáni szerepvállalás[25] (Az ISAF keretein belül)
Egység Működés helye Létszám Megjegyzés
MH Tartományi Újjáépítési Csoport Pol-e Kumri, Baglán tartomány 292 fő Az MH PRT 2006-ban vette át Baglán tartomány felügyeletét a holland kontingenstől.[26] Feladata békefenntartás, járőrözés, őrzés-védelem, konvojkísérés, illetve fejlesztési programok végrehajtása (infrastruktúra fejlesztés, segélyezés). Támadó műveletekben nem vehet rész.
MH Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport Pol-e Kumri, Baglán tartomány 32 fő A Honvédség az ohioi Nemzeti Gárdával együttműködve 2009-től az MH OMLT keretében katonai kiképzőket biztosít az afgán haderő számára.
MH Különleges Műveleti Csoport Vardak tartomány 16 fő A csoport feladata felderítés és katonai segítségnyújtás. Működésük részleteit a minisztérium bizalmasan kezeli.
MH Mi–35 Légi Kiképzés-támogató Csoport Kabul 10 fő A Cseh Hadsereg és Magyar Honvédség segíti az afgán harci-helikopter pilóták kiképzését. A magyar és cseh pilóták ismerik az orosz technikát. Az MH Mi–35 AMT a kabuli repülőtéren működik.
MH Mi–17 Légi Kiképzés-támogató Csoport Mazar-e Sharif, Balh tartomány 10 fő Az MH Mi–17 AMT 2011-től kezdte meg tevékenységét.
További missziók, amelyekben magyar katonák nagy létszámban szolgálnak
Ország Szervezet Létszám Megjegyzés
Koszovó Koszovó, Prishtina és Peć KFOR 238 fő Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen
Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina, Szarajevó EUFOR 155 fő Törzstiszt és IPU állomány összesen
Ciprus Ciprus, Nicosia UNFICYP 84 fő Fegyveres békefenntartók

Néhány fős létszámmal szolgálnak még magyar katonák Libanonban, Nyugat-Szaharában, Kongóban, Tádzsikisztánban, Grúziában és Albániában is.

[szerkesztés] Halálesetek a külföldi missziókban

  • 1973. április 9., VietnamDylski Aurél határőrszázados és Cziboly Csaba főhadnagy, az ICCS tagjai. Járőrözés közben helikopterük lezuhant.
  • 1998. február 18., Sínai-félsziget – Két magyar katona halt meg autóbalesetben.
  • 2001. október 8., AbháziaTörök László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese. Járőrözés közben helikopterét lelőtték.[27]
  • 2004. június 17., IrakNagy Richárd szakaszvezető. A vízszállító konvojuk ellen elkövetett pokolgépes merénylet során vesztette életét. A detonációban egy másik szakaszvezető is megsérült.[28]
  • 2008. június 10., AfganisztánKovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. Egy bomba hatástalanítása közben halt meg, hiába volt rajta a legjobb védőfelszerelés. 30 éves volt. A házi készítésű bombát korábban robottal próbálták elvinni a helyéről, de a súlya miatt ez nem volt lehetséges. A bomba akkor robbant fel, amikor a törzsőrmester kampót akart rátenni, hogy elvigyék a helyéről.[29][30]
  • 2008. július 12., Afganisztán – Nemes Krisztián százados, aki éppen az egy hónappal korábban elhunyt Kovács Gyulát váltotta. Éppen rendőri felvezetéssel úton volt a pokolgép felé, ekkor egy másik robbanószerkezet robbant fel az út mellett. A vezérkari főnök ez után az eset után azt mondta, hogy valószínűleg előre kitervelt merényletekben halt meg a két magyar tűzszerész. Egy rendkívüli honvédelmi bizottsági ülés után a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy az afganisztáni misszió továbbra is élvezi mind az öt parlamenti párt támogatását.[31][32][33][34]
  • 2010. augusztus 23., Afganisztán – Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester és Kolozsvári György zászlós. Az MH PRT egyik konvoját hajnali 3:30-kor megtámadták, a katonanő a helyszínen életét vesztette, a zászlós 2010. szeptember 7-én reggel halt meg a kórházban. Két másik katona súlyosan sérült meg.[35][36][37][38][39]
  • 2011. május 17., Afganisztán – Róth Orsolya őrmester és Dálnoki András szakaszvezető autóbalesetben vesztette életét.[40]
  • 2011. június 10., Afganisztán - Dr. Borbély Csaba katonaorvos szívinfarktus következtében elhunyt.[41]

[szerkesztés] Jelentősebb hadgyakorlatok

Magyarországon NATO-csatlakozása óta több ország hadereje képviseltette magát NATO-együttműködést segítő hadgyakorlatokon. Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban olasz, holland, francia, német, amerikai, román illetve szlovén erők.

[szerkesztés] A magyar hadiipar

A magyar hadiipar az utóbbi időkben jelentős fejlődéseken ment keresztül, melyet az állam is támogat. A hadiipar fejlesztéseinek köszönhetőek többek között a Szép, illetve Gepárd mesterlövészpuska családok, KGP–9 géppisztolyok kifejlesztése, rendszerbe állítása, amelyek világszínvonalon is elismeréssel képviseltetik magukat. A legjobb példa lehet talán a hadiipar felé való elkötelezettségre, azonban a Rába katonai terepjáró kamionok fejlesztése, rendszerbe állítása. A Rába Jármű Kft. és a Honvédelmi Minisztérium 2003 áprilisában egy 15 évre szóló együttműködési keretszerződést írt alá, amelynek értelmében 2018-ig a társaság nemzetközi partnereivel együttműködve terepjárókat szállít a Honvédségnek. A Rába most katonai szállítójárműveket, valamint különleges felépítmények hordozására alkalmas járműveket szállít a katonaságnak egy kétéves időszakra aláírt kiegészítő megállapodás keretében. A Rába Jármű Kft. bruttó 14,1 milliárd forint értekben szállít katonai járműveket a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének.[42]

[szerkesztés] Képek, filmek a Magyar Honvédség életéből

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  1. A Magyar Honvédség megnevezést az 1990. évi XXI. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról című jogszabály 2. § (2) bek. már említi. Lásd a jogszabályt az 1000ev.hu-n.
  2. Budapesten tárgyalt a NATO főtitkára – magyarorszag.hu
  3. Defence Expenditures of NRC Countries (1980-2004) (PDF)
  4. 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
  5. HM 2006. évi költségvetés
  6. A 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről
  7. Bruttó hazai termék (GDP), 2006. I-IV. negyedév – ksh.hu
  8. Mekkora lesz a jövő évi szigor?
  9. A 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
  10. Bruttó hazai termék, 2007. I-IV. negyedév – ksh.hu
  11. 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről
  12. Bruttó hazai termék (GDP), 2008. I-IV. negyedév – ksh.hu
  13. 2008. évi XCIII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
  14. Bruttó hazai termék (GDP), 2009. IV. negyedév – ksh.hu
  15. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
  16. Bruttó hazai termék (GDP), 2010. IV. negyedév – ksh.hu
  17. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
  18. T/3636/9. sz. egységes javaslat.
  19. T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről
  20. Új Honvédségi Szemle 2005/11 – Haderőkörkép Európából 1.
  21. H/3837 A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII.6.) OGY határozat módosításáról, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  22. Szenes Zoltán – A békefenntartás hatása a magyar haderőre
  23. Magyar katonák mehetnek Dél-Libanonba – index.hu
  24. Magyar Közlöny 2006/124. (PDF)
  25. Az afganisztáni szerepvállalás, 2010. augusztus 23.
  26. Ballai, Vince: Hullámvölgy végét jelzi Bajnai washingtoni útja. Origo, 2009. november 29.
  27. Kronológia a magyar veszteségekről 1973-tól 2004-ig (index.hu/MTI)
  28. Életét vesztette egy Irakban szolgáló magyar (index.hu)
  29. Meghalt egy magyar katona Afganisztánban (index.hu)
  30. Tragédia Afganisztánban – honvedelem.hu
  31. Újabb magyar katona halt meg Afganisztánban (index.hu/MTI)
  32. Nem baleset volt a tűzszerészek halála Afganisztánban (index.hu)
  33. Ismét gyászolnak a tűzszerészek: újabb társuk esett el Afganisztánban – honvedelem.hu
  34. Tőrbe csalták tűzszerészeinket – honvedelem.hu
  35. Életét vesztette egy magyar katona Afganisztánban – honvedelem.hu
  36. Meghalt egy magyar katonanő Afganisztánban – index.hu
  37. Kómában van az afganisztáni támadás egyik sérültje – origo.hu
  38. Elhunyt az Afganisztánban életveszélyesen megsérült katonánk – honvedelem.hu
  39. Meghalt az Afganisztánban megsérült magyar katona – index.hu
  40. Balesetben meghalt két magyar katona Afganisztánban. Origo.hu, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  41. http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/98970/1/kulfold/Meghalt_egy_magyar_katonaorvos_Afganisztanban
  42. honvedelem.hu - Katonahírek

[szerkesztés] Bibliográfia

  • Könyvek, monográfiák:
  • Magyarország a XX. században, I. kötet, II. fejezet: Honvédelem és hadügyek – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  • Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006 ISBN 963-9553-95-6
  • Erdeös László: A magyar honvédelem egy negyedszázada, 1919–1944. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007. ISBN 978-963-9580-88-6 0
  • Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963-389-685-1
  • Periodikumok, cikkek:
  • Top Gun folyóirat cikkei:
  • Sebők János: Válságszámtan. In: Top Gun 1994/12, 4. o.
  • Sebők János–Tőrös István: Számháború - békében. In: Top Gun 1994/12, 3–7. o. – interjú Keleti György HM-rel.
  • K.L.M.: Akiket elfújt a „hideg szél”. In: Top Gun 1997/7, 12–15. o. – a „Mistral”-tender.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Honvédség témájú médiaállományokat.
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken