BTR–80

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BTR–80
Btr-80 in Serbia.jpg
BTR–80 Boszniában

Általános tulajdonságok
Személyzet 3+6+2
Hosszúság 7,65 m
Szélesség 2,90 m
Magasság 2,35 m
Tömeg 13,6 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 7-9mm
Elsődleges fegyverzet 14,5 mm-es KPV nehézgéppuska
Másodlagos fegyverzet 7,62 mm-es PK géppuska
Műszaki adatok
Motor KamAZ–7403 V8-as dízelmotor
Teljesítmény 190 kW (260 Le)
Felfüggesztés 8×8
Sebesség műúton 80 km/h, vizen 9 km/h
Fajlagos teljesítmény 13,9 kW/t
Hatótávolság műúton 600-800 km

A BTR–80 (oroszul: БТР – Бронетранспортёр / Bronyetranszportyor, magyarul páncélozott szállító harcjármű) a Szovjetunióban tervezett 8×8 kerékképletű páncélozott szállító harcjármű. Gyári típusjelzése GAZ–5903. Gyártása 1986-ban kezdődött, a Szovjet Hadseregben a korábbi BTR–60 és BTR–70 harcjárműveket váltotta fel. Sorozatgyártását az Arzamaszi Gépgyár végzi.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BTR-80
Egy BTR-80 felépítése

A BTR közúton 80-135 km/h[1] sebességre képes. Terepjáró képessége kapcsolható összkerékhajtással fokozható. Az alapfelszereltség része a TNPO, TNP-B és TKN-3 optikai eszközök a járművezető és a parancsnok részére, valamint egy OU-3GA2M infravörös reflektor, 6 db 81 mm-es füstgránátvető, az R-173 vagy R-163-50U rádiókészülék, belső távbeszélő berendezés és vízsugár-hajtóművek.

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • BTR–80 alapváltozat esetén 1db 14,5x114 mm-es kaliberű KPVT nehéz géppuska (Krupnokalibernij Pulemjot Vlagyimirova - oroszul: Крупнокалиберный Пулемет Владимирова - КПВ) – amely a KPV harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója (T = tankovij). Irányzott lőtávolsága 2000 méter. A KPVT nehéz géppuska tűzgyorsasága 600 lövés/perc.
  • BTR–80A típusjelzéssel továbbfejlesztett harcjármű esetén 1db 30mm-es kaliberű, 2A72 GRAU típuskódú, nagy tűzerejű gépágyú, amely az MH 2009. elején végzett lőpróbái szerint pct. lőszerrel még a nem korszerűsített T-72 közepes harckocsik alvázát is képes átlőni oldalirányból, akár 400 méter távolságból!
  • Mindkét változaton 1db 7,62x54 mm-es kaliberű PKT géppuska A PKM géppuska harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója élőerő ellen.

Típushibák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
  • A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. Tehát a parancsnok és a járművezető is rendelkezik éjjellátóval.
  • A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.
  • A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.
  • A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!
  • A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).
  • A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)
  • A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, tehát tévedés, hogy rendőrségi feladatokra tervezett járműről lenne szó. A korabeli követelményeknek megfelelő volt a katonai doktrína szerint, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.
  • Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)
  • BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd szakaszvezető (posztumusz hadnagy) hősi halálához vezetett.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • BTR–80 – alapváltozat
  • BTR–80/K – Parancsnoki jármű
  • BTR–80/A – 30 mm-es gépágyúval felszerelt változat
  • BTR–80/S – Kolumbiában gyártott változat
  • BTR–80 SKJ - Sebesült Kihordó Jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 VSF - Vegyi sugár felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MVJ - Mentő-vontató jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MPAEJ - Műszaki páncélozott akadályelhárító jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MPFJ - Műszaki páncélozott felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • 1V152 – Tüzérségi parancsnoki jármű
  • 2SZ23 – 120 mm-es aknavető
  • BREM–K – Műszaki mentő jármű
  • RHM–4 – Vegyi- és sugárfelderítő jármű
  • BMM – Páncélozott sebesültszállító jármű

Rendszeresítő államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úszó BTR-80

Közel 5000 BTR–80 van jelenleg szolgálatban a világon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarországon az 1990-es évek végén egy nyugat-magyarországi támaszpontjára tartó, 135 km/h-s sebességgel haladó BTR-80 konvojt fotóztak le a rendőrök az M7-es autópályán. A konvojt végül a laktanyában sikerült feltartóztatniuk. Lásd 1998. év Manőver televíziós katonai magazinját.
  2. Kovács Bettina r. őrm. sajtóreferens: A Készenléti Rendőrség harcjárművét is bevetették a hó fogságába kerültek mentésére (magyar nyelven). police.hu, 2012. február 17. (Hozzáférés: 2012. június 22.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz BTR–80 témájú médiaállományokat.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gáspár Tibor mk. ezredes: A BTR harcjárműcsalád. Haditechnika 1997/4, 29–32.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]