Magyar Honvédség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Honvédség
Magyar Honvédség Logo.png
A Magyar Honvédség emblémája

Dátum 1848. július 11. (az első magyar honvédsereg megalapítása)
1990. március 15. – (jelenlegi formájában)
Ország  Magyarország
Személyzet hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus fegyveres erők
Feladat Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret 29 700 fő[1]
Parancsnoki struktúra hadsereg (alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt
Diszlokáció Budapest (HM és HM HVK)
Székesfehérvár (MH ÖHP)
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Áder János köztársasági elnök (főparancsnok)
Benkő Tibor vezérezredes (a HM Honvéd Vezérkar főnöke)
Hende Csaba (honvédelmi miniszter)
Jelvények
Roundel of the Hungarian Air Force.svg
Kultúra és történelem
Mottó „A Hazáért”
Háborús részvétel 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Első világháború
Magyar–szlovák kis háború
Második világháború
1956-os forradalom
Afganisztáni háború
Évfordulók május 21. – a Magyar Honvédelem Napja
A 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter
A Magyar Honvédség transzparense a Szépművészeti Múzeum bejáratánál, 2010. augusztus 20-án
A hadrendből kivont AM-21 Százhalombatta aknamentesítő hajó Budapesten, hasonló típusú, jugoszláv gyártmányú aknamentesítők ma is használatban vannak.

A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint a Észak-atlanti Szerződés Szervezete[2] értelmében a Szervezete kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió szervezeti határain kívül is. A szövetségek közös védelmének érdekében kész a szükséges katonai erő és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Kész a biztonságpolitikai alapelveknek megfelelő két- és többoldalú katonai együttműködés révén erősíteni a regionális biztonságot és stabilitást. Ezen feladatokat rendszerint a honvédelemben közreműködő más polgári szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkar főnök (HM HVKF) joga és kötelessége. Gyakorolja jogszabályban rögzített hatáskörét, valamint végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) látja el.

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió következtében az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a királyi magyar honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az első világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre (nemzetállami mozgalmak), és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi Mihály-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, melyet 1919. március 20-án adtak át. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a Clemenceau-jegyzék hatására – ami kimondta, amennyiben a Vörös Hadsereg kivonul a Felvidékről, akkor cserébe a románok kiürítik a megszállt Tiszántúlt, és Magyarországot meghívják a béketárgyalásokra – a Vörös Hadsereg kivonult a Felvidékről, de a román csapatok nem távoztak, valamint Magyarországot nem hívták meg a béketárgyalásokra. A Vörös Hadsereg szétesett, amely a román csapatok elleni szolnoki ellentámadás sikertelenségével zárult.

A 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. A Tanácsköztársaság kormányának lemondásával megszűnt hadsereggel párhuzamosan szerveződött a Nemzeti Hadsereg, melynek parancsnoka a Károlyi Gyula vezette szegedi kormány honvédelmi minisztere, Horthy Miklós lett. Létrehozására június 6-án Szegeden hirdette ki rendeletét, a fővezérség pedig augusztus 9-én felállt (a szervezet elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott). Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd később (1933. után) a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a második világháborúba, melynek casus bellije Kassa augusztus 26-ai bombázása lett. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

Később 1944–45 folyamán, az előretörő Vörös Hadsereg ellen a Honvédség főleg az ország területének védelmében vett részt, de 1944 nyarán az 1. Magyar Hadsereg például a Kárpát-medence keleti, északkeleti előterében, Galíciában is vívott főleg páncéloscsatákat. Az ország védelmét a kiépített védelmi vonalakkal kívánták biztosítani, így az Árpád-vonallal, Szent László-állással, illetve Hunyadi-állással. Az ország 1944. március 19-én német megszállás alá került, ez év tavaszától angolszász hadászati bombatámadások színterévé lépett elő. Lévén az ország közlekedési szempontból immár kiemelkedő szerepet töltött be a német háborús célok elérése érdekében, az ország légvédelmét megerősítették, a magyar repülőcsapatok műszaki felszereltségét jelentősen növelték. A szeptembertől szárazföldi hadszíntérré váló országban a három honvéd hadseregen kívül jelentős számú német csapatok is tevékenykedtek. Az országba betörő szovjet és román csapatok az év végére elérték a fővárost, melyet végül sikerrel kerítettek be, majd az újév februárjában bevettek. A főváros felmentésére tett minden magyar–német kísérlet kudarccal végződött. A Királyi Honvédség és a német haderő csapatait az egyesített szovjet–román erők március végére kiszorították az országból a nyugati határon át Ausztriába. 1945. április végére gyakorlatilag a magyar haderő megszűnt létezni. A szovjet csapatok által elfoglalt területeken még a harcok alatt megkezdődött a németellenes csapatok szervezése. 1945 elején már aktív, kis létszámú „partizánhaderő” alakult, melyeket be is vetettek. Később a háború alatt hadifogságba esett magyar katonákat a Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága volt hivatott átvilágítani és igazolni, vagy elítélni. A Bizottság már decemberben ítéleteket hirdetett. Az átvilágított, igazolttá nyilvánított tisztekből, tábornokokból létrehozták az újdonsült Magyar Honvédség törzsi, tiszti állományát. A honvédség ismét fejlődésnek indult, 1946-ban már aktív haderőnek számított. A tisztképzés 1947 decemberében indult, az immár Honvéd Hadiakadémián.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948. végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951. őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt az országtól, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása és a Jugoszlávia ellen esetlegesen indítandó invázióra alkalmas növelt létszámú haderő fejlesztése.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások 1952. végére félbeszakadtak, az akkori haderő létszáma elérte a 250 ezer főt. Sztálin halálával a déli invázió lehetőségét elvetették, a haderő létszámát ismét csökkenteni kezdték. Ez az indokolatlan túlköltekezés az 1950-es évek közepére gazdasági csődközelbe juttatták az országot. Az 1956-os forradalom szovjet leverése után a Szovjet Hadsereg a Magyar Néphadsereg eszközállományának jelentős részét elhordta az országból, a haderő fejlesztését új koncepciókra kellett alapozni.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói Szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.[3]

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják.

Feladatai[4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fegyverhasználati joggal ellátott feladatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
  • a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
  • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
  • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrizete és védelme,
  • egyes kijelölt létesítmények őrizete és védelme,
  • részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában,
  • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása.

Fegyverhasználati jog nélkül ellátott feladatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
  • katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
  • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
  • közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
  • közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.

Felépítése, egységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb szervezeti egységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honvédelmi Minisztérium

Polgári és katonai vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önálló magyar haderő 1848-as megalakulása óta több szerkezeti, szervezeti átalakuláson ment keresztül. Megalakulása óta alapvetően jellemezte, hogy a hadvezetést polgári, politikusi vezetők felügyelik. Ez alól még az első és a második világháború hadi eseményei sem voltak kivételek. Kezdetben a megalakult magyar Országgyűlés, majd a Monarchia vezetője, később a kormányzó és kinevezett kabinetje vezette. A második világháborút követően szintén politikai felsőbb vezetés alá tartozott, ahogyan a rendszerváltást követően napjainkban is. A politikai vezetést a mindenkori miniszterelnök, mint kormányfő hadügyminisztere, hadügyi népbiztosa, vagy honvédelmi minisztere (HM) biztosította, a katonaszakmai vezetést pedig a kezdetektől fogva a Honvéd Vezérkar, amely kisebb változtatásokkal, de azonos funkcióval, feladattal napjainkban is látja el. Vezetője a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF). Napjainkban, 1990 óta az ország államfője, azaz a magyar köztársasági elnök a honvédség polgári (legfőbb) parancsnoka, aki a mindenkori választott kormánytól függetlenül képviseli az ország katonapolitikai érdekeit is. Ezzel kerülve el azt, hogy az ország hadereje esetlegesen nem demokratikusan hatalomra került kormánya rendelkezzen a haderő vezetése felett a mindenkori HM-en keresztül, aki a vezérkar összetételében, kialakításában is szerepet játszhat. Ez a szervezeti gyakorlat tipikusnak mondható az európai hadszervezetekben.

Szárazföldi erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendeltetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szárazföldi erők alapvető kötelessége Magyarország katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Honvédség 1990-ben a Magyar Néphadsereg eszköz- és személyi állományát örökölte meg. A megváltozott geopolitikai helyzet miatt azonban az 1986-ban tervezett haderő-átalakítást átdolgozva egy drasztikusabb haderő-leépítésbe kezdett, amely érintette eszközállományát is. A leépítést részben a CFE-szerződéshez való csatlakozás indokolta, részben pedig az akkori nemzetgazdasági teljesítmény nem tudott akkora haderőt fenntartani, ellátni. A leépítések következtében vonták ki többek között a T–55 típusú harckocsikat, a BM–21 rakéta-sorozatvetőket, a 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat, a PSZH, FUG és BMP–1 típusú páncélozott szállító harcjárműveket, az AMD–65 típusú gépkarabélyokat, a MiG–21, MiG–23 és Szu–22 típusú repülőgépeket.

Az ország NATO-csatlakozását követően újabb és modernebb, többcélú eszközök beszerzése vette kezdetét. Ilyenek az Atlas–2 Mistral légvédelmi rakéta komplexumok, a JAS 39 Gripen többcélú vadászrepülőgép (teljes harckészültségbe állásával a MiG–29-esek tartalékba, majd kivonásra kerülnek), különféle típusú és rendeltetésű gépjárművek mellett RÁBA, Mercedes UNIMOG és MAN tehergépjárművek, Mercedes-Benz G 270 CDI terepjáró személygépjárművek, kommunikációs eszközök, lövedékálló mellények és sisakok, új kézifegyverek (például MP5A3 géppisztoly, M4A1 SOPMOD gépkarabély, Gepárd rombolópuska-család stb.), Skylark I típusú pilóta nélküli repülőgépek, TeleMax tűzszerész-robotok stb. Továbbá több régi, meglévő eszközt modernizáltak: különféle rádiólokátorokat (például P–18M és SZT–68U), a 2K12 Kub légvédelmi rakéta komplexumok lengyel-magyar (HM Arzenál ZRt) együttműködésben modernizálásra kerültek (2K12M), a 9M111 Fagot és a 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéták üzemidő hosszabbításon estek át, továbbá a BTR–80 páncélozott szállító harcjárművek modernizálása is megkezdődött a HM Currus ZRt segítségével (egyéb alegységi járművek is kifejlesztésre kerülnek). 7 db Mi–17-es szállítóhelikoptert és 12 db Mi–24-es harcihelikoptert modernizálnak, az 5 db An–26 szállítórepülőgépet nagyjavították és korszerűsítették, illetve 3 db C–17 Globemaster III szállítórepülőgép pedig magyar felségjelzéssel, nemzetközi személyzettel, Pápán teljesít szolgálatot a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) keretei között.

Különleges Erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar különleges erőkhöz tartozó katonák sietnek ki egy MH–47 Chinook helikopterből egy 2009-es horvátországi hadgyakorlaton

A Magyar Honvédség MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj jogelődje az 1939. október 1-jén megalakult Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj. A zászlóalj a Második világháború nagy részében mint gyalogos alegység harcolt, majd a háború végén felszámolták. Az ejtőernyős fegyvernem hagyományait az 1951. október 4-én Székesfehérváron megalakult ejtőernyős zászlóalj vitte tovább. A zászlóalj 1990-ben vette fel gróf Bercsényi László nevét. 2005. szeptember 1-jétől az alakulat neve: MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj.

Az alakulat személyi állományából alakult körülbelül 150 fős MH Könnyű Gyalog Század 2004-2006 között vett részt afganisztáni ISAF műveletekben, norvég alárendeltségben. Szintén az alakulat személyi állományára alapozva, 2009-ben került felállításra a körülbelül 16 fős Különleges Műveleti Csoport, amely Vardak tartományban, amerikai parancsnokság alatt folytatja tevékenységét.

Légierő és légvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyarország légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar). Személyi állomány jelenleg körülbelül 5000 fő.

Védelmi kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra.[5] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.

Bár a politikai vezetés a 1009/2009. (I. 30.) számú Kormányhatározattal elérendő célként határozta meg, hogy 2013-ig a védelmi kiadások haladják meg a GDP 1,3%-át, de a gazdasági válság miatt a 2009. évi honvédelmi költségvetés alapvetően a 2008-as szinten maradt, sőt, a tárca mozgásterét jelentősen beszűkítette a rendelkezésre álló összeg közel egy tizedének évközbeni befagyasztása. A teljes költségvetésben megállapított 80 milliárd forintot kitevő egyensúlyi tartalékhoz így a Honvédelmi Minisztérium közel 30 milliárd forinttal járult hozzá, ami kiemelkedő volt a többi minisztériumnál jelentkező elvonáshoz képest.

A 2011. évi költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium fejezetéből kikerült a „Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz” jogcímen betervezett – 2010-ben 26 milliárd forintra rúgó – kiadás, és a költségvetés más részébe került át. Az év közepén elfogadott költségvetési módosítás az eredeti tervhez képest 10%-os kiadáscsökkentést jelentett, így a GDP arányos védelmi kiadás már az 1%-ot sem érte el.

A 2012. február 29-én megszavazott és kihirdetett 1046/2012. (II. 29.) számú kormányhatározat újabb tervet rögzít a honvédelmi kiadások növelése érdekében. Ennek értelmében a Honvédelmi Minisztérium 2013–2015 közötti költségvetési évekre tervezett éves támogatása legalább a 2012-es évre tervezett költségvetési támogatás nominálértékét el kell érnie. 2016-tól az éves tervezett támogatási főösszegnek évenként 0,1%-os GDP arányos bővülést kell elérnie, mellyel 2022-re biztosítani kell a GDP 1,39%-át[6].

Védelmi kiadások 2000-től
Év Milliárd forint A GDP %-ban Források
2000 226,9 1,7% [7]
2001 272,4 1,8%
2002 279,5 1,7%
2003 214,3 1,7%
2004 310,7 1,5%
2005 284,5 1,25% [8]
2006 283,1 1,20% [9][10][11]
2007 278,2 1,09% [12][13][14]
2008 319,7 1,20% [15][16]
2009 320,6 1,22% [17][18]
2010 308,2 1,14% [19][20]
2011 248,9

(zárolás: 24,7)

0,88%

(zárolt összeg nélkül: 0,79%

[21][22]
2012 233,7 0,82% [23][24]
2013 241,3 0,85%

(becslés)

[25]
2014 241,5 0,79%

(becslés)

[26]

A fenti költségvetési adatok a Honvédelmi Minisztérium teljes költségvetését jelentik, amely magában foglalja a minisztérium igazgatási költségeit, a HM Infrastrukturális Ügynökség, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, a Honvéd Vezérkar, az ÖHP, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Katonai Ügyészségek, az Állami Egészségügyi Központ, továbbá számos szakszervezet és egyéb társadalmi szervezet működtetésére szánt költségvetési tételeket is.

Honvédelmi átalakulások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása. Ebben az időszakban a Honvédség MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb 9, majd rövid idő elteltével 6 hónapra csökkentette a törvényhozás. A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött.

A Magyar Honvédség egészét tekintve 2006 végén 78 önálló hadrendi elemmel, 44 helyőrséggel és 24 890 fős létszámmal rendelkezett. A tartalékosok létszáma 2005-ben 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Ugyanebben az időszakban a mozgósítható létszám 2,66 millió fő, amelyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő.[27] 2011-ben 8000 fő tartalékos állomány felállítását javasolta a honvédelmi minisztérium, ezt a szintet 2014-re tervezik elérni. [28]

2012 elején összesen 17 757 katona teljesített szolgálatot, a 22 406 fős keretszámból így 4649 hely volt feltöltetlen. A szerződéses tartalékosok száma 2541 fő volt.[29] A katonák átlagos illetménye 2012. márciusi adatok alapján a tiszti állomány esetében havi bruttó 389 522 Ft, az altiszti állomány esetében bruttó 191 157 Ft, a legénységi állomány esetében pedig bruttó 137 425 Ft volt.[30]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.

Modulrendszer a Magyar Honvédségben

A haderő-átalakítás keretében létrehoztak olyan modulrendszerű alegységeket, melyek a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képesek egyéni feladataik önálló ellátására. Így teljesítheti szolgálatait a tüzér alegység, az aknavetős alegység, a harckocsizó és a páncéltörő alegységek is. Például T–72M1-gyel felszerelt harckocsizó modult alakítanak ki a támogató zászlóaljban, mely a Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet harckocsizó feladatok ellátására, csapatnem-támogatásra. Mindez rugalmasabban alkalmazható és kisebb költséggel fenntartható, mint egy önálló harckocsizó egység, vagy magasabbegység. Hátránya a nagyobb logisztikai igény (ha nincs minden egységbe modulalegység bevonva, a vegyesezredekhez/-dandárokhoz hasonlóan).

Nemzetközi szerepvállalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar PRT járőr Baglán tartományban

A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Kosovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 197375 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.

A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.

1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte.

2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is. A legnagyobb létszámú MH Tartományi Újjáépítési Csoport 2004 augusztusa és 2013 márciusa között tevékenykedett az országban, feladatuk a térség stabilizációja, a humanitárius segítségnyújtás, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, koordinálása és az abban való részvétel volt. A MH Mi–35 Légi Kiképzés-támogató Csoport 2013 májusáig segítette az afgán harci-helikopter pilóták kiképzését. 2013 októberében a több mint 200 fős MH Kabul Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens is befejezte működését.[31]

Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ-missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.[32]

Az Országgyűlés 2006 őszén határőrök és katonai térképészek Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében teljesítenek szolgálatot.[33][34][35]

Az Országgyűlés határozata alapján Magyarország összesen maximum 1000 főt küld ezekbe a missziókba. 2013-ban összesen 13 milliárd forintot költ az ország ezekre a missziókra, ebből valamivel több mint 8 milliárdot az afganisztáni feladatokra.[36][37]

Afganisztán Afganisztáni szerepvállalás[38] (Az ISAF keretein belül)
Egység Működés helye Létszám Megjegyzés
MH Katonai Tanácsadó Csoport Mazar-e Sharif, Balh tartomány kb 40 fő A Honvédség az ohioi Nemzeti Gárdával együttműködve 2009-től az MH OMLT keretében katonai kiképzőket biztosított az afgán haderő számára Pol-e Kumriban.

2012 decemberétől Katonai Tanácsadó Csoport (MAT) néven folytatta munkáját. 2013-tól eredeti feladatai ellátása mellett megkezdte a Mazar-e Sharifban szolgálatot teljesítő afgán nemzeti készenléti rendőrség, illetve az afgán határőrök törzsmunkájának mentorálását.[39][40]

MH Különleges Műveleti Kontingens Vardak tartomány, Kápiszá tartomány, Lugar tartomány kb 40 fő A csoport feladata a kormányellenes erők tevékenységének visszaszorítása és az afgán nemzeti biztonsági erők kiképzése és támogatása. 2009 óta az amerikai vezetésű Task Force 10 kötelék részeként szolgálnak. Az egység 2012 novemberében átalakult, létszámában és képességeit tekintve is megerősödött. Működésük részleteit a minisztérium bizalmasan kezeli.[41]
MH Mi–17 Légi Kiképzés-támogató Csoport Mazar-e Sharif, Balh tartomány 10 fő Az MH Mi–17 AMT 2011-től kezdte meg tevékenységét.
További missziók, amelyekben magyar katonák nagy létszámban szolgálnak
Ország Szervezet Létszám Megjegyzés
Koszovó Koszovó, Prishtina és Peć KFOR 238 fő Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen
Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina, Szarajevó EUFOR 155 fő Törzstiszt és IPU állomány összesen
Ciprus Ciprus, Nicosia UNFICYP 84 fő Fegyveres békefenntartók

Néhány fős létszámmal szolgálnak még magyar katonák Libanonban, Nyugat-Szaharában, Kongóban, Tádzsikisztánban, Grúziában és Albániában is.

Halálesetek a külföldi missziókban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1973. április 9., VietnamDylski Aurél határőrszázados és Cziboly Csaba főhadnagy, az ICCS tagjai. Járőrözés közben helikopterük lezuhant.
  • 1998. február 18., Sínai-félszigetMolnár Lőrinc zászlós és Hídvégi Attila zászlós halt meg autóbalesetben.[42]
  • 2001. október 8., AbháziaTörök László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese. Járőrözés közben helikopterét lelőtték.[43]
  • 2004. június 17., IrakNagy Richárd szakaszvezető. A vízszállító konvojuk ellen elkövetett pokolgépes merénylet során vesztette életét. A detonációban egy másik szakaszvezető is megsérült.[44]
  • 2004. szeptember 29. - Bosznia-Hercegovina - Meghalt egy magyar katona közúti balesetben, egy társa könnyebben megsérült.[45]
  • 2008. június 10., AfganisztánKovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. Egy bomba hatástalanítása közben halt meg, hiába volt rajta a legjobb védőfelszerelés. 30 éves volt. A házi készítésű bombát korábban robottal próbálták elvinni a helyéről, de a súlya miatt ez nem volt lehetséges. A bomba akkor robbant fel, amikor a törzsőrmester kampót akart rátenni, hogy elvigyék a helyéről.[46][47]
  • 2008. július 12., Afganisztán – Nemes Krisztián százados, aki éppen az egy hónappal korábban elhunyt Kovács Gyulát váltotta. Éppen rendőri felvezetéssel úton volt a pokolgép felé, ekkor egy másik robbanószerkezet robbant fel az út mellett. A vezérkari főnök ez után az eset után azt mondta, hogy valószínűleg előre kitervelt merényletekben halt meg a két magyar tűzszerész. Egy rendkívüli honvédelmi bizottsági ülés után a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy az afganisztáni misszió továbbra is élvezi mind az öt parlamenti párt támogatását.[48][49][50][51]
  • 2010. augusztus 23., Afganisztán – Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester és Kolozsvári György zászlós. Az MH PRT egyik konvoját hajnali 3:30-kor megtámadták, a katonanő a helyszínen életét vesztette, a zászlós 2010. szeptember 7-én reggel halt meg a kórházban. Két másik katona súlyosan sérült meg.[52][53][54][55][56]
  • 2011. május 17., Afganisztán – Róth Orsolya őrmester és Dálnoki András szakaszvezető autóbalesetben vesztette életét.[57]
  • 2011. június 10., Afganisztán – dr. Borbély Csaba orvos százados szívinfarktus következtében elhunyt.[58]
  • 2013. május 22., Koszovó - Ismeretlen egészségügyi okokból elhunyt Pászti Zsolt szakaszvezető.[59][60]

Jelentősebb hadgyakorlatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon NATO-csatlakozása óta több ország hadereje képviseltette magát NATO-együttműködést segítő hadgyakorlatokon. Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban olasz, holland, francia, német, amerikai, román illetve szlovén erők.

A magyar hadiipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar hadiipar az utóbbi időkben jelentős fejlődéseken ment keresztül, melyet az állam is támogat. A hadiipar fejlesztéseinek köszönhetőek többek között a Szép, illetve Gepárd mesterlövészpuska családok, KGP–9 géppisztolyok kifejlesztése, rendszerbe állítása, amelyek világszínvonalon is elismeréssel képviseltetik magukat. A legjobb példa lehet talán a hadiipar felé való elkötelezettségre, azonban a Rába katonai terepjáró kamionok fejlesztése, rendszerbe állítása. A Rába Jármű Kft. és a Honvédelmi Minisztérium 2003 áprilisában egy 15 évre szóló együttműködési keretszerződést írt alá, amelynek értelmében 2018-ig a társaság nemzetközi partnereivel együttműködve terepjárókat szállít a Honvédségnek. A Rába most katonai szállítójárműveket, valamint különleges felépítmények hordozására alkalmas járműveket szállít a katonaságnak egy kétéves időszakra aláírt kiegészítő megállapodás keretében. A Rába Jármű Kft. bruttó 14,1 milliárd forint értekben szállít katonai járműveket a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének.[61] Az újjászülető magyar hadiipar újabb nagyszerű sikereként jellemezte Hende Csaba honvédelmi miniszter a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. által kifejlesztett Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium elkészítését. Mint a honvédelmi miniszter hangsúlyozta, világviszonylatban is egyedülálló berendezésről van szó, amellyel kapcsolatban innentől fogva kifejezett cél, hogy a HM EI Zrt. a világ minél több pontjára exportálja. A berendezés iránt már most is több országból, például Oroszországból, Kínából és Indiából is érdeklődnek. Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium egyedülálló képesség a NATO és az Európai Unió tagállamainak körében.[62]

A Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honvédelmi törvények
  • 1993. évi CX. törvény a honvédelemről
  • 1997. évi LXXV. törvény a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
  • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
  • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről[63]
A szervezet állományának jogállásairól
  • 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
  • 2007. évi XCIII. törvény törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról
A sorkatonai szolgálatról
  • 2001. évi XLIV. törvény a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról
  • 16/2004. (VI. 29.) HM rendelet a 2004. évi sorállományváltás végrehajtásának rendjéről
A szervezet létszámáról
  • 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról
Egyéb jogszabályok
  • 1998. évi XLVI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a honvédelem és a haditechnika területén kicserélt minősített információk és eszközök védelméről, Budapesten, 1998. február 23-án aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről
  • 7/2010. (I. 20.) HM utasítás a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról

Képek, filmek a Magyar Honvédség életéből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1] Az Országgyűlés 29 700 főben határozta meg a Magyar Honvédség létszámát
  2. Észak-atlanti Szerződés (magyar nyelven)
  3. A Magyar Honvédség megnevezést az 1990. évi XXI. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról című jogszabály 2. § (2) bek. már említi. Lásd a jogszabályt az 1000ev.hu-n.
  4. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. §, = Magyar Közlöny 2011. évi 89. szám, 25649. oldal
  5. Budapesten tárgyalt a NATO főtitkára – magyarorszag.hu
  6. A 2022-re elérendő 1,39% számolási módja nem világos, ugyanis ha a 2012–2013–2015-ös 0,8%-ból indulunk ki és 2016-tól évenként 0,1%-os bővülést kell biztosítani, akkor a 2022-es évre ez az érték GDP 1,5% körüli értéket kellene elérni (2015: 0,8%; 2016: 0,9%; 2017: 1%; 2018: 1,1%; 2019: 1,2%; 2020: 1,3%; 2021: 1,4%; 2022: 1,5%).
  7. Defence Expenditures of NRC Countries (1980-2004) (PDF)
  8. 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
  9. HM 2006. évi költségvetés
  10. A 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről
  11. Bruttó hazai termék (GDP), 2006. I-IV. negyedév – ksh.hu
  12. Mekkora lesz a jövő évi szigor?
  13. A 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
  14. Bruttó hazai termék, 2007. I-IV. negyedév – ksh.hu
  15. 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről
  16. Bruttó hazai termék (GDP), 2008. I-IV. negyedév – ksh.hu
  17. 2008. évi XCIII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
  18. Bruttó hazai termék (GDP), 2009. IV. negyedév – ksh.hu
  19. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
  20. Bruttó hazai termék (GDP), 2010. IV. negyedév – ksh.hu
  21. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
  22. Bruttó hazai termék (GDP), 2011. IV. negyedév – ksh.hu
  23. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
  24. 2012 IV. negyedévében 2,7%-kal csökkent a GDP. KSH, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  25. 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
  26. T/12415. számú törvényjavaslat Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről
  27. Új Honvédségi Szemle 2005/11 – Haderőkörkép Európából 1.
  28. H/3837 A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII.6.) OGY határozat módosításáról, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  29. Válasz a K/7300. számú „Mekkora a Magyar Honvédség tényleges létszáma?” című írásbeli kérdésre. Honvédelmi Minisztérium, 2012. június 6. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  30. Válasz a K/6695. számú „Mekkora a Magyar Honvédség állományának átlagos havi illetménye?” című írásbeli kérdésre. Honvédelmi Minisztérium, 2012. április 23. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  31. Afganisztán - Októberben a Magyar Honvédség újabb egysége fejezi be tevékenységét. honvdelem.hu, 2013. szeptember 4
  32. Szenes Zoltán – A békefenntartás hatása a magyar haderőre
  33. Magyar katonák mehetnek Dél-Libanonba – index.hu
  34. Magyar Közlöny 2006/124. (PDF)
  35. UNIFIL Troop-Contributing Countries (angol nyelven), 2013. július 19. (Hozzáférés: 2013. október 9.)
  36. Hende: 13 milliárdba kerülnek jövőre a külföldi magyar missziók (magyar nyelven). MTI, Gazdasági Rádió, 2012. július 13. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  37. Válasz a K/7835 . számú, „Pontosan mennyibe kerülnek a Honvédség külföldi missziói?” című írásbeli kérdésre. Magyar Honvédség, 2012. július 10. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  38. Az afganisztáni szerepvállalás, 2010. augusztus 23
  39. Magyarország átalakítja afganisztáni szerepvállalását (magyar nyelven). honvedelem.hu, 2012. augusztus 23. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  40. A Katonai Tanácsadó Csoport befejezte az afgán nemzeti hadsereggel utolsó közös műveletét. honvedelem.hu, 2013. február 17
  41. Magyarok és a Task Force 10 (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2013. április 23. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  42. http://www.honvedelem.hu/cikk/24353
  43. Kronológia a magyar veszteségekről 1973-tól 2004-ig (index.hu/MTI)
  44. Életét vesztette egy Irakban szolgáló magyar (index.hu)
  45. http://www.origo.hu/nagyvilag/20040929autobalesetben.html
  46. Meghalt egy magyar katona Afganisztánban (index.hu)
  47. Tragédia Afganisztánban – honvedelem.hu
  48. Újabb magyar katona halt meg Afganisztánban (index.hu/MTI)
  49. Nem baleset volt a tűzszerészek halála Afganisztánban (index.hu)
  50. Ismét gyászolnak a tűzszerészek: újabb társuk esett el Afganisztánban – honvedelem.hu
  51. Tőrbe csalták tűzszerészeinket – honvedelem.hu
  52. Életét vesztette egy magyar katona Afganisztánban – honvedelem.hu
  53. Meghalt egy magyar katonanő Afganisztánban – index.hu
  54. Kómában van az afganisztáni támadás egyik sérültje – origo.hu
  55. Elhunyt az Afganisztánban életveszélyesen megsérült katonánk – honvedelem.hu
  56. Meghalt az Afganisztánban megsérült magyar katona – index.hu
  57. Balesetben meghalt két magyar katona Afganisztánban. Origo.hu, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  58. http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/katonai-tiszteletadassal-fogadtak-az-elhunyt-katona-koporsojat
  59. http://mno.hu/kulfold/nem-sikerult-megmenteni-a-magyar-katona-eletet-koszovoban-1162475
  60. http://www.szuperinfo.hu/hodmezovasarhely/visszatertek-koszovobol-a-magyar-katonak/2345800
  61. honvedelem.hu - Katonahírek
  62. http://www.honvedelem.hu/cikk/41241_egyedulallo_magyar_hadiipari_valasz_korunk_egyik_legkomolyabb_kihivasara
  63. A 290/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet szabályozta

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Könyvek, monográfiák:
  • Magyarország a XX. században, I. kötet, II. fejezet: Honvédelem és hadügyek – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  • Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006 ISBN 963-9553-95-6
  • Erdeös László: A magyar honvédelem egy negyedszázada, 1919–1944. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007. ISBN 978-963-9580-88-6 0
  • Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963-389-685-1
  • Periodikumok, cikkek:
  • Top Gun folyóirat cikkei:
  • Sebők János: Válságszámtan. In: Top Gun 1994/12, 4. o.
  • Sebők János–Tőrös István: Számháború - békében. In: Top Gun 1994/12, 3–7. o. – interjú Keleti György HM-rel.
  • K.L.M.: Akiket elfújt a „hideg szél”. In: Top Gun 1997/7, 12–15. o. – a „Mistral”-tender.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Honvédség témájú médiaállományokat.